Valóban mérhető a „mérhetetlen”?

2019. április 13. szombat - 16:12 / piacesprofit.hu
  •    

A színvonalas ítélkezés leginkább a szakmailag helyes bírói ítéletektől függ. E feltétel teljesülése vagy hiánya ellenőrizhető az ítéletek indokolásából. Ezzel kapcsolatos a Magyar Tudományos Akadémia friss kutatása.

Az utóbbi időben több kutatás is bizonyította, hogy a meggyőző bírói indokolás elfogadhatóvá teszi az ítéletet a pervesztes fél számára, mivel meg tudja mutatni, hogy az ő érveit is figyelembe vette és mérlegre tette a bíróság, a döntés nem volt önkényes. (Nem véletlen, hogy a törvényhozói rendelkezésektől a háziorvos terápiás utasításáig mindenkitől indokolást várunk arra nézve, hogy miért kell éppen ezt vagy azt tennünk.)  

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

A kellően szakszerű és érthető indokolás növeli a bíróság iránti közbizalom szintjét, amely elengedhetetlen a bírói függetlenség érvényesüléséhez. Hiába működik hatékonyan, függetlenül és szakszerűen a bíróság, ha ezt a közösség tagjai nem hiszik el.  

A bírói indokolások színvonalának vizsgálata ezért központi jelentőségű a jogállamiság szintjének

Perben vagy peren kívül jobb?
Amikor felmerül egy jogvita, sokan felteszik a kérdést, hogy „pereskedjünk, vagy próbáljunk megállapodni peren kívül”. Ez a kérdés az utóbbi időben még inkább aktuálissá vált, mivel az eljárási jogszabályok olyannyira formalizáltak lettek, hogy kellő jártasság hiányában egy per megindítása is komoly kihívást jelent, és ekkor még nem is beszéltünk annak megnyeréséről.

meghatározásakor, erre eddig mégis kevés figyelem irányult. Ennek többek közt az az oka, hogy indokolás a teljes ítélkezési folyamatnak éppen az a része, mely a leginkább ellenáll az egyértelmű értékelésnek, és jó érvek szólnak amellett, hogy a „bíró bölcsesség” egyáltalán nem mérhető.

Az MTA 2014 és 2018 között lezajlott nemzetközi kutatása arra irányult, hogy feltérképezze, léteznek-e mégis objektív mutatói az ítéleti indokolások színvonalának. A vizsgálódás során arra az eredményre jutottak, hogy kétféle módon is mérhető az indokolások minősége.

Közvetlen mérésre az indokolások tartalmának elemzése szolgál, melyet hagyományosan a jogtudomány, illetve a jogi szakújságírás végez el. E módszer azonban nem alkalmas arra, hogy tömegesen tudja mérni a színvonalat. Ezért

szóba jöhet egy kifinomult számítógépes tartalomelemzés, amely képes bizonyos érvelési mintázatokat azonosítani, és amelynek eredményéből következtetést lehet levonni például arra nézve, hogy az indokolások sematikusak-e, vagy a bíróság figyelemmel van az esetek egyedi vonásaira, illetve a pervesztes fél indokaira.

A jogi döntések minőségére vonatkozóan nem csupán közvetlenül, az ítéletek szövegének elemzésén keresztül vonhatunk le következtetést, hanem az ítéletekre vonatozó reakciókból és reflexiókból is (ezért nevezhetők ezek a módszerek közvetettnek). Megfelelő módszerekkel ezek is mérhető, összehasonlítható adatokká alakíthatók, ha valamilyen módon összesíteni lehet az ítélkezési színvonal hozzáértő értékelőinek véleményét. 

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor