Veszélyben az egészségünk!

2003 óta folyamatosan restriktív politika érvényesül Magyarországon a gyógyszeriparral szemben. A mostani különadó és a Széll Kálmán Tervben előirányzott megtakarítás viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a súlyosabb betegek számára is gyógyulást jelentő innovatív szerek egyre kevesebbekhez fognak eljutni. Pedig egy felmérés szerint közel 750 ezren már most sem tudják kiváltani a nekik felírt recepteket. A hazai gazdaságpolitika hatására a gyógyszergyárak leépítenek, bizonyos tevékenységeket elvisznek az országból, és beruházásban sem itt gondolkodnak.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

 


Leitner György

A gyógyszerkassza tervezésénél kizárólag a pénzügyi szemléletet alkalmazza a gazdaságpolitika, megkülönböztetés nélkül tetemes adót róva az iparra. Ennek következménye, hogy a cégek más országokba irányítják a beruházásaikat, a kutatás-fejlesztést. Várható, hogy 1500-2000, magasan képzett ember kerül utcára, hagyhatja el az országot, ezért a 83 milliárdos megtakarításról szóló rendelkezése kára jóval nagyobb lehet a hasznánál – emelte ki Leitner György, a GlaxoSmithKline ügyvezető igazgatója egy sajtóbeszélgetésen. Az innovatív gyógyszergyártók által megtermelt hozzáadott érték 2010-12 között 56 milliárddal zuhanhat a különadó és a gyógyszerkassza csökkentés hatására.

Tévhitek

Nem új keletű és továbbra is tartja magát a gyógyszeripar negatív színben való feltüntetése, véli Leitner György, aki szerint a Széll Kálmán Terv gyógyszeriparra vonatkozó részének már a kiindulópontja is hibás.(A gyógyszeripar a legszimpatikusabb iparág a felnőtt lakosság körében egy felmérés szerint.)
- Az a feltételezés, hogy Magyarországon sok, más országokhoz képest is jelentősen több gyógyszert fogyasztunk, nem igaz. Ha volumenében nézzük, Európa középmezőnyében vagyunk. Ugyanakkor az összes egészségügyi kiadáshoz képest a gyógyszerre fordított összeg 30 százalékos aránya tényleg kiugróan magas. Azért, mert az össztorta kicsi: alacsony ezen belül az egészségügyi infrastruktúra és a bérek költsége, így a gyógyszerár - még ha Európában nálunk a legalacsonyabb – részarányában sokat tesz ki.
Azt is gyakran hallani, hogy az államadósság elszabadulásához hozzájárult a gyógyszerkassza elszabadulása is. Az adatokat elemezve az látszik, hogy 2006-ig valóban párhuzamosan halad a gyógyszertámogatás és az államadósság növekedése, de ahogy Leitner fogalmaz „olyan ez, mint mikor a faluban sok a gólya és sok gyerek születik”. 2007-től már elválik egymástól a két folyamat: a gyógyszerkassza a 300 milliárd forint körüli szinten stagnál, míg az államadósság a 2006-os nem egészen 15 ezer milliárd forintról 2011-re közel 21 ezer milliárdra nőtt.
Ennek alapján tévút a Széll Kálmán Tervben 2012-re előírt 83, a következő két évben 120-120 milliárdos gyógyszerkassza csökkentés. Leitner György úgy véli, ez veszélyezteti, hogy a következő időszakban fenntartható marad a betegellátás.

Van, ahol jól csinálják
Az ország érdeke lenne, hogy a kormányzat jó kapcsolatot tudjon kialakítani a gyógyszergyárakkal. Ahol jól csinálják, a dialógusban részt vesznek az egyetemek, a gyártók és a regnáló politikai hatalom. Belgiumban például a szisztéma bevált: az ország a második legnagyobb gyógyszerexportőr a világon, K+F szempontból a hetedik legkeresettebb célország, a világon itt a legmagasabb az élettudományok területén foglalkoztatottak aránya, itt a legmagasabb az egy főre jutó kutatás/fejlesztés alatt álló hatóanyagok száma a világon valamint a legmagasabb az egy főre jutó 1-3. fázisú vizsgálatok száma Európában. Több mint 200 élettudományokkal foglalkozó vállalat fektetett be Belgiumban az iparbarát szabályozásnak köszönhetően.

