"A klímaváltozásra való magyarországi felkészülésben mindent megelőző, hogy az Országgyűlés 2006-ban fogadjon el határozatot a nemzeti éghajlat-változási stratégiáról, amely az elővigyázatosság, a megelőzés, a holisztikus szemlélet és az integrált védekezés elveire alapozva, egységes rendszerben kezeli az éghajlatváltozást előidéző légköri kibocsátáscsökkentés és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás módszereit, figyelemmel arra, hogy ezek beépüljenek a különféle nemzeti fejlesztési tervekbe és ágazati fejlesztési koncepciókba. A határozat rögzítené a kormány és valamennyi résztvevő szerepét, alapvető feladatait és a felkészülés, védekezés anyagi-műszaki-ismereti feltételeit, valamint rendelkezne a felkészülési folyamat ellenőrzéséről, az események védekezésének irányításáról, a szükséges erők mozgósításáról és a nemzeti kötelezettségek teljesítéséről."
Konszenzus szükségeltetik
"A stratégia kidolgozásában, illetve a klímaváltozásra való felkészülésben háromféle megállapodást szükséges elérni: politikai konszenzust (különböző parlamenti pártok együttműködését, a kormányzati ciklusokon átívelő feladatok felismerésében, kezdeményezésében és végrehajtásában), szakmai konszenzust (a szakemberek közötti egyetértést a legszükségesebb teendőket illetően, ami különösen a nagyvállalkozások menedzsmentjében rendkívül jelentős, országos kisugárzású lehet) és társadalmi konszenzust (annak felismerését, hogy az egész ország, a lakosság közös ügye az időben felkészülés)."
"A kormány megbízása alapján elkészült a nemzeti katasztrófavédelmi stratégia, amely számításba veszi valamennyi katasztrófatípust, s számol a szélsőséges meteorológiai jelenségek gyakoribbá válásával, de hogy ennek megfelelhessen, intézkedések szükségesek az előrejelző mechanizmusok bővítéséről és a logisztika fejlesztéséről, hogy a védekezés eszközei időben és adott helyen rendelkezésre álljanak.
Nemzeti Katasztrófavédelmi Alapról szóló törvényt kell alkotni, melyben intézkedni kell a tájékoztatás széles körűvé tételéről, a lakosságvédelmi feladatokra felkészülésről és a 13 kritikus infrastruktúra védelméről (vagyis olyan létesítmények, szolgáltatások megőrzése, melyek megsemmisülése gyengíti a nemzetbiztonságot, nemzetgazdaságot és a közegészségügyet).
A Nemzeti Agrárbiztosítási Alap törvényerőre emelése és működtetése rendkívül fontos az élesedő versenyhelyzetben tevékenykedő agrárpiaci szereplők életében és a biztonságos élelmiszer-ellátásban."
Az emberek bevonásával
"A klímaváltozás hatására fokozódhat az egyes területek, a gazdasági ágak és a társadalmi rétegek meglévő differenciáltsága. Ezért szükséges gyorsított ütemben foglalkozni a társadalom tájékoztatásával, a döntéshozók intézkedésre késztetésével, a települések, intézmények, szervezetek, az egyes állampolgárok felkészülésével az egészség védelme, az anyagi vagy természeti károk megelőzése, mérséklése érdekében. Erre programokat célszerű kidolgozni, tréningeket tartani.#page#
Magyarország területi adottságai és állapota is igen differenciált. Következésképpen a magyarországi régiók, kistérségek vagy a természetes nagy- és középtájak, valamint a termőhelyek, települések klímaváltozásra való érzékenysége, sérülékenysége, így kockázata is eltérő, ezért külön felkészülési programokat célszerű kidolgozni."
"A klímaváltozás a nemzetgazdaság egyes ágait is eltérően érinti. A legfontosabb területeken ágazati programokat indokolt kidolgozni, legalább: az egészségügyre, az energiaszektorra, az élelmiszer- és vízellátásra, a természetvédelemre és a természeti erőforrásokra, az árvízre, belvízre, aszályra, vízgazdálkodásra, a mező- és erdőgazdálkodásra, közlekedésre, biztosításokra, katasztrófavédelemre, kutatásokra.
A klímaváltozás és időjárás hatásai eltérően érintik a társadalom egyes rétegeit, az egyes embereket (a szegényeket, lakás nélkülieket, időseket, betegeket stb.), ezért a nemzeti éghajlat-változási stratégia keretében egyrészt szociális jellegű intézkedésekkel, másrészt egészségügyi döntésekkel szükséges felkészülni, figyelemmel ezek kölcsönhatásaira. Minden, ami a felkészülés, megelőzés jegyében zajlik az állampolgárokért, az emberekért és az emberek részvételével történik! Ez valójában a stratégia vezérfonala!"
Vigyázzunk az emberekre is!
"Az egészségügyben legfontosabb a klíma-egészségügyi prevenciós stratégia véglegesítése, elfogadtatása, majd megvalósításának megszervezése, elkezdése. Az egészségügyben továbbra is változatlanul fontos a hőhullámok, az allergén pollentermelő növények, a kullancsok által terjesztett betegségek, az UVB-sugárzás okozta betegségek, valamint a téli kihűlések, fagyhalálok figyelemmel kísérése, megelőzésükre felkészülés és gyógyításuk megszervezése."
"A felkészülés, megelőzés, kárcsökkenés és -helyreállítás végül is az embereken múlik, azon, hogy adott helyen, időben mindenki tudja, hogy mit, mivel és hogyan kell cselekedni."
"Kritikus helyzetekben az élelem és az ivóvíz mindig meghatározó az elviselhetőségben, a lakossági veszteségek mérséklésében. Ebben kulcskérdés a természeti erőforrások védelme, mely alapja a lakosság biztonságos élelmiszer- és vízellátásának. Ebben az egy főre jutó hazai, jó minőségű termőföld mennyiségének a megőrzése döntő elem."
"A szántóföldi növénytermelésben a csapadék termőtalajba történő befogadására, tárolására és takarékos hasznosítására való berendezkedés az elsődleges feladat, melynek ismereti, eszköz-, technológiai vonatkozásait mielőbb általánosan ismertté szükséges tenni. A tápanyagellátás újabb igényeinek elterjesztése, a géppark összetételének, minőségének, mennyiségének átalakítása is idetartozik. A megoldásban növekvő szerepe van az újabb szárazságtűrő, rugalmas alkalmazkodóképességű fajták nemesítésének."
"A zöldfelületeket sokoldalú hatásuk miatt (CO2 elnyelése, oxigénkibocsátás stb.) minden formájukban (fasorok, terek, legelők, szántóföldi növények, erdők stb.) növelni kell. A mezőgazdasági terület is zöldfelület, vetéstől betakarításig. Itt a cél, hogy a lekötött szénmennyiségből a felhasználást követően minél kevesebb kerüljön vissza a légkörbe."
Teljes cikk a Piac és Profit Magazin szeptemberi számában.
