Agrárreform: megegyeztek a miniszterek

Kedd éjjel sikerült megállapodásra jutniuk az Európai Unió agrárminisztereinek a közös agrárpolitika (KAP) átalakításáról, amelynek alapján megkezdődhet az egyeztetés az Európai Parlamenttel. Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára az MTI-nek elmondta: több magyar szempontot is sikerült érvényesíteni, a tanács soros elnökségét betöltő Írország pedig június vége előtt szeretne végső megegyezésre jutni a kérdésben.

2013. március 20.

Piac&Profit

Az államtitkár szerint azért is szerencsés volna minél előbb lezárni az uniós intézmények közötti egyeztetést, mert az eredetileg 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves uniós keretköltségvetés tervezettnél későbbi, idén februári elfogadása miatt a rendszer már most is csak egy éves késéssel kezdhet majd működni - 2014 átmeneti időszak lesz. Az átmeneti időszak részleteire vonatkozó javaslatot ugyanakkor csak áprilisban ismerteti majd az Európai.

A 2014-es átmeneti időszakban Magyarországon marad a most alkalmazott, úgynevezett SAPS támogatási rendszer, de már a februárban elfogadott többéves büdzsében szereplő számok alapján.

A támogatás ötöde szabadon felhasználható lehet

A magyar álláspont az éjszakába nyúló egyeztetésen az volt, hogy a közvetlen kifizetések között kiemelten kezeljék a jelenlegi támogatási rendszerben külön nem támogatott "érzékeny ágazatokat", mint például a szarvasmarha-tenyésztés, tejtermelés, zöldség- és gyümölcs-, valamint dohánytermesztés. Magyarország amellett érvelt, hogy az új rendszerben differenciált alaptámogatást lehessen bevezetni, így a mostani rendszerben létező támogatásokat tovább lehessen vinni az érzékeny ágazatok esetében.

A keret megvan, de most jön a neheze

Kisebb az európai torta és kisebb a magyar szelet is, de ettől függetlenül – főként a korábban emlegetett csökkentésekkel összevetve – elfogadhatónak tűnik Magyarország számára az uniós büdzsé késhegyig menő viták után elfogadott végső verziója.

Az éjjel elfogadott megállapodás ezt úgy oldaná meg, hogy 2018-ig lehetővé tenné, hogy Magyarország az összes támogatás ötödét minden megkötés nélkül, teljesen szabadon használja fel. Ezekben az ágazatokban adható, úgynevezett termeléshez kötött támogatások mértéke is növekedhet: a jelenlegi 3,5 százalékról 12 százalékra - tudatta a politikus.

Egyszerűsítés a környezetvédelmi rendszerben

A tanács álláspontjába több, az egyeztetés folyamán elhangzott tagállami kérés is bekerült. A KAP környezetvédelmi részével, "zöldítésével" kapcsolatban sikerült elérni a rendszer egyszerűsítését, és azt, hogy ne korlátozza az agrárium versenyképességét, növekedjen a tagállamok mozgástere. Az előírt terménydiverzifikációval kapcsolatban például 10 hektárnál kisebb földterület esetében egyáltalán nem lesz előírás, 10 és 30 hektár között elegendő két féle növényt termeszteni, és csak 30 hektár fölött lesz előírva minimum három növény termesztése. "Ez főleg a kisebb gazdálkodóknak jelent segítséget" - hangsúlyozta az államtitkár.

Neonikotinoid növényvédőszerek betiltása

A találkozó napirenden szerepelt a neonikotinoid növényvédőszerek betiltásának kérdése is. Ezeket a szereket teszik felelőssé egyes tagállamok a tömeges méhpusztulásokért. Magyarország méznagyhatalomnak számít az unióban, vagyis óriási érdeke fűződik ahhoz, hogy a méhkolóniák biztonságban legyenek, ugyanakkor a neonikotinoid szerekkel kapcsolatban a Magyar Országos Méhészeti Egyesület sem talált problémát. Ezeket a szereket legfeljebb más növényvédő szerekkel lehetne ugyanakkor kiváltani, amelyek még veszélyesebbek lennének. A témához kapcsolódóan Czerván György azt hangsúlyozta, hogy be kell tartani a szerek használatára vonatkozó előírásokat, és akkor nem lehet probléma. Mindezzel együtt a magyar álláspont az, hogy szükséges elvégezni további hatásvizsgálatokat, és minden környezeti és gazdasági következményt fel kell mérni. Ezt követően lehet majd döntés, ami tényleg megalapozott. Egyelőre nem látjuk indokoltnak a szereknek a kivonását" - hangoztatta az agrárállamtitkár.

A legnagyobb vita az államtitkár beszámolója szerint az úgynevezett ökológiai célterület meghatározása körül alakult ki. A bizottság a termőterületek 7 százalékát akarta ilyen célra elkülöníteni, ami Czerván György szerint szembement volna az élelmiszertermelés növelésére vonatkozó célokkal. A tanácsi álláspontban végül az szerepel, hogy ezeknek a területeknek az aránya 2014-től 5 százalék lenne, és ezt 2017-ben vizsgálnák felül - ismertette az agrárállamtitkár, aki azt is elmondta, hogy a tanúsított agrár-környezetgazdálkodási programban résztvevő területek mentesülnének a "zöldítési" elvárások alól.

A cukorkvóta 2017-ben szűnik meg

A cukorpiac szabályozása Magyarország szempontjából fontos kérdés. Hazánk ellenezte, hogy a cukorkvóta 2015-ben megszűnjön. Ezzel kapcsolatban az a kompromisszum született, hogy a kvótarendszer 2017-ben szűnik meg, addig van idő az ágazatot versenyképessé tenni a kvóták kivezetését követő szabadpiaci versenyre - ismertette Czerván György, aki elmondta: Magyarország 2020-ig szerette volna fenntartani a cukorkvóta-rendszert, és az ehhez kapcsolódó minimálárat.

Véleményvezér