A pénzromlásnak köszönhetően a készpénzállomány bővülésében nyomasztó a húszezresek térnyerése – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője.
Túl a 8000-es csúcson
A koronavírus-járvány digitalizációt elősegítő hatását követően tavaly már az infláció határozta meg a magyar bankjegykibocsátást. Míg 2020-ban és 2021-ben egyértelműen lassult a bankjegykibocsátás üteme, addig tavaly ismét többet működött a bankóprés – kommentálta a friss jegybanki adatokat Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Az elmúlt év végén a forgalomban lévő bankjegyek száma meghaladta a 668 millió darabot, értékük pedig átlépte a bűvös 8000 milliárdos határt. Mindez darabszámban, 7,1 százalékos bővülést jelent, miközben 2021-ben csak 6,2 százalékkal nőtt a forgalomban lévő készpénz darabszáma.
Húszezres dominancia
Öt év alatt a növekedés 28 százalékos volt, 2018 végéhez képest 146,1 millió darabbal több bankjegy van forgalomban. Ugyanakkor a forgalomban lévő bankjegyek értékében 37,3 százalékkal 6000 milliárd alól küzdöttük fel a 2022. év végi 8122 milliárd forintos értékre. A növekedés motorját a 20 ezer forintos bankjegyek térnyerése adja: a kibocsátott forintbankók növekedésének kétharmadát ez a címlet adta, öt év alatt közel 93 millió darabbal, 46,4 százalékkal nőtt a forgalomban lévő húszezresek száma. A legnagyobb hazai címlet hegemóniájára jellemző, hogy 6 év alatt, 2017-től a kibocsátott bankjegyek között 34,4 százalékról 43,8 százalékra nőtt a részaránya, értékben pedig ma már az összes magyar címlet értékének 72,1 százalékát adja a Deák Ferenc képmásával díszített bankjegy, míg 2017-ben ez az arány még kétharmad alatt, 64,4 százalék volt – emlékeztetett Gergely Péter. A nagy testvér térnyerésének áldozata a 10 ezer forintos bankjegy: míg 2017-ben a forintbankjegyek értékének 30,6 százalékát képviselte ez a címlet, tavaly már 25 százalék alatti részarányt tudott kihasítani magának.
