Örülnek, ha kifizetik a rezsit és a hitelt, másra alig marad

A negyvenesek a legpesszimistábbak a jövőjüket illetően, elsöprő többségük úgy érzi, hogy nincsen elég megtakarítása a közelítő nyugdíjas éveikre. A mindennapi létfenntartás finanszírozása kiadásaik közel 80-90 százalékát is eléri, így alig marad arra, hogy élvezzék az életet, vagy épp megtakarítsanak maguknak vagy gyermeküknek.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Aggódnak a jövő miatt a negyvenesek - Kép: SXC

A Gfk Piackutató Intézet és a Groupama Garancia Biztosító közös nyári kutatásának legfőbb vizsgálati szempontja az volt, hogy kiderítse, vajon a negyvenes korosztály miként képzeli el nyugdíjasan az életét és mit tesz a jövőért. „A felméréssel azt is vizsgáltuk, hogy az elképzelt jövő eléréséhez milyen megtakarítási lehetősége van a 40-50 év közöttieknek, milyen kiadások akadályozzák meg őket jelenleg abban, hogy rákészüljenek a boldogabb nyugdíjas évekre.” – mondta el Garamvölgyi Zoltán, a Groupama Garancia Biztosító élet üzletágának ügyvezetői igazgatója.

Pesszimistán látjuk a nyugdíjas éveket

A negyvenesek 77 százaléka úgy érzi, hogy komolyan gondolkodnia kell azon, hogy miből fog megélni nyugdíjas korában. A korosztály több mint 90 százaléka bizonytalan azt illetően, hogy van-e elég tartaléka, közel 90 százalékuk nem érzi azt, hogy anyagilag kellően felkészült lenne a nyugodt nyugdíjas évekre. Ez a korosztály a legpesszimistább a jövőjét illetően az összes vizsgált korcsoport közül, mind a harmincasok, mind az ötvenesek derűsebb jövőt várnak. Ma a 40-esek 60 százalékának azonban az öngondoskodásról leginkább az jut eszébe, hogy nem tudja megvalósítani anyagilag.

Nyugodt évek helyett borús jövőre számítanak

A 40-es korcsoportban a válaszadók több mint 90 százaléka nyilatkozik úgy, hogy nincs annyi tartaléka, hogy ne kelljen aggódnia a jövője miatt. Csupán 40 százalékuk rendelkezik egyáltalán valamekkora megtakarítással, miközben a teljes mintában 46 százalék fölött van a takarékoskodók aránya.

Már a mindennapi költségek finanszírozása is óriási terhet ró a lakosság nyakába. A megkérdezettek válaszai alapján a havi kiadások legnagyobb részét a lakhatás költségei és a hiteltörlesztés teszik ki, ezután következik az élelmiszervásárlás, az egészség megőrzéssel és helyreállítással kapcsolatos kiadások és a ruházkodás. A megkérdezett 40-49 évesek válaszai alapján első és legnagyobb havi kiadásaik a lakás és lakhatás költségei (53,8%) és a hiteltörlesztés költségei (29,7%). Az 5 legnagyobb havi kiadás között harmadik legnagyobbnak jelölték meg a válaszadók az élelmiszervásárlást, ez azt jelenti, hogy egy háztartásvezető, ha végiggondolja a konyhapénzt, az öt legnagyobb kiadásából három esetén a mindennapi létfenntartásért küzd, fizeti a lakásának terheit és az ennivalót. Az összes többi kiadás csak a kötelező kiadások után következik: a megkérdezettek kétötöde sorolta csak a tanulással kapcsolatos kiadásokat az 5 legnagyobb költés közé. A megtakarítás csupán minden harmadik 40-es válaszadónál jelenik meg a nagyobb kiadások között. A szórakozásra, hobbira, sportra történő kiadásokat csupán a megkérdezettek 10-15 százaléka adta meg a kiadási toplistáján.

Mi lesz velem?

Beindult az öngondoskodás
Bár még mindig az azonnali fogyasztást támogató cafeteria elemek szerepelnek az első helyen, a munkáltatói gondoskodást biztosító juttatások népszerűsége is jelentősen növekedett az elmúlt egy évben. Az ok egyszerű, a magyarok többsége nem bízik az állami szociális hálóban.
A negyvenes korosztály legnagyobb félelme, hogy csak szűkösen él majd meg a nyugdíjából, ez látszik abból, hogy 79 százalékuk mondta azt, hogy szerinte kevés lesz a nyugdíja. Különösen pesszimistának látszik ez a jövő kép azzal a ténnyel kiegészítve, hogy a mostani negyvenesek 50 százaléka leginkább a jövőbeli betegségeitől félnek, aminek a kiadásai szintén jelentős anyagi terhet jelentenek.  A megkérdezettekben a leggyakoribb mentális aggodalmat 13 százalékban a magánytól való félelem váltja ki, illetve 33 százalékuk szerint fontos, hogy családtagjaikat magukhoz közel tudják.

Mire spórolunk? Rezsire, a gyerekek jövőjére és a váratlanra

Jó hír, hogy a megkérdezett 40-esek 80 százaléka hisz abban, hogy az öngondoskodást sok kicsivel is el lehet kezdeni, bár ennek ellent mond az az adat, hogy 75 százalékuk szerint a megtakarítás csak a pénzről szól. A negyvenesek 79 százalékát nyugtalanítja, hogy mennyi pénzből él majd meg aktív évei után. A megtakarítási célok vizsgálata jól tükrözi, hogy mennyi mindenre kell gondolnia ennek a korosztálynak, hogy biztonságban tudhassa saját és családja anyagi biztonságát: 56% a nyugdíjas évekre, 53% a gyermekek jövőjére, 39% váratlan kiadásokra, 22-22% lakásfelújításra, ill. munkahely elvesztése miatti jövedelem-kiesés pótlására takarékoskodik.

Ennek a generációnak még a gyermekeik jövőjét is meg kell alapoznia, amellett, hogy a jelenről is gondoskodnia kell. „Elszomorító eredmény, hogy a bizonytalantól – váratlan kiadások, munkanélküliség - sokkal erősebb megtakarítási célként jelenik ma meg a családok pénzügyi tervezése során, mint korábban.” – mondta Garamvölgyi Zoltán.

Egyre kevesebben tudnak megtakarítani
A megtakarításokkal rendelkezők aránya továbbra sem növekszik a hazai lakosság körében, 2004 óta a legalacsonyabb arányt látjuk 2013 első félévében is – állítja a GfK Hungária a Retail Banking Monitor felmérésének adataira alapozva. A fogyasztói bizalom erősödésére utal, hogy a megtakarítási célok között némileg emelkedik a nyugdíjas évekre és az üdülésre/utazásra való felkészülés fontossága.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo