2020-ban és 2021-ben a koronavírus okozta lezárások miatt a szolgáltatások export és import értéke is stagnált. 2022-től kezdődően a szolgáltatások esetében a negyedéves export értéke (+34 százalék) gyorsabban növekedett, mint az import (23 százalék). A legnagyobb szereplő mind az export, mind az import oldalon az üzleti szolgáltatás, a legnagyobb exporttöbbletet biztosító szektorok pedig a turizmus és a szállítási szolgáltatások.

Termékek és szolgáltatások export-import értéke (negyedévek, millió euró)

Forrás: KSH

A termékexport (elsősorban a gépek és szállítási eszközök, valamint a feldolgozott termékek) gyengélkedése problémát jelent a magyar gazdaság számára. Szerencsére a termékimport jobban mérséklődött, aminek két összetevője van: a csökkenő energiaárak és az energiahordozókon kívüli importvolumen visszaesése. Magyarország szempontjából az utóbbi jelent problémát, ugyanis ez a lakossági fogyasztás lassú növekedésének és az exportra termelő „import intenzív” vállalatok gyengélkedésének jele.

Ugyan a termék külkereskedelem volumene és összértéke messze meghaladja a szolgáltatásokét, utóbbi jelentősége mégis elvitathatatlan a magyar külkereskedelmi mérlegben. A szolgáltatások külkereskedelmi egyenlege a vizsgált időszak során végig többlettel rendelkezett, aminek nagy szerepe volt abban, hogy a magyar külkereskedelmi egyenleg 2020 óta, két negyedévet leszámítva, végig pozitív volt (ebből négy negyedévben csak a szolgáltatások miatt maradt pozitív).

Termékek és szolgáltatások negyedéves külkereskedelmi egyenlege (millió euró)