Talált tárgyak: mi a teendő az új Ptk. alapján?

2014. augusztus 27. szerda - 18:30 / piacesprofit.hu
  •    

Szinte mindenkivel előfordult már, hogy talált valami személyes tárgyat az utcán vagy tömegközlekedési eszközön. Mi a teendő a talált tárgyakkal? Mit mond az új Ptk.? Szakértőnk összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat.

Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ha visszakapjuk – Kép: Pixabay

Mit tegyünk, ha találunk valamit?

A kérdésre a választ csakúgy, mint a régi Polgári Törvénykönyv, az új Ptk. is megadja. Az elvesztett dolog megtalálójának vannak törvényi kötelezettségei. A törvény úgy fogalmaz, hogy az elvesztett dolgot megtaláló személynek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az elvesztett dolgot annak tulajdonosa visszakaphassa.

A kérdés csak az, hogy mi az a minden, amit meg kell tenni? Magánnyomozókkal kell a tulajdonos után kutatni? El kell menni a rendőrségre? Netán magának kell utánajárnia, hogy ki lehet a tulajdonos?

Talált tárgyak: Mit mond az új Ptk.?

Szerencsére az új Ptk. nem azt várja el tőlünk, hogy profi nyomozókká válva derítsük ki a tulajdonos személyét, lakhelyét stb.

A törvényi elvárás, hogy a talált tárgyat (dolgot) a találástól számított 8 napon belül adjuk ki:

– a dolog tulajdonosának, vagy

– annak, aki igazolja, hogy jogosult azt átvenni, vagy

– a találás helye szerinti jegyzőnek.

Vagyis, ha mi magunk ki tudjuk deríteni, hogy ki lehet a tulajdonos, akkor közvetlenül neki adhatjuk át a megtalált dolgot. Ha azonban nem érezzük, hogy egy Sherlock Holmes veszett el bennünk, akkor a polgármesteri hivatalban a jegyzőnél adhatjuk le a megtalált dolgot.

Új Ptk.
2014. március 15-től hatályos az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) A változás számos területet és ügyet érint az ügyvezetők felelősségétől a szerződéseken át a társasági szerződésig. Összeszedtük a legfontosabb, cégeket érintő újdonságokat!

Buszon, vonaton, hivatali ügyintézés során elhagyott, elveszett tárgyak

Más a helyzet, ha olyan helyen találunk valamit, ami a közösség számára nyitva áll. Ez alatt kell érteni a különböző ügyfélszolgálati irodákat, hivatali helyiségeket, tömegközlekedési eszközöket, várókat stb. Egyszóval az olyan helyeket, ahol sokan megfordulnak. Az ilyen helyeken talált dolgot azonnal át kell adni a hely üzemeltetőjének, ahol találtuk. Ezt követően már a helyet üzemeltető köteles a talált tárgyat a jogos tulajdonos részére kiadni, vagy azt 3 hónapig megőrizni. Ha a talált tárgyak megőrzésére nincs lehetőség, akkor a jegyzőhöz kell azt eljuttatniuk.

A Facebook és a talált tárgyak

Van-e kapcsolat a Facebook és a talált tárgyak között? Magam is meglepődtem, amikor némi háttérkutatást végeztem a témával kapcsolatban, és rábukkantam a Facebookon a Talált Tárgyak Oldalára. Találók és tárgyaikat elvesztők is próbálkoznak ezen az oldalon, hogy értékes, fontos tárgyak ismét az eredeti tulajdonoshoz kerülhessenek. A mai digitális világban ez is segítséget jelenthet, de az új Ptk. előírásait ettől függetlenül a talált tárgyak tekintetében is be kell tartani.

Dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
www.megbizhatoügyvediiroda.hu

Válogatás szakértőnk korábbi anyagaiból
Nem tud személyesen intézkedni? Nincs ideje, vagy a távolság az akadály? Meghatalmazással más személy is eljárhat helyettünk. A meghatalmazás szabályait is érinti az új Ptk. Mi változott?
2014. július 1. után hiába fizetik az autósok a parkolási díjat, mégis jogszerűen büntethetik meg őket? Újabb sokakat érintő jogi csiki-csuki? Mit tehet az autós, hogy a pár száz forintos parkolás helyett végül ne fizessen súlyos bírságokat?
Az uborkaszezon közepén mindenkinek a szabadságon jár az esze. Jogi szakértőnk segít eloszlatni 5 tévhitet ezzel kapcsolatban, hogy gördülékenyebben menjenek a dolgok.
Az új Ptk. hatálybalépése előtt és után is hangos volt a sajtó a cégeket érintő módosításoktól, a kötelező törzstőkeemeléstől és a hozzá kapcsolódó kötelező társaságiszerződés-módosítástól. Az új Ptk. azonban nem csak a cégek életében hozott változást. Az egyesületek és alapítványok sem ülhetnek ölbe tett kézzel, kötelező módosítás ugyanis náluk is van.
Áprilisban újabb cégeket károsító csalás ütötte fel a fejét. Most azonban hivatalos szervnek tüntette fel magát a cég, hogy így pénzt szedjen ki hazai vállalkozások zsebéből. Az „agyafúrt” ötletgazda a cégét Magyar Kereskedelmi Nyilvántartó Intézetnek nevezte el. Mi történt, és hogyan védhetjük meg cégünket hasonló esetben? Szakértőnk segít!