A globális évi papírfelhasználás mintegy 370 millió tonnára tehető, amelynek felét – 51 százalékot – a különböző csomagoló anyagok adják, míg az írónyomó 29, az újságnyomó 9, a háztartási papír 7, míg az egyéb termékek 4 százalékot teszik ki az Europapier adatai szerint. Az össztermelés kevesebb mint harmadáért, évi 110 millió tonna papíráru előállításáért Európa felel. A felhasználás egyébiránt – a korszerű, környezetbarát papír csomagolások előretörésével – folyamatosan növekszik, az Európai Unióban egy főre jutó papírfogyasztás ma átlagosan 173 kilogramm. Vannak ugyanakkor jelentős eltérések: a környezetvédelemben élen járó Finnországban egy lakosra évente 380 kilogramm papír felhasználása jut, míg Romániában mindössze 33 kilogrammról lehet beszélni.

Magyarország ezen a téren a középmezőnyben van az éves szintű 910 ezer tonna fogyasztással (91 kg/fő/év). A növekedés stabilnak mondható, hiszen a rendszerváltás idején fejenként 12 kg-mmal kevesebb papírt használtak a magyarok éves szinten, az összfogyasztás akkor 890 ezer tonna volt. Az egyenes vonalú növekedésben egyébiránt jól látható törést hozott a 2008-ban kirobbant gazdasági válság, akkor csaknem 20 százalékot esett például az irodai papírok iránti igény.

Míg a rendszerváltást követő közel tíz évet a papír- és írószer kereskedelem szétaprózódása, az állami és céges beszerzések átláthatatlansága jellemezte, a 90-es évek második felétől egyre nagyobb súlyt képviselő központilag kontrollált közbeszerzések, valamint a vállalati kultúra, és ezzel együtt az igények változása a konszolidáció irányába hatottak. Az ezen megrendeléseket kiszolgáló, azaz egyenesen a végfelhasználók kiszolgálására szakosodott vállalkozások a hagyományos papíráruk és irodaszerek mellett immár számítástechnikai, nyomdaipari kellékeket, valamint létesítmény-üzemeltetési és konyhai termékeket is kínálnak. Azaz a vállalati szegmens jelentős része abban érdekelt, hogy szinte minden, az irodában megtalálható eszközt – a tűzőgéptől kezdve a bútorokon, nyomtatókon át a kávéig és egészségügyi papírig – mindent egy helyről szerezzenek be.

Az I-COM becslései szerint az állami megrendelések ma már a teljes, éves szinten körülbelül 100 milliárd forintos megrendelésállomány felét teszik ki. A piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami bevásárlások lényegesen nagyobb átláthatóságot biztosítanak, hiszen a pályázók „belelátnak” a közbeszerzési eljárások mozzanataiba, az értékelési szempontok és a versenyeztetés folyamata világos és nyomonkövethető. Ugyanez nem mondható el a nem állami vállalati megrendelők esetében, akiket lényegében semmi nem köt.

Kép: I-COM

Termékoldali összetétel

Papír, írószer, irodatechnikai és vizuáltechnikai eszközök

A legfontosabb termékek a fénymásolópapír, a boríték, a leporelló, az etikett, a naptár, a különböző méretű és kötésű füzetek, iratrendezők, tollak, hibajavítók, tűzőgépek stb. Ez a szegmens éves szinten összesen körülbelül 80-100 milliárd forintot bonyolít, ebből a végfelhasználói – vállalati – rendelés 60, a kiskereskedelmi 40 százalékkal nyom a latban.

Számítástechnikai kellékek és perifériák

Az asztali és hordozható számítógépek, fénymásolók, monitorok, nyomtatók, telefonok és mindezek tartozékai mellett ide tartoznak a gyári és utángyártott töltők, festékpatronok, kazetták, CD- és DVD-lemezek, pendrive-ok stb.

Nyomdaipari termékek

A kereskedelmi nyomtatványok és az egyedi igények alapján gyártott termékek. A legfontosabb termékek az ügyviteli, a közigazgatási, a kórházi nyomtatvány, valamint a nyomdai papír.

Létesítmény üzemeltetési és konyhai termékek

Ide tartoznak a különféle élelmiszerek, büféáruk, tisztítószerek, háztartási papíráruk, a létesítmény üzemeltetéséhez szükséges készülékek, kellékek, kiegészítők. A legfontosabb termékek az ásványvíz, a kávé, üdítők, tejpor, tea, fertőtlenítő és tisztító szerek, evőeszközök, konyhai kisgépek, de a szemeteszsák, vagy az öltözőszekrény is a keresett termékek között van.