Hernádi Zsolt hangsúlyozta: a kormányoknak, a nemzetközi intézményeknek el kell fogadniuk, hogy hosszú távon csak piaci normák alapján lehet fenntartani azt az egyensúlyt, amire szükség van.
Csoportszinten tavaly 2,2 milliárd dollár extra kormányzati elvonással szembesült a vállalat azokban az országokban, ahol jelen van. Szükség van erre a pénzre, a közép-európai országokat extra mértékben megviselte az energiaár-robbanás, de ezek a méretek nem fenntarthatók - fejtette ki az elnök-vezérigazgató.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a Mol eddig erősebben jött ki minden válságos helyzetből, most is sokkal erősebb a vállalat, mint a válság kirobbanása előtt.
Minden idők legjobb pénzügyi eredményével zárták az előző évet, ezért az igazgatóság csaknem 280 milliárd forintos osztalék kifizetését javasolta, ami körülbelül 350 forint részvényenként - mondta Hernádi Zsolt.
Az elnök-vezérigazgató az ukrajnai háború kapcsán úgy fogalmazott: egy év távlatából már látható, hogy a nyugati világ elsődleges eszköze a szankciós rendszer kialakítása volt. Kiemelte, hogy 10 európai uniós szankcióból 7 vonatkozik az energetikára.
A Mol-nak úgy kell biztosítania a régió ellátását, hogy közben megfeleljen a nemzetközi közösségek által támasztott követelményeknek is - jelezte.
Hernádi Zsolt az egyik legfontosabb célként az energiaellátás diverzifikálását jelölte meg. Úgy fogalmazott: az energiaellátás biztonsága érdekében sok összeköttetés épült ki az elmúlt időszakban, ugyanakkor Magyarország, illetve a régió függősége abból az időből származik, amikor a diverzifikáció még nem volt lehetséges, a gáz és a kőolaj is egyetlen irányból jött. A kőolajfinomítók erre épültek, és ezeket a technológiákat nem lehet átállítani egyik percről a másikra - közölte.