Hozzátesz, nem elvesz

A különadók 2003 óta meredeken nőnek. A teljes gyógyszeripari szektort érintő elvonás jövőre olyan nagyarányú lesz, hogy a teljes gyógyszerkassza 25 százalékát – vagyis minden 100 forint betegnek juttatott, gyógyszerre fordított állami támogatásból 25 forintot – az iparnak kell állnia. Ez sehol máshol a világon nincs így, annak ellenére, hogy valamilyen rabatrendszer mindenhol érvényesül.
Az is érezhető, hogy az egészségügyi kormányzat mozgástere szűk, ám számos kutatás bizonyította, hogy az egészségügy nem elvesz a hazai GDP-ből, hanem hozzátesz: az innovatív gyógyszergyártók – ez körülbelül 20 céget jelent Magyarországon, amelyek az összes gyógyszerforgalom közel 60 százalékát adják – 73 milliárd forinttal járultak hozzá a büdzséhez adók és járulékok formájában 2010-ben.
Ezen felül egyéb programokkal – mint az egészségügyi intézményeknek nyújtott kedvezmények, az orvosok képzésének támogatása, gyógyszer és pénzadományok, valamint a 17 milliárd forintos K+F kiadások – mindösszesen 36 milliárd forint értékben vállaltak át részben állami feladatokat. 2010-ben csak orvos-továbbképzésekre 4,6 milliárd forintot fordítottak, mely 28 ezer orvos 2-3 ingyenes továbbképzését jelenti.
Összességében az innovatív gyógyszergyárak tevékenységükkel 100 milliárd forint bruttó hozzáadott értéket állítottak elő. Szakértők szerint a szektornak 2,4-szeres multiplikátor hatása is van, így figyelembe véve a más ágazatra gyakorolt hatást 2010-ben 235 milliárd forint hozzáadott értéket teremtettek a magyar gazdaságban.

Mindenki veszít

A Széll Kálmán Tervben előirányzott megtakarítást semmiképpen sem bírja el a gyógyszerkassza. Ennek ugyan lehet eszköze a generikus gyógyszerek árának csökkentése, vagy a nem bizonyított hatékonyságú orvosságok tb-listáról való törlése, ezen kívül felül lehetne vizsgálni a 25 százalékos tb-támogatással kapható, általában akut kezeléseknél alkalmazott gyógyszerek körét is. Mindezen intézkedésekkel is azonban legfeljebb 50 milliárd forintos megtakarítás érhető el.
A Konvergencia Program gyógyszerkasszát érintő intézkedései nyomán jelentősen csökkenhet a gyógyszercégek nemzetgazdasági teljesítményhez való hozzájárulása. A Századvég friss kutatása szerint 2010-hez képest az ágazat nemzetgazdasági bruttó hozzáadott értéke 12 százalékkal, 2012-re már közel negyedével eshet vissza. Összegszerűen ez azt jelenti, hogy a kapcsolt hatásokat is figyelembe véve a megtermelt hozzáadott érték 2010 és 2012 között mintegy 56 milliárd forinttal zuhanhat.


Kép:sxc

A betegek pedig egyre rosszabbul lesznek Magyarországon. Egy kutatás szerint a megkérdezettek 81 százaléka számára írtak fel vényköteles gyógyszert 2010-ben. Ebből nem váltotta ki 23 százalék, azaz egynegyedük, a neki felírt gyógyszert. 12 százalék azt mondta, hogy rendszeresen vagy időszakosan anyagi okokból dönt így, és 11 százalék jelölt meg mást okként. A 12 százalék gyakorlatilag 750 ezer embert jelent Magyarországon. A vizsgálatban csak a hetvenéves korosztály alattiakat kérdezték, de azt is lehet feltételezni, hogy a felett valószínűleg még nagyobb a nem kiváltók aránya.
Így több mint 10 millió recept veszik el. Arra a kérdésre, hogy mit tesz valaki, ha anyagilag nem engedheti meg magának a recept kiváltását, sokan mondták, hogy későbbre halasztják, míg mások olcsóbb gyógyszert kérnek, és közel 40 százalék más gyógymóddal próbálja kezelni a betegségét.
– Ezek nagyon rossz adatok a hazai lakosság egészségi állapotát illetően – hangsúlyozta a szakember. Leitner úgy véli, hogy immár évek óta fennálló probléma, hogy nem marad forrás az új, innnovatív szerek finanszírozására. Azonban ha az egészségügyi kormányzat más szempontokat is figyelembe venne, juthatna pénz a súlyosabb betegek számára valóban gyógyulási esélyt jelentő innovatív szerek tb-támogatására.
Sajnos ezek a készítmények ma egyre kevesebb beteghez jutnak el.

GSK lépés
A londoni székhelyű innovatív gyógyszergyár hazai leányvállalata 2011-ben 2,2 milliárd forint különadót fizet, jövőre pedig várhatóan 3,2 milliárdra nő az összeg. A GSK árbevétele körülbelül 10 százalékkal csökken idén, jövőre pedig további csökkenést prognosztizálnak. Mindezek következményeképpen Nagyarányú költségcsökkentési programot hajtanak végre: a vényköteles üzletágban negyven százalékkal, 180-ról 70 főre csökkentették a foglalkoztatottak számát. Míg a cég korábban tervezte a gödöllői gyártókapacitás fejlesztését, jelen pillanatban az ország a gyógyszeripari beruházás szempontjából nem attraktív régió. Megszűnőben van a hazai leányvállalat kelet-közép európai régióközpont szerepe is. Innen bonyolították például a balkáni országokba, illetve Romániába irányuló exportot, most a feladatot Varsóban látják el, ami az ország exportmutatóit is rontja.

 

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo