Ahogy a hatalmi politika az egypólusú világról a többpólusúra tolódik el, az Egyesült Államok és Kína elkülönülő befolyási övezetekkel rendelkezik.

A századforduló óta Kína gazdasága 586 százalékkal nőtt, és jelenleg a világ legnagyobb kereskedője. Eközben Amerika protekcionista kereskedelempolitikája átalakítja a régóta fennálló szövetségeket.

2025-ben az amerikai reál GDP várhatóan 2 százalékkal növekedik, ami alig marad el a 25 éves átlagától.

A Trump-adminisztráció kereskedelempolitikai változtatásainak még nem volt jelentős, mérhető hatása az általános gazdasági teljesítményre. Egyes hatások, például a magasabb üzleti költségek vagy a beruházások eltolódása azonban 2026-ban nyilvánvalóbbá válhatnak. A mesterséges intelligenciához kapcsolódó fogyasztói kiadások és beruházások jelentősen hozzájárulnak a gazdasági tevékenységhez.

Kína várhatóan 4,8 százalékkal növekszik 2025-ben, és a becsült GDP-je eléri a 19,4 billió dollárt. A magasabb amerikai vámok ellenére Kína továbbra is központi szerepet játszik a globális ellátási láncokban, különösen a kritikus ásványok kitermelésében és finomításában.

Németország Európa legnagyobb, és globálisan a harmadik legnagyobb gazdasága, évek óta senyved. A gyengébb export és az alacsony GDP-növekedés lehangoló képet fest az országról, még a több mint 500 milliárd dolláros infrastrukturális kiadások ellenére is.

India a világ ötödik helyén áll, 4,1 billió dollárral. 2000 óta a gazdasága több mint háromszorosára bővült.