Noha a Munka törvénykönyve tervezett módosításából az elmúlt napokban az uniós kötelezettségből adódó apaszabadság és szülői szabadság változtatásáról esett a legtöbb szó, van még néhány gondosan elrejtett csapda a tervezetben. Ilyen például az a rendelkezés, amely felhatalmazza a munkáltatót, hogy bizonyos esetekben megtagadja a fizetett szabadság kiadását a munkavállaló által kért időpontban. Vagyis: a tervezett Mt. módosítással a kormány megfosztja a munkavállalókat az eddig 7 napban meghatározott szabadság önálló, szabad felhasználási jogától – hívja fel a figyelmet az egyik súlyosan aggályos változtatásra a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ elnöke, Zlati Róbert szerint ez a módosítás nemcsak a munkavállalói jogok korlátozását jelenti, hanem munkáltatói visszaélésre is lehetőséget ad. A MASZSZ felszólítja a kormányt, ne a munkavállalók kárára módosítsa a törvényt, s főleg nem úgy, hogy azzal megfosztja a munkavállalókat a szabadsággal való önálló rendelkezés jogától.
Nem lesz könnyebb a jövő (Fotó: Depositphotos)
Legalább ennyire aggályos a kormány javaslatai között az a pont, amely lehetőséget ad a munkáltatónak arra, hogy ráutaló magatartással – kényszerhelyzettel – felmondásra bírja azokat a munkavállalókat, akik megváltozott egészségi állapotuk miatt nem tudják tovább ellátni a korábbi munkakörüket. Ez nemcsak döbbenetesen felháborító, hanem embertelen eljárás is – szögezi le az elnök. A jelenlegi előírás – és gyakorlat – ugyanis azoknak az embereknek, akik a koruk vagy egészségi állapotuk miatt nem tudják tovább ellátni korábbi munkájukat, cégen belül könnyebb vagy egyszerűen csak más feladatot és munkakört ajánl fel a munkáltató. Amennyiben ebben mégsem tudnak megállapodni a felek, s nincs más ajánlata a cégnek, tisztes végkielégítéssel felmondhatnak a dolgozónak. A kormány javaslata ezzel a szociális és jogi szempontból is indokolt megoldást fogja most megszüntetni. Ez egyrészt diszkriminatív jellegű, hiszen az egészségi állapotuk alapján tesz különbséget a munkavállalók egyes csoportjai között, másrészt nincs összhangban a munkáltató foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettségével sem – magyarázza az elnök.
