Az idén januárban hatályba lépett új számviteli törvény jó néhány olyan változtatást is tartalmaz, amely megfelel a nemzetközileg elfogadott szabályozásnak. Mindez egy olyan fejlődési lépcsőt jelent, amellyel a Magyarországon működő vállalkozások számviteli kompatibilitása sokat javult – derült ki a KPMG Hungary által közreadott felmérés értékeléséből.

Sokak szerint a számviteli szabályozásban országonként jelentkező különbségek hátráltatják a globális gazdaság fejlődését, és gyakran eltérítik a potenciális befektetőket olyan országokban, mint például Magyarország. A világ vezető könyvvizsgálócégei 53 országban közösen vizsgálták a nemzeti számviteli szabályozásokat. A felmérés részletesen dokumentálja, milyen nehézségek merülnek fel, amikor az egyes cégek pénzügyi adatait más országokban értékelik, ezenkívül a tanulmány átfogó képet ad a nemzeti számviteli szabályok és a Nemzetközi Számviteli Standardok (International Accounting Standards – IAS) közötti eltérésekről.

A helyzetjelentés bemutatja, hol tartott a szabályozók konvergenciája a 2000 decemberében hatályos állapot szerint.

A nemzetközi felmérést az Arthur Andersen, a BDO, a Deloitte Touche Tohmatsu, az Ernst & Young International, a Grant Thornton, a KPMG és a PricewaterhouseCoopers közösen készítette. A felmérésben szereplő 53 államot – köztük Magyarországot – gazdasági súlya és teljesítménye alapján választották ki. A tanulmány a számvitel 60 legfontosabb területét vizsgálta (köztük a kiegészítő mellékletekre vonatkozó néhány követelményt is), és a 2000 decemberében hatályos normák alapján országonként felsorol olyan példákat, amelyekben a helyi szabályozás nem engedi, illetve nem kívánja meg a Nemzetközi Számviteli Standardok értékelési elveinek alkalmazását.

Noha általános tendencia, hogy a nemzeti számviteli szabályok folyamatosan egységesülnek, a felmérés azt igazolja, hogy a helyi előírások még jelentősen különböznek egymástól, ráadásul a legtöbb, jogszabályban rögzített nemzeti szabályozás jelentősen különbözik a Nemzetközi Számviteli Standardoktól is.

Manapság mindenki arról beszél, hogy a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó szabályok világszerte egyre hasonlóbbakká válnak, ezért megvizsgáltuk, hol tart ez a konvergencia a 2000. év végén. Így mindenki előtt világos lehet, hol van szükség további fejlesztésre – mondta a projekt magyarországi felelőse, Boros Judit.

– A számviteli standardok egységesítése elsősorban az internetes információcsere és a globalizálódó tőkepiacok miatt sürgető feladat. Ma már semmi értelme a világhálón közzétenni a cégek pénzügyi jelentéseit, ha azok az egyes országokban éppen érvényes és egymástól eltérő normák alapján készültek. Egységes, univerzális szabályrendszerre van szükség, hogy ezek a beszámolók valóban összehasonlíthatók és a világ minden részén azonosan értelmezhetők legyenek – hangsúlyozta a KPMG szakértője.

Egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy az IAS lehet ez a közös számviteli szabályrendszer. Tavaly júniusban az Európai Bizottság javasolta, hogy az Unió 15 országában a tőzsdén jegyzett cégek számára 2005-re tegyék kötelezővé az IAS alkalmazását a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítéséhez. A Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (International Organisation of Securities Commissions – IOSCO) pedig azt indítványozta, hogy az értékpapír-felügyeletek a multinacionális kibocsátók számára engedélyezzék az IAS használatát nemzetközi kibocsátások és tőzsdei bevezetések esetén.

Boros Judit kiemelte, hogy bár a felmérés komoly eltéréseket tükröz, Magyarország jó példa a fejlődésre és a konvergenciára. A tanulmány a 2000. december 31-ei állapotról készült, miközben 2001. január 1-jétől hatályba lépett az új számviteli törvény, amely jelentős változásokat hozott a magyar számviteli előírásokban. Az új szabályozás megszünteti a felmérésben kifejtett eltérések egy részét, és ez már komoly előrelépés. Ettől függetlenül a tanulmány legfőbb üzenete ugyanaz mind a magyar, mind a külföldi döntéshozók számára: sürgető szükség van a további közeledésre, egységesítésre ahhoz, hogy létrejöjjön egy világszinten egységes számviteli nyelv.

Forrás: Prím Online