Tényleg dolgozni akarunk a nyugdíj mellett?

2017. augusztus 15. kedd - 19:07 / piacesprofit.hu
  •    

A magyaroknak alig több mint harmada vonulna teljesen vissza a nyugdíjkorhatár elérése után, ám a lehetőségek jóval szűkösebbek az elképzelésekhez képest: a megromlott egészségi állapot és a munkanélküliség gyakran meggátolja az időskori aktivitást. Az időben elkezdett takarékoskodás, és a megfelelő stratégia ugyanakkor hozzásegíthet az időskori anyagi biztonság eléréséhez.

A magyar munkavállalók többsége a nyugdíjas évei alatt is aktív maradna, ám a valóságban csak keveseknek adatik meg a fokozatos visszavonulás lehetősége – derül ki az Aegon 2017-es Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából.  A felmérés eredménye szerint a magyar munkavállalóknak csak bő egyharmada (35 százaléka) akarja a hivatalos nyugdíjkorhatár betöltésekor azonnal abbahagyni a munkát. Valamivel kevesebben (31 százalék) vannak, akik más formában, például részmunkaidőben vagy megbízási szerződéssel szeretnének továbbra is dolgozni, de csak addig, amíg végleg nyugdíjba nem mennek. 19 százalékuk szintén valamilyen formában folytatni szeretné a munkát, ám nyugdíjasként végig dolgozni szeretne. 7 százalék pedig a nyugdíjas éveiben végig ugyanúgy tervezi folytatni a munkát, mint annak előtte.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Az időskori munkavállalás lehetőségei ugyanakkor a legtöbb munkahelyen még korlátozottak Magyarországon. Tízből három dolgozónak semmiféle lehetősége nincs lépcsőzetesen nyugdíjba vonulni, további 17 százalék pedig nem tudja, van-e egyáltalán ilyen lehetőség. Akik előtt nyitva áll ez az út, azoknak a 26 százaléka részmunkaidőben tevékenykedhetne, 17 százalékuknak nyílna lehetősége időseknek megfelelő állás betöltésére, a nyugdíjkorhatár elérése után pedig csak 13 százalék dolgozhatna tovább. Átképzésre 13 százaléknak lenne lehetősége, egészségügyi ellátást 10, pénzügyi tanácsadást pedig 8 százalékuk igényelhetne a munkáltatójától.

A munka mellett más tényezők is szűkíthetik a lehetőségeket: a felmérés szerint a magyar nyugdíjasok 33 százaléka a tervezettnél hamarabb volt kénytelen nyugdíjba menni, melynek oka az esetek többségében a megromlott egészségi állapot (30 százalék) és a munkanélküliség (24 százalék) voltak. A magyarok átlagosan 65 évesen szeretnének nyugdíjba menni, és még 15 évet terveznek nyugdíjasként élni: ez összhangban áll a szabályozás 2010-es változásával, amely szerint a nyugdíjkorhatárt 2022-ig lépcsőzetesen megemelik 65 évre a korábbi 62,5-ről.

Szinte csak kenyérre, rezsire és gyógyszerre költünk 50 felett
Az 50 felettiek havi jövedelmük több mint háromnegyedét költik rezsire, élelmiszerre és gyógyszerre, miközben szabadidős tevékenységre mindössze kilenc, megtakarításra pedig csupán bevételeik két százalékát fordítják. Készpénzben és takarékszámlán is sokan tartják félretett pénzüket, de a legnépszerűbb pénzügyi eszköz az életbiztosítás.

Az, hogy a nyugdíj melletti munka lehetősége foglalkoztatja a lakosságot, egyáltalán nem véletlen: az Aegon felmérése szerint a magyarok 74 százaléka úgy látja, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre. Az összes, felmérésben részt vevő ország átlagát nézve „csak” 50 százalékos a pesszimisták, viszont a magyarnál jóval magasabb, 25 százalékos a biztonságos öregkorban bízók aránya.

