Okostelefonnal az éhezés ellen

2016. február 09. kedd - 20:01 / klímablog
  •    

A szegények egészségének javításáért küzdő Bill Gates figyelme az agráriumra is kiterjed, hiszen az éhezés megszüntetése lehetetlen e szektor fejlesztése nélkül. Az okostelefonok használata nagy lökést adhat a kistermelőknek az elmaradott régiókban.

“Az egyik dolog, amit megtanultam a Microsoftnál, hogy az innováció folyamata hosszabb időbe telik, mint ahogy az emberek gondolják, ugyanakkor forradalmibb hatású is, mint ahogy képzelnénk.” -írja Gates. Ilyen folyamat hatja át jelenleg a szegény országok mezőgazdaságát.

Gates életében először 1997-ben utazott Afrikába. A Dél-Afrikai Köztársaságban található Sowetóban nézte, ahogy cége komputerek adományoz a helyieknek és szoftvert a közösségi központnak. Ez volt az első alkalom, hogy valódi szegénységet látott a saját szemével. Azt, hogy emberek elektromos áram, vezetékes víz, vécé és betonozott autóutak nélkül élnek. Hogy a komputert működtetni tudják a szabadidő központban, külön generátort kellett adományozniuk, mert nem volt elektromos infrastruktúra. De tudta, hogy amint elutazik, a generátort valami más funkcióra fogják használni, mely sokkal szükségesebb a helyiek életéhez. 1997-ben “nem tudtam tudomást nem venni a tényről, hogy a kis farmok nagy része nem képes elegendő élelmet produkálni” a tulajdonosainak.

In Ethiopia's Ghibe valley, ILRI-led Tsetse Fly control methods have allowed cattle to flourish in an area previously almost uninhabitable for them. This has encouragd more farming in the area, relieving to a degree population and soil erosion pressures in higher, Tsetse free, elevations. Such is the impact this has had on the livelihood of farmer Worku Mengiste that he is now able to employ two casual labourers to do work he previously did himself. Here he watches on as they plough his field.

Kép:Wikipedia

Kisebb áramigényük, s növekvő adatkapacitásuk és képességeik miatt az okostelefonok sokkal könnyebben szolgálhatnak praktikus feladatok megoldására és a kisvállalkozók üzletvitelének segítésére az elmaradott régiókban. Az elmúlt 20 évben a mobiltelefonok olyan mértékben nyomultak bele az emberek életébe, hogy azt “képtelen lettem volna megjósolni”, írta Gates a blogján. (Amerikában a lakosság kétharmada rendelkezik mobiltelefonnal, az előfizetők száma globálisan pedig megegyezik az emberiség lélekszámával, azaz 7 milliárd. Persze sokan több telefonnal is rendelkeznek.)

Informális gazdaságból nemzetgazdasági erő

Afrikában több százmillió ember él gazdálkodásból, de nem termelnek annyit, hogy a család által elfogyasztott mennyiség felett többlet is maradjon és azt eladhassák. A kontinens ezért évente 40 milliárd dollárnyi élelmiszert importál Ázsiából. (2015-ös adat szerint.) Ugyanakkor hatalmas tömegek, akik nem, vagy alig rendelkeznek kommunikációs és elektromos infrastruktúrával, működnek az informális gazdaság szereplőiként. Ezt a szegmenst kellene bekapcsolni a gazdaság egészébe – véli Gates. Erre pedig van lehetőség – csak éppen más, mint ahogy a fejlett világon ezt megszoktuk.

Aki profitál az internetből, – és aki nem
A közgazdászok, mérnökök és a társadalomkutatók forradalmi változásokat várnak az internet terjedésétől: tudásalapú gazdaságot, információkon alapuló társadalmat, automatizált ipari termelést, egymással kommunikáló háztartási gépeket. Csakhogy a Világbank legfrissebb jelentése szerint a világháló nem oldja meg varázsütésre a problémákat, hanem éppen ellenkezőleg, új egyenlőtlenségeket is teremt.

A harmadik világban a bankszámlával nem rendelkező tömegek a mobilokat használják átutalásra. A Western Union rendszeréhez hasonlóan, bódékban az erre szakosodott árusok utalják egymás közt és fizetik ki a pénzt a kedvezményezettnek, sms-ek erősítik meg az összeg megérkezését. Más példa, hogy az M-KOPA nevű cég úgy szedi be a napenergiás eszközökkel rendelkező afrikai emberek fogyasztásából eredő díjakat, hogy naponta kell fizetniük kis adagokban úgy, hogy telefonon keresztül küldik az összegeket. 250 000 ügyfelük van.

A dolog azonban itt nem ér még véget. A termelőket össze is kell hozniuk egymással, hogy növekedjen a kereskedelem köztük. Földjeikhez azért nem mennek utak, mert nem részei a kereskedelemnek. A digitális eszközök hangot adnak a kisgazdáknak, ha tömeges számban jelennek meg az online platformokon, többé nem lehet elhallgatni őket.

A gazdák amellett, hogy hallathatják a hangjukat, a piaci viszonyokról is tájékozódhatnak az internetről, hogy a következő szezonban mely terményeknek jósolnak magas árat. A terméshozamok analizálása, összehasonlítása is lehetséges, ahogy minél többet kommunikálnak egymással digitálisan a termelők. Gates szerint ez az elvileg elképzelhető mobilos-digitális gazdaság és tranzakciós ökoszisztéma hatékony eszköz és környezet lehet a lemaradók felzárkóztatására.

Hogy mire használható nálunk a mezőgazdaságban az e-biznisz, arról itt olvashat.

Rendkívül alacsony internetpenetráció

Ehhez viszont internet kéne, ami egyelőre nincs. Bár a tengerek alatt futó optikai kábelek ezt a földrészt is ellátják adatforgalommal,az afrikai háztartások 90%-a nem rendelkezik hozzáféréssel a nethez. A fő probléma a szárazföldi részeken van és leginkább az eszközök hiánya.

A Google 2013-ban indította el a Projekt Linket, hogy felzárkóztassa Afrikát az információs szupersztrádán optikai kábelek kiépítésével és internet-alapú internetkapcsolattal – ezt azonban nem a fogyasztóknak, hanem a szolgáltatócégeknek (értsd: telkom vállalatoknak) kínálják, hogy olcsón létesíthessenek minőségi szolgáltatást. Ugandában kezdték a fejlesztést, ahol a fővárosban elindul a 4G szolgáltatás. Hamarosan Ghánában folytatják a munkát. A Google az internet-felhasználók megsokszorozásával persze nagy (reklám)bevételt vár Afrikától. De más tervek szerint előbb-utóbb héliumos léggömbökről látná el ingyenes internettel az egész világot a keresőóriás.

e-Afrika
Internet hozzáférés 2015-ben (a háztartások %-a)
  • Afrika 10,7%
  • Dél-Kelet Ázsia 39%
  • Arab országok 40,3%
  • Dél-, Közép- és Észak-Amerika 60%
  • Független Államok Közössége (szovjet utódállamok) 60,1%
  • Európa 82,1%
Szélessávú internet hozzáférés típusa (2015)
                   Kábeles / Mobilos
  • Afrika 0,5% / 17,4%
  • Dél-Kelet Ázsia 8,9% / 42,3%
  • Arab országok 3,7% / 40,6%
  • Független Államok Közössége (szovjet utódállamok) 13,6% / 49,7%
  • Dél-, Közép- és Észak-Amerika 18% / 77,6%
  • Európa 29,6% / 78,2%
Forrás: Davosi Világgazdasági Fórum & International Telecommunication Union

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor