Tovább él, akinek sok barátja van a Facebookon

2016. november 12. szombat - 18:00 / piacesprofit.hu
  •    

A Facebook megváltoztatta az életünket, ez nem kétséges. Most egy váratlan pozitív eredményt is felfedeztek a tudósok: meghosszabbíthatja az életünket, ha barátainkkal érintkezünk a világhálón.

A PNAS nevű folyóiratban napvilágot látott tanulmány szerint az aktív online élet nagyjából olyan hatással van élettanilag az emberekre, mint az aktív offline társasági élet – röviden: jó hatással.

Egy ilyen, a közösségi oldalak pozitív hatásait taglaló kutatásra nagyon nagy szüksége volt már a social média marketingeseknek, mert sok kifejezetten negatív hatás is kapcsolódik hozzájuk – főleg a fiatalok körében. Az amerikai tinik között éppen azt mutatták ki, hogy a statisztikák szerint nagy esélyük van botrányokba keveredni a közösségi oldalakon, zaklatás, „cyber bulling”, vagyis megfélemlítés áldozatává válni. Ez pedig igen komoly gond, ami mérhetően növeli az öngyilkosságok kockázatát. Sőt, nem csak azt: a közösségi médiás malőrök és megszégyenülések az elsődleges okai a kamaszkori öngyilkosságoknak az USA-ban. Alighanem ezért is érdekelt a Facebook és más fórumok abban, hogy minél több tanulmány jelenjen meg arról, milyen kedvező hatást gyakorolnak az emberekre.

De térjünk vissza az idősebb netes közönségre! Nemcsak a fiatalok életét változtatta meg a közösségi média, az idősebbek társadalmi életének jelentős része is ide tevődött át. A PNAS folyóiratban megjelent tanulmány szerint pedig a sok facebookos (vagy bármilyen más közösségi oldalon meglévő) barát és a velük való interakció hatása élettanilag nem különbözik jelentősen attól, amit az aktív offline társasági élet okoz.

Kép:Flickr/wildquist

Kép:Flickr/wildquist

A vizsgálatból kiderült:

  • A Facebook „mérsékelt használata” összefüggésbe hozható az alacsonyabb halálozási rátákkal. (Mi valójában kétszer annyit lógunk az oldalon, mint a jenkik.) Az pedig, ha mások barátnak jelölték a vizsgálatban részt vevő alanyokat, határozottan korrelációt mutatott körükben a csökkenő halálozási arányokkal.
  • A meglepő az, hogy ha az alany küldött „friend requestet”, vagyis jelölt be valakit haverként, attól még nem javultak az életkilátásai. Csak azzal, ha mások jelölték be őt. Úgy látszik, nagyobb életelixír a másoktól jövő elismerés, mint ha mi ácsingózunk mások barátságára. James Fowler, a San Diego-i University of California közegészségügyi és politikatudományi professzora töredelmesen bevallotta, ezt meglepőnek találta. „Reménykedtem benne, hogy ha megkeresünk másokat, az hatással van az élethosszunkra.”
  • Azoknál, akiknek több „barátjuk” van a közösségi oldalakon, kisebb az esélye, hogy hamarabb meghalnak, mint azok, akik nem interaktívak a közösségi médiában. Az új kutatás megcáfolja azokat a kételyeket, miszerint a közösségi média kedvezőtlenül hat az egészségünkre – legalábbis a felnőtteknél.

 

Itt mindenki egyet akar (fotó: .Lady Tori flickr)

Kép: Flickr/Lady Tori

Kételyek és kritikák

A vizsgálat kutatási módszereit három amerikai egyetem tudósaiból álló bizottság hagyta jóvá. Szkeptikusok azonban szóvá tették, hogy a felmérés nem pártatlan, mivel egyik pszichológus, a 29 éves William Hobbs korábban éppen a Facebooknál dolgozott kutatási gyakornokként. A tanulmány másik társszerzője, Moira Burke pedig a kutatás ideje alatt is a Facebook állásban lévő munkatársa volt, mint kutatási szakember.

Mire kattan a Z generáció?
Még az Y-okkal küzdenek a munkahelyeken, de már figyelni kell az 1995 után született Z generációra is. A jövő fogyasztói, akik nagyon mást akarnak. A Snapchat, a Spotify és az Instagram Bermuda-háromszögében élnek, a Facebook nekik már „old school”.

Hobbs persze bizonygatta, hogy a Facebook nem kapott lehetőséget rá, hogy beleszóljon a tanulmány tartalmába vagy arra, hogy módosítási kérelemmel éljen. Ezt írásos megállapodás szavatolta. Sőt a Facebook néhány munkatársa biztos volt afelől, hogy a vizsgálat pontosan olyan eredményekre jut, mint amilyenekre jutott, mindenféle céges befolyásolás nélkül.

Érvényes is, meg nem is

Hobbs hangsúlyozta, hogy a tanulmány nem tartalmaz ajánlásokat arra nézve, az emberek hogyan használják az internetet. Szerinte ahhoz még több kutatásra lenne szükség, hogy biztonsággal lehessen online életvezetési tanácsokat adni.

A kutatók azt is leszögezték, hogy a Facebook egyedi példa a közösségi média platformjai között, s nem minden korosztályra vagy társadalmi rétegre alkalmazhatók a felmérésből kivilágló összefüggések. Azt is hangsúlyozták, hogy a korreláció két dolog között nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyik dolog okozza a másikat. Vagyis nem állíthatják azt, hogy bizonyítékot találtak volna rá, a Facebook közvetlenül javítja az egyén egészségét. (Gyakran emlegetett példa ugyanerre, hogy statisztikák alapján több gólya van azokon a településeken, ahol több gyerek születik. Mégsem gondoljuk, hogy ez a két adat ok-okozati kapcsolatban van.)

Ha van oksági kapcsolat, az valószínűleg inkább fordított: az egészségesebb embereknek több barátja van. Ez viszont azt is jelenti, hogy „talán nehezebb a közösségi médiát arra használnunk, hogy egészségesebbé tegyük az embereket, mint ahogy azt eddig gondoltuk” – mondta Fowler.

Egy tanulmány, mely három éve jelent meg a PLOS One nevű lapban, azt bizonyította, hogy a két héten át vizsgált alanyok minél többször használták egy bizonyos időszakban a Facebookot, annál kevésbé érezték magukat boldognak azon az időintervallumon belül.

Forrás: The New York Times

Kiket vizsgáltak?
A felmérés 1945 és 1989 között született egyének (27–71 éves korosztály) összesen 12 millió Facebook-profilján alapult, melyet a Facebook bocsátott a kutatók rendelkezésére. A többi információt a California Department of Health adatbázisból szedték.