Tízmilliós megavárosok lepik majd el a Földet

2017. május 25. csütörtök - 18:10 / piacesprofit.hu
  •    

Az egyre gyorsuló urbanizáció, a városok dinamikus növekedése számos kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogyan maradhatnak a jövő városai élhetőek és működőképesek. Egy lehetséges megoldás a smart city, azaz olyan digitális, infokommunikációs rendszerek bevezetése, amelyek komplex, összetett problémákra egyszerűen használható megoldásokat kínálnak a városlakóknak.

Megállíthatatlannak tűnik a városiasodás

A United Nations Population Found sokat idézett megállapítása szerint már 2008-ban elértük, hogy Föld teljes lakosságának 50%-a, azaz 3,3 milliárd ember, városi területeken élt. A szervezet azt jósolja, hogy 2030-ra ez a szám 5 milliárdra fog emelkedni. Az ENSZ 2050-re 66%-nyi városlakóval számol. Ami döbbenetes szám, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy 1950-ben ez az arány még csak 30% körül mozgott.

smartcity

Az ENSZ szerint 2030-ra 41 olyan megaváros lesz a bolygónkon, amelyek mindegyikében több mint tízmillió ember él majd. (Kép: Wikipedia)

Mi az a smart city?

Szendrei Zsolt urbanista szerint a smart city fogalmának nincs precíz definíciója. Leginkább azért, mert bár a legtöbb okos város modell ugyanazokra a problémákra keres megoldást (mint a város működésének hatékonysága, a szolgáltatások könnyebb elérhetősége, a városlakók életminőségének javítása és az életszínvonal emelése), az alkalmazott eszközök tekintetében nagy lehet közöttük az eltérés, ami koncepcionális különbségekhez vezet.

Az egyik lehetséges megközelítés olyan technológiai, infokommunikációs (ICT) fejlesztéseket helyez a középpontba, melyek gyors, szélessávú adatkommunikációra, és a hálózatra kapcsolódó okos eszközökre épülnek. Egy olyan komplex megoldást kell elképzelni, ami integráltan köti össze egy város úthálózatát, közösségi közlekedését, energia ellátását, adminisztratív és egyéb szolgáltatásait. A begyűjtött adatok segítségével a rendszer nem csak megkönnyíti az üzemeltetést és optimalizálni tudja a működést, hanem még a városlakók számára is hasznos információkat és szolgáltatásokat tud nyújtani. Egy ilyen megoldás ráadásul csökkenti a bürokráciát, átláthatóbb folyamatokat eredményez, és számos esetben lehetővé teszi a lakosság bevonását a döntéshozatalba.

Nem kis feladatról van szó, hiszen mindehhez az érintett szektoroknak együtt kell működnie egymással, szükség lehet jogi akadályok elhárítására, és természetesen a társadalom bevonására, adott esetben edukálására, a digitális technológiák elfogadottságának, használatának növelésére. És természetesen összetett ICT rendszerek kiépítésére.

A közeljövő látomásai: fogunk látni hirdetéseket alvás közben?
A Föld 2050 nevű, interaktív multimédiás projekt megjövendöli az elkövetkezendő 30 év társadalmi- és technológiai fejlődés előrejelzéseit. A Kaspersky informatikai biztonsági vállalat futurológusokkal, tudósokkal és művészekkel együttműködve állította össze a közeljövő látomásait

Nemzetközi példák

Ausztráliában Adelaide városa indult el tudatosan a smartcity-vé válás útján. Szenzorok egész hálózatát építették ki, hogy aztán különféle pilot projekteket alapozzanak rá, mint például a környezetmonitor, az okos világítás és az okos parkolás.

A környezetmonitor adatokat gyűjt a széndioxid-, por-, illetve hangszennyezésről, a levegő hőmérsékletéről, majd ezeket az információkat ingyen hozzáférhetővé fogják tenni, hogy bárki hasznos szolgáltatásokat formálhasson belőlük.

Az okos világítás lényege, hogy a közvilágítás minden egyes lámpatestéhez egy érzékelő is társul, ami lehetővé teszi, hogy az egyes lámpák mozgásérzékelés alapján be és kikapcsoljanak, vagy éppen az aktuális fényviszonyoknak megfelelően szabályozzák a saját fényerejüket.

Az okos parkolás projekt több célt is szolgál. A vezetőknek segít megtalálni az üres parkolóhelyeket. A parkolóhelyek fenntartóit hasznos kihasználtsággal kapcsolatos információkkal támogatja. Végül pedig a kocsival nem rendelkezőnek segít beazonosítani és kifizetni az akár egy útra is használható legközelebbi városi bérautót.

A brit Juniper Research 2016-ban számos szempont alapján rangsorolta a világ okos városait, és Szingapúrt hozta ki győztesnek. A városállam többek között készített magáról egy virtuális, dinamikusan változó 3D modellt, amivel számos helyi fejlesztést szimulálni lehet. Az egész várost behálózó érzékelő rendszer adataira pedig bárki építhet szolgáltatást. A felmérés szerint Szingapúrt Barcelona, London, San Francisco és Oslo követi az élmezőnyben. A legtöbb helyen a közlekedés, parkolás, világítás és környezeti adatok mérése a slágertéma, de egyes városokban az idősek jobb egészségügyi ellátását, a felhalmozó szemét kezelését, a környezetbarát energiafelhasználást is támogatja a rendszer.

Már minden nagyon okos, kivéve a védelmet
Ma már minden berendezésünk okos, azok is, amelyek otthoni kényelmünket szolgálják. 2020-ra becslések szerint már 200 milliárd ilyen eszköz fog működni világszerte. Az okosotthon nem kizárólag a gazdagok kiváltsága. De mit tegyünk, hogy ne csak kényelmes, hanem biztonságos is legyen?

Budapesti és európai kezdeményezések hálózata

A 2014-ben indult SmartCity Budapest (SCB) kezdeményezés összegyűjti a smart city koncepcióhoz kapcsolódó, leginkább alulról építkező budapesti projekteket. Az SCB egyrészt igyekszik minél több jó példát bemutatni, ami az üzleti életből, civil szektorból, intézményektől, vagy éppen budapesti lakosoktól származik. Másrészt tudásmegosztással szeretnék ösztönözni a lakosokat, szervezeteket, hogy Budapest még jobb város legyen.

Fontos projektjük a SharedCities: Creative Momentum (SCCM), ami közép-kelet-európai fókusszal járja körbe a városi lét jelenkori közösségi és urbanisztikai kihívásait. A hat különböző országból 11 partner nemzetközi együttműködésének eredményeként számos kutatás, esemény, program jön létre 2016 és 2019 között. A projekt az Európai Unió Kreatív Európa programjának támogatásával valósul meg, hazai partnerei a Kortárs Építészeti Központ és a Mindspace.

 

Mentés

Mentés