Úton az egyenlő feltéteket biztosító verseny felé
„A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés üdvözli az Európai Parlament döntését, melynek értelmében az Európai Unió a dömping megelőzésében a világon elsőként követeli meg kereskedelmi partnereitől, hogy tartsák be a vonatkozó nemzetközi szociális-, munka- és környezetvédelmi egyezményeket. Az intézkedés előremutató annak figyelembevételével, hogy a világon egyedül az Európai Unió területén létezik olyan - az acélipari cégeket is jelentősen érintő - klímavédelmi rendszer, amely jelentős többletköltséget okoz a szereplőknek versenyhátrányt okozva azokkal a cégekkel szemben, ahol a környezetvédelem nem központi eleme sem az állami szabályozásnak, sem a vállalati filozófiának.” – mondta el Dr. Móger Róbert. A szakember hozzátette, hogy az MVAE elkötelezett híve a környezet védelmének, valamint a munkavállalói jogok és a munkavédelmi előírások maximális tiszteletben tartásának is. Mint elmondta, örömteli, hogy a hazai acélipari vállalatok - az ISD Dunaferr és az Ózdi Acélművek - folyamatos fejlesztéseket hajtanak végre mind a környezetet kevésbé terhelő technológiák alkalmazása-, mind pedig a munkavállalókat védő rendelkezések fejlesztésében.
Ezért kell védeni az uniós acélpiacot
A világon óriási mértékű túlkapacitások alakultak ki az acéliparban, főként a fejlődő országokban, ahol a belső piac képtelen volt felvenni a megtermelt acélt. A túltermelés miatt ezen országok vállalatai jelentős export kényszerbe kerültek. A fejlődő piacok szereplői azonban a termékeiket többnyire dotált energiaárakkal, kevésbé szabályozott gazdasági környezetben, sokszor a környezetvédelmi- és munkavédelmi előírásokat teljesen figyelmen kívül hagyva állítják elő és ennek köszönhetően lényegesen alacsonyabb áron termelnek, mint a szabályok betartásával dolgozó európai gyárak.
A dömpingáron behozott acél újabb nyomás alá helyezte az európai acélipari vállalatokat a 2008-as gazdasági válság után, amelyeknek így csökkenteniük kellett a termelésüket. „A kereskedelmi rendszer az unióban rendkívül liberális, így a túltermelésből adódó terméktöbblet többnyire Európába áramlott be. Bár eddig is voltak dömpingintézkedések, de alacsony hatékonyságuk miatt nem voltak képesek a távol tartani
Visszaesés után fellendülés és kormányzati támogatás
Az európai acélipar éves termelési szintje a 2008-as válságot követően több mint 10 millió tonnával csökkent annak ellenére, hogy az itt működő acélművek a leginnovatívabbak között vannak a világban. Jelenleg az unióban évente 160 millió tonna acél gyártására kerül sor, amely a globális termelés 10%-át teszi ki. A hazai termelés is csökkent a válságot követően, de az idén már újra felszálló ágban van az iparág - éves szinten nagyjából 2 millió tonna acél készül itthon - amelyhez további lehetőségeket nyújt a kormányzat által az Irinyi Terv keretében kidolgozott acélipari stratégia. A stratégia legfontosabb célkitűzései között igen jelentős a versenyképesség megőrzése, az ország acéltermelésének támogatása, valamint a minőségi modern acéltermékek előállításának elősegítése. Ezeken kívül a terv kitér például az acélgyártás egyik legjelentősebb alapanyagának tekinthető, újrahasznosítható vas- és acélhulladék export szabályozásának újra gondolására is. Mindemellett az MVAE és a kormányzati acél-stratégia kiemelt céljai közé tartozik, hogy javítsanak a hazai szakemberképzés feltételein és a jövőben egyre több fiatal tanuljon az iparágban hasznosítható szakmákat. Az egyesülés igazgatója szerint az acélipar biztos karrier utat kínál mind a szakmunkás mind a mérnöki területen tanuló fiatalok számára, elsősorban az dunaújvárosi és az ózdi régiókban.
