A kutatásba bevont felsővezetők közel fele úgy látja, hogy a jelenleg létező mérnöki pozíciók – mint a villamosmérnök (elektronikai mérnök), a gépészmérnök, az informatikus mérnök, vagy a mechatronikai mérnök – iránti kereslet megmarad a következő 5 évben is.

Mindemellett a válaszadók közel 60 százaléka szerint a jövőben hangsúlyosabb szerepet kaphatnak a munkaerőpiacon a gyártástámogató mérnökök, az ipari mérnökök, a folyamatmérnökök, az elektromechanikai mérnökök, a fejlesztő- és tesztmérnökök, a minőségirányítási mérnökök, az automatizálási mérnökök, valamint az energetikai/környezetvédelmi mérnökök, illetve az IoT mérnökök.

(Fotó: Pixabay)

Ők mind-mind olyan specializált tudás birtokában vannak, ami az automatizált, digitalizálódó és Big Data-alapú ipari környezetben rendkívüli módon felértékelődik a folyamatok kialakítása, stabil működtetése és állandó innovációs igénye alapján.  Nem meglepő módon a megkérdezett felsővezetők az informatikai fejlesztők iránt is kiugró érdeklődést jósolnak a hálózati technológiák fejlődése, az okoseszközök terjedése és a felhasználói igények változása miatt. Hozzájuk hasonlóan a programtervező informatikusok, az adatbáziskezelők, a szoftverfejlesztők és a felhő-alapú technológiákban jártas szakemberek is hatalmas lehetőségek előtt állnak a munkaerőpiacon.

Egyes válaszadók véleménye szerint a rapid technológia fejlődésnek köszönhetően azzal is számolni kell, hogy még ebben az évtizedben drasztikusan csökkenni fog a „tiszta” mérnöki szakmák iránti piaci kereslet.

A megkérdezett felsővezetők harmada nyilatkozott úgy, – iparágtól függetlenül – hogy egyes mérnöki pozíciók versenyképességének nélkülözhetetlen eleme lesz az IT tudás és tapasztalat.

„Ezt az álláspontot alátámasztja az a fejlődési irány, ami szerint a jövő mérnökeit a magas szintű elméleti- és gyakorlati tudásuk mellett a „szakmai frissesség” megőrzése és technológiai nyitottságuk fogja sikeressé tenni a pályájukon” – emeli ki Berkó Bence a kutatást végző egyik fél, a Tech People szakértője.