Nyelvtudás nélkül dolgoznánk külföldön

2014. július 07. hétfő - 19:25 / kfarkas
  •    

A munkaképes korú magyar lakosság nagyjából ötöde tervez egy-két éven belül hosszabb-rövidebb időtartamú külföldi munkavállalást. Kevesebb szó esik viszont arról, hogy ezeknek az embereknek mekkora része rendelkezik az ehhez szükséges képességekkel, mekkora esélyük van ténylegesen munkát találni.

Csak minden harmadik jelentkező felel meg – Kép: EU

Abban minden szakértő egyetért, hogy nyelvtudás, kezdőtőke és megfelelő előkészítés nélkül komoly kockázatot jelent a külföldi munkavállalás. A 2008-as válság előtt még az is találhatott – jellemzően alacsony presztízsű – állást, aki csak minimális szinten beszélte az adott ország nyelvét. Azóta viszont kínálativá vált a munkaerőpiac, egyre több tapasztalt és nyelvet is beszélő ember keres állást, ezért a cégek igényei is megnövekedtek. Ezzel együtt a képzetlen és csak magyarul tudó próbálkozók esélyei drasztikusan csökkentek. (A külföldön dolgozókkal a magyar gazdaság is nyer.)

„Érezhetően megváltoztak a cégek prioritásai: korábban hangsúlyosan a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező embereket keresték, a nyelvismeret másodlagos volt. Az elmúlt években viszont fordult a kocka, kiemelt elvárás lett a német nyelv ismerete, ráadásul a szaktudással kapcsolatos elvárások sem csökkentek – nyilatkozta Feleki Attila, a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó HR-Rent Kft. ügyvezetője. – Legalább B1-es, vagyis egy átlagos középfoknak megfelelő nyelvismeret szinte mindenhol elvárás, de a folyamatos kommunikációt, csapