A Niveus Consulting Group azt járta körbe, kinek jelenthetne ez valós előnyt, illetve léphet-e egyaltalán áfaügyben a kormány.
A szabadtéri rendezvényekre (koncertek, fesztiválok) már most is a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs vonatkozik. Ezt szeretné javaslatában tovább csökkenteni az MFSZ. Ennek természetesen van egy költségvetési oldala is – vizsgálni kell, hogy mennyi bevételtől esik el ezzel az állam, illetve mennyivel tudná növelni a fesztiválok, koncertek forgalmát, ami ezt a bevételkiesést kompenzálná.
A korábbi áfakulcs csökkentési tapasztalatokból kiindulva az előnyt inkább az értékesítők (kereskedők) realizálták, tehát a közönség nem biztos, hogy ebből bármit is érzékelne. Ebből következően jelentős forgalomnövekedésre várhatóan nem lehetne számítani a fesztivál belépőjegyek áfakulcs csökkentésével.
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere azt a kérdést is felveti, hogy a belépőjegyek 5 százalékra való csökkentése mennyiben tudja ténylegesen a zenészek bevételeit növelni? A belépőjegyet ugyanis rendszerint nem közvetlenül a zenekarok, hanem a szervező adja el, nem egyértelmű tehát, hogy kinél csapódna le a megtakarítás.
Jogi szempontból a nulladik kérdés, hogy egyáltalán lehet-e csökkenteni a koncertbelépők áfáját. A kormány kezét megkötik az EU-s előírások, nem lehet csak úgy bármit a kedvezményes adózás alá sorolni.
„Elvileg lehetőség van arra, hogy a koncertekre 5 százalékos áfát vessen csak ki a kormány, ugyanis az előadásokra, színházba, cirkuszba vagy vásárokba, vidámparkba, koncertre, múzeumba, állatkertbe, moziba, kiállításra vagy más kulturális eseményre és létesítménybe szóló belépőjegyek az EU által kedvezményezett körbe tartoznak. Ez azért is üdvözlendő, mert egyébként a kedvezményezett tevékenységi kör meglehetősen szűk, és a magyar kormány a legtöbb lehetőséggel eddig is élt, például könyvek, egyes élelmiszerek után már most is 5 százalékos áfát kell csak fizetni ”-foglalta össze a szakértő.
Jogi akadálya tehát nincs, kizárólag politikai-költségvetési szempontokat kell a kormánynak mérlegelnie. Ezzel szemben hiába lobbizna hasonló kedvezményért például a gépjárműforgalmazók szövetsége, az autókat ugyanis nem lehet a kedvezményes áfa-kulcs alá sorolni.
Nemzetközi példák
Ha csökkentik a koncertek (vagy más termékek, szolgáltatások) áfáját, az semmiképpen sem lenne egyedülálló lépés a magyar kormány részéről. Több európai ország is igyekszik az áfa csökkentésén keresztül támogatni a gazdaságot, a fogyasztás minél gyorsabb talpraállását.
A német kormány például 19 százalékról 16 százalékra csökkentette az áfa általános kulcsát, 7 százalékról 5 százalékra a kedvezményes kulcsot. A brit kormány pedig a kedvezményes áfakulcs alá sorolta a vendéglátó és turisztikai ágazat adóját.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy utóbbi kört, azaz a vendéglátást és a turizmust a magyar kormány már eddig is a kedvezményes áfakulcs körébe vonta, ugyanakkor turizmusfejlesztési hozzájárulás-fizetési kötelezettséget írt elő. A turizmusfejlesztési hozzájárulást – éppen a koronavírus okozta válság miatt – év végéig nem kell fizetni. Ezzel a kormány gyakorlatilag egy jelentős közteher-csökkentést hajtott már eddig is végre a turizmushoz, vendéglátáshoz kapcsolódó szektorokban.
Az igaz, hogy ebből a koncertjegyek, belépőjegyek nem profitáltak, ezen változtatna a már említett MFSZ javaslat, persze kérdés, hogy egyáltalán lesznek-e koncertek, események.
