A globalizáció a Föld minden lakóját érinti. Nagy tömegeket sújtó hátrányokat, nagy tömegek számára élvezhető előnyöket, válságokat és pozitív távlatokat egyaránt magában foglal. Többesélyes folyamat. Egyszerre átok és áldás, csapda és lehetőség. Az ellene hangolt érvek, érzelmek is ambivalensek. Segítenek körvonalazni hátrányait, kitermelik a jogos és konstruktív kritikát, ugyanakkor termékeny táptalajául szolgálnak a romboló demagógiának, amely szerint a globalizáció a világ minden bajának oka. A globalizáció felborítja a gondolkodást. Nem csak új, életképes és progresszív paradigmákat teremt, elsöpörve a korábban uralkodó, mára érvényüket vesztett gondolatmintákat; a politikai fogalomtárat is fenekestül felfordítja. Csoportok, amelyek eddig széthúzó ideológiák és érdekek alapján szerveződtek, most hirtelen egyesülnek a globofóbia jegyében, amelynek motorja az önmagukat vesztesnek érzők indulatai és a szkeptikusok kétségei. A globalizációellenesség feltérképezésének eredménye persze nemigen lehet több, mint egyértelmű igazságokat nélkülöző mozaik. A formálódó jövőt illető félelmek és vágyak furcsa kaleidoszkópja.

A globalizáció a Föld minden lakóját érinti. Nagy tömegeket sújtó hátrányokat, nagy tömegek számára élvezhető előnyöket, válságokat és pozitív távlatokat egyaránt magában foglal. Többesélyes folyamat. Egyszerre átok és áldás, csapda és lehetőség. Az ellene hangolt érvek, érzelmek is ambivalensek. Segítenek körvonalazni hátrányait, kitermelik a jogos és konstruktív kritikát, ugyanakkor termékeny táptalajául szolgálnak a romboló demagógiának, amely szerint a globalizáció a világ minden bajának oka. A globalizáció felborítja a gondolkodást. Nem csak új, életképes és progresszív paradigmákat teremt, elsöpörve a korábban uralkodó, mára érvényüket vesztett gondolatmintákat; a politikai fogalomtárat is fenekestül felfordítja. Csoportok, amelyek eddig széthúzó ideológiák és érdekek alapján szerveződtek, most hirtelen egyesülnek a globofóbia jegyében, amelynek motorja az önmagukat vesztesnek érzők indulatai és a szkeptikusok kétségei. A globalizációellenesség feltérképezésének eredménye persze nemigen lehet több, mint egyértelmű igazságokat nélkülöző mozaik. A formálódó jövőt illető félelmek és vágyak furcsa kaleidoszkópja.

z ember egész földi léte új formát ölt az ember által: felszámolja az eleve elrendelt fogalmát. Nietzsche jó száz éve „leírt” Istene most készül igazán meghalni, mert az Istent játszó ember akarata abszolúttá válik: eleve ő rendel el. A XXI. század embere maholnap implantátumokkal toldja meg érzékszerveit, virtuális terekkel egészíti ki fizikai életterét, a cyberszexszel megváltoztatja az érzéki öröm szerzésének módjait, táplálékát szintén genetikailag módosítja, tökéletesíti a mesterséges intelligenciát, klónozással másolja önmagát, korábban gyógyíthatatlan betegségek genetikus okait szünteti meg, gyermeke fizikai tulajdonságait még embriókorban megváltoztatja, kitágítja az emberi életkor határait, mesterséges fajokat hoz létre, az evolúciót is új irányba tereli. Születés és halál urává válik. Mindenbe beleavatkozik, ami eddig tőle független rend szerint működött. Az információs társadalmat létrehozó hatalmas technológiai fejlődés közvetlen következménye a beköszöntő biotechnológia és biomedicina kora.

z ember egész földi léte új formát ölt az ember által: felszámolja az eleve elrendelt fogalmát. Nietzsche jó száz éve „leírt” Istene most készül igazán meghalni, mert az Istent játszó ember akarata abszolúttá válik: eleve ő rendel el. A XXI. század embere maholnap implantátumokkal toldja meg érzékszerveit, virtuális terekkel egészíti ki fizikai életterét, a cyberszexszel megváltoztatja az érzéki öröm szerzésének módjait, táplálékát szintén genetikailag módosítja, tökéletesíti a mesterséges intelligenciát, klónozással másolja önmagát, korábban gyógyíthatatlan betegségek genetikus okait szünteti meg, gyermeke fizikai tulajdonságait még embriókorban megváltoztatja, kitágítja az emberi életkor határait, mesterséges fajokat hoz létre, az evolúciót is új irányba tereli. Születés és halál urává válik. Mindenbe beleavatkozik, ami eddig tőle független rend szerint működött. Az információs társadalmat létrehozó hatalmas technológiai fejlődés közvetlen következménye a beköszöntő biotechnológia és biomedicina kora.

„Választ keresünk arra, hogy (…) a női felhasználók érdeklődése és internetezési szokása mennyiben tér el a férfiakétól!” – állt a sajtóbeszélgetésre invitáló meghívóban. Novák Péter, a kirowski média igazgatója azt is előre jelezte, hogy beszámolójuk a NetSurvey által 2000 novemberében készült Basic internetes kutatás eredményeire és hiteles adataira épül. Nocsak! Milyen alapon lehet „tudományosan” különbséget […]

„Választ keresünk arra, hogy (…) a női felhasználók érdeklődése és internetezési szokása mennyiben tér el a férfiakétól!” – állt a sajtóbeszélgetésre invitáló meghívóban. Novák Péter, a kirowski média igazgatója azt is előre jelezte, hogy beszámolójuk a NetSurvey által 2000 novemberében készült Basic internetes kutatás eredményeire és hiteles adataira épül. Nocsak! Milyen alapon lehet „tudományosan” különbséget […]

A Magyar Közgazdasági Társaság rendezvénye (Külgazdasági Szakosztály)
Székely-Dobi András előadása. 2001. január 30.

A Magyar Közgazdasági Társaság rendezvénye (Külgazdasági Szakosztály)
Székely-Dobi András előadása. 2001. január 30.

Még a hetvenes években egy kaliforniai közgazdász figyelt föl arra, hogy az anyagi javak termelése mellett egyre fontosabb az információ termelése, és az információs társadalom fogalmát akkor úgy határozta meg, hogy ha ez utóbbi hatása erőteljesebb a gazdaság fejlődésére, mint az anyagi javak termelése, akkor a gazdaság új szakaszába, nevezetesen az informatikai társadalom szakaszába érkezett. […]

Még a hetvenes években egy kaliforniai közgazdász figyelt föl arra, hogy az anyagi javak termelése mellett egyre fontosabb az információ termelése, és az információs társadalom fogalmát akkor úgy határozta meg, hogy ha ez utóbbi hatása erőteljesebb a gazdaság fejlődésére, mint az anyagi javak termelése, akkor a gazdaság új szakaszába, nevezetesen az informatikai társadalom szakaszába érkezett. […]