A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) ismételten javaslattal fordult a kormányhoz. Az április végén közzétett kamarai állásfoglalás az áfa-kulcsok csökkentésére tesz javaslatot az infláció visszaszorítása érdekében. A javaslat mögött Palócz Éva, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézet igazgatójának tanulmánya áll, amely az esetleges csökkentés hatásait vizsgálja a fogyasztói árindexre és ezzel párhuzamosan a költségvetés alakulására.

A közelmúltban már a kormányzat számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a 2001-re tervezett infláció nem tartható. Az elmúlt hetekben a hivatalos kormányzati állásfoglalásokban, és a gazdasági kutatóintézetek prognózisaiban is módosultak az inflációs előrejelzések. Ugyanakkor az infláció alacsonyan tartása továbbra is kiemelt gazdaságpolitikai feladat. Erre született meg az a kamarai javaslat, amely az áfa-kulcs 22 és 8 százalékra való mérséklésével – a gazdasági fejlődésre más módon is pozitív hatást gyakorolva – megteremtené a lehetőséget, hagy az idei éves fogyasztói árindex 7,5 -7,7 százalék körül alakuljon.

Az első negyedévi fogyasztói árindex nagyon magas, 13,4 százalék lett, sokaknak meglepetést okozva. Ez elsősorban két költségtényező negatív alakulásával magyarázható. A mezőgazdasági termékek és az energiahordozók áraiban bekövetkező emelkedés egyszerre fejtette ki negatív hatását. Az euró dollárral szembeni gyengesége is erősítette a negatív hatást. Jelenleg a legoptimistább számítások szerint is közvetlen állami beavatkozás nélkül aligha képzelhető el, hogy éves szinten 9 százalék alá csökkenne a fogyasztói árindex. Ez optimistának tekinthető abban az értelemben is, hogy ez az előrejelzés a 2001 eleji szinten stagnáló világpiaci energiaárakkal és nem gyengülő euróval számol, valamint feltételezi a mezőgazdasági árrobbanás lecsengését az évvégére – mondta Parragh László az MKIK elnöke. Ezek közül bármelyik tényező negatív elmozdulása további inflációnövekedést okozhat.

Hogyan jelenthet erre megoldást a kamarai javaslat? Az áfa-kulcsok csökkentése – elvileg – csökkenti a fogyasztói árakat. Persze a piac nem így működik, és ez nem feltétlenül jelent azonos mértékű fogyasztói árcsökkenést – vallják a pesszimistábbak. Mások véleménye szerint a mai magyar piacon érvényesülő szoros árverseny nem az árak beragadását ösztönzi. A kamarai javaslat hátteréül szolgáló tanulmány 1/3 – 2/3 aránnyal számol, vagyis azt prognosztizálja, hogy a kulcsok csökkentéséből fakadó árkülönbség kétharmad arányban fog érvényesülni a termékek bruttó fogyasztói árában, míg egyharmad része „eltűnik” a vállalkozó zsebében. Ha ez bekövetkezik a kamarai számítások szerint körülbelül 0,5 százalékos növekedés várható a fogyasztásban (ezzel 3-3,5 százalékra nőne), ami még sem a makrogazdasági egyensúlyt, sem a külkereskedelmi mérleget nem veszélyezteti.

Az állam legbiztosabb bevételi forrása jelenleg az áfa. Ennek csökkentése mégsem okozna most jelentős kiesést a költségvetés bevételi oldalán, mivel az alulprognosztizált inflációból eredő tartalékok fedeznék a kiesést. Palócz Éva számításai szerint a büdzsé tervezésénél alapul vett lényegesen magasabb jelenlegi infláció már az első félévben a forgalmi típusú adókból 80 milliárd forint körüli többletbevételt eredményez. A teljes idei évre 150 milliárd forintos konzervatívnak tekinthető többletbevételt prognosztizál a tanulmány. A jövő évi költségvetés még optimistább: 4-5 százalékos inflációra épül, aminek teljesüléséhez nem kisebb dologra, mint csodára lenne szükség.

A kamara által javasolt új áfa- kulcsok „mellékhatásokkal” is járnának. A kedvezményes 12 százalékos adóban bekövetkező egyharmados csökkenés elsősorban az alacsonyabb jövedelmű néprétegek fogyasztási szokásaira gyakorolna hatást, ezen belül is elsősorban az élelmiszeripari termékek fogyasztásában okozna növekedést. A vállalkozói adóterhek mérséklődése elméletileg a feketegazdaság mértékére is csökkentőleg hatna, a banki kamatok csökkentésén keresztül pedig a vállalkozások beruházásai kedvét növelné meg. Az áfa-kulcs csökkentésétől nem lehet csodát várni, de lökést adhat az árindex mérséklődésének, és ideig-óráig visszaszoríthatja az infláció növekedését – mondta Parragh László.

Az Európai Uniós csatlakozás mindenképpen szükségessé fogja tenni a jelenlegi áfaszerkezet felülvizsgálatát. Az EU nemzeti hatáskörben hagyta az adók megállapításának jogát, csak minimális kulcsot ír elő, ami a forgalmi adó esetében 15 százalék. Ennek ellenére erős harmonizációs törekvés figyelhető meg az egyes tagállamok adópolitikájában. A kedvezőtlen bevásárló turizmus elkerülésének érdekében a szomszédos országok adóterheit is érdemes figyelembe venni a hazai szabályozás kialakításakor. Magyarország a legmagasabb adókulcsú országok közé tartozik, az EU tagállamok között csak Dániában és Svédországban van 25 százalékos áfa-kulcs.

A legutóbbi minimálbér-kompenzációra tett kamarai javaslatot a kormány egy az egyben elfogadta, és a Munkaerő-piaci Alaphoz beterjesztette. Ott azonban a munkáltatók és a munkavállalók megvétózták. Most ismét a kormánytól függ, hogy saját hatáskörben bevezeti, vagy marad minden a régiben. Az áfa-csökkentés technikai megvalósítására még nem született kamarai javaslat, a politikai döntéshozótól függ, hogy hogyan kerül felhasználásra.