A nyári visszafogottabb költekezés után szeptemberben magasabb fokozatra kapcsolt a kormány és ismét rendre megnyitja az állami pénzcsapokat, ezzel tetemes összeget mozgatva meg az idei költségvetésben. A hétfő este megjelent kormányhatározat is ebbe a sorba illik, hiszen összesen 221,4 milliárd forintot pántlikázott fel a kormány. A pénz alapvetően 4 forrásból származik:

• 185,4 milliárd forintot csoportosítottak át a Gazdságvédelmi Alapból,
• 2 milliárdot a Központi Maradványelszámolási Alapból vettek el,
• 7,1 milliárd forint a rendkívüli kormányzati intézkedésekre létrehozott tartalékból került elvonásra,
• a járvány elleni védekezés központi tartaléka sorról 26,4 milliárd forintot vettek el.

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozására, kivédésére létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból ezúttal is jelentős összeget vett el a kormány. A támogatott célok azonban nehezen nevezhetők igazán indokoltnak és szükségszerűen a járvány második hullámának kezdetén. Bár a kormány rendre azzal védekezik, hogy az olyan, már-már látványberuházásokat (pl. sportlétesítmények megvalósítását) is meg kell valósítani jelenlegi helyzetben, melyek első ránézésre talán kevésbé indokoltak. Ezek ugyanis a gazdaság különböző ágazatainak működését segítik.

Mutatjuk, most milyen feladatok támogatásán keresztül pörgetné a gazdaságot a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból származó összegből. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy ezek nem feltétlenül új feladatok és célok, a járvány ezen szakaszában, sőt, már az első hullám végén is elkezdte a kormány felszabadítani az alap létrehozásakor lekötött összegeket és azokat gyakorlatilag visszaadja az eredeti előirányzatokra.

A Gazdaságvédelmi Alapból:

• a legtöbb pénz, 42 milliárd forint a turisztikai fejlesztési célelőirányzatra került,
• 32,5 milliárd az autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások költségtérítésére ment,
• 29,5 milliárd a vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítésére,
• 21,4 milliárd a vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítését fedezi,
• 15,7 milliárd a Miniszterelnökség beruházásaira megy,
• 11,5 milliárd forintból a sportakadémiákat támogatja a kormány, 
• 10,3 milliárd forinttal a regionális víziközmű társaságokat támogatja a kormány,
• 4,3 milliárd forintból az útdíjrendszerek működtetését támogatja,
• 2,8 milliárd forint a Nemzeti Olimpiai Központ beruházására ment, 
• 2,6 milliárdot kap a Nemzeti Sportközpontok, 
• 1,2 milliárddal a sporttevékenységet támogatja a kormány, ezen belül a sport népszerűsítésével összefüggő feladatokra 132 millió megy, a többi pedig a sportági fejlesztési koncepciók megvalósítását szolgálja.
• Kap némi forrást a gyógyító-megelőző ellátás intézetei előirányzat is: 42,1 millió forintot.

A Központi Maradványelszámolási Alapból kicsivel több mint 2 milliárdot vett el most a kormány. Ebből

• 1,5 milliárd forint a hulladékgazdálkodási ideiglenes közszolgáltatás indokolt többletköltségeit és kapcsolódó kártalanítást fedez,
• közel 500 millió forint a Kiemelt Nemzetközi Sportesemény Stratégia és sportesemény pályázatokat fedez.

A költségvetési rendkívüli tartalékából elvont 7,1 milliárd forint a Bethlen Gábor Alapba megy, nemzetpolitikai célú támogatásokra.

A Járvány Elleni Védekezés Tartalékából 26,4 milliárd forint került most átcsoportosításra. Az alábbi előirányzatok osztoznak meg ezen az összegen.

• 16,2 milliárd forint a gyógyító-megelőző ellátás intézetei kapnak, 
• 5,4 milliárd a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz megy,
• 1,1-1,1 milliárd forint az MH Egészségügyi Központnak és az Országos Sportegészségügyi Intézetnek,
• 970 milliót kap a szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei előirányzat,
• 508 millió az Országos Vérellátó Szolgálatnak megy,
• 338 millió pedig a Klebelsberg Központnak.