A magyarok nyugdíjaskori jövedelmük 55 százalékát az államtól, 30 százalékát saját megtakarításaikból, 15 százalékát pedig munkáltatójuk segítségével remélik előteremteni. A világ más országaiban az időskori anyagi biztonság megteremtésében jóval hangsúlyosabb a munkaadók szerepe, és jóval kisebb az államé. A felmérés összes országának eredményét átlagolva az látszik, hogy a nyugdíjaskori jövedelemnek csak 46 százaléka jöhet az államtól, 24 százaléka a munkáltatóktól. Hogy pontosan mihez kezd majd magával idős korában, arról a magyar munkavállalók 47 százalékának van elképzelése, 42 százalék viszont azt vallotta, hogy fogalma sincs, hogyan boldogul majd nyugdíjasként.

A magyarok negyede tesz félre rendszeresen idős korára, 12 százaléknak viszont saját bevallása szerint eddig sem és ezután sem lesz ilyen célú megtakarítása. Azoknak, akik rendszeresen tesznek félre, sokkal kedvezőbbek az időskori kilátásaik, mint akik ezzel a problémával egyáltalán nem foglalkoznak.

Nem számítunk nyugdíjra, pedig nem ártana
A magyarok mintegy 58 százaléka azért nem tesz félre az időskori évekre, mert – az emelkedő nyugdíjkorhatár miatt – egyáltalán nem számít rá, hogy megéli a nyugdíjas éveket. Pedig könnyen elszámolhatja magát, aki ilyen logika alapján dönt az öngondoskodás szükségességéről.

A rendszeres megtakarítással rendelkezők 60 százaléka tisztában van azzal, milyen fontos, hogy megalapozza nyugodt időskorát, 65 százalékuk pontosan tudja, eddig mekkora összeget gyűjtött össze, ám csak negyedük biztos abban, hogy előrelátásuk meghozza majd az eredményét. A magyar munkavállalók kevéssel több, mint fele (54 százalék) rendelkezik nyugdíjstratégiával, szemben az 58 százalékos nemzetközi átlaggal. Ennek ellenére mindössze 6 százalékukat hívhatjuk nyugdíjstratégának, akinek van írásbeli nyugdíjterve. Ez messze elmarad a nemzetközi átlagtól (14 százalék), ami már önmagában is nagyon alacsony.

A felmérés alapján viszont az Aegon szakértői szerint egyértelműen kirajzolódik, hogy mit lehet tenni a megfelelő nyugdíjfelkészülés érdekében: így ki kell dolgozni egy stratégiát, és le kell írni a tervet, amely tartalmazza a nyugdíjas évekre vonatkozó célokat. Elengedhetetlen a minél korábban megkezdett rendszeres megtakarítás is, amelyhez érdemes segítséget kérni egy baráttól, rokontól vagy pénzügyi szakembertől, és érdemes használni online kalkulátorokat is. Fontos emellett, hogy legyen vészhelyzeti terv is az esetleges hiányok pótlására, vagy arra az esetre, ha a tervezettnél korábban kell valakinek nyugdíjba mennie: itt érdemes szem előtt tartani, hogy a biztosítás a legköltséghatékonyabb megoldás a betegség, keresőképtelenség vagy a partner halálakor kieső jövedelem pótlására. A folyamatos fejlődés szintén fontos ahhoz, hogy naprakészek maradjunk a munkaerőpiacon.

Meddig fogunk élni?
Európában folyamatosan növekszik a várható élettartam, és egyre kisebb a különbség a nők és férfiak kora között a halálozás időpontjában. Magyarországon jelenleg a várható átlagélettartam 76 év születéskor, ami 4 évvel kevesebb az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak átlagánál, és az egyik legalacsonyabb az OECD-országok között. Itthon a nők várható élettartama 79, a férfiaké pedig 72 év, de egész Európában nagy eltéréseket találunk.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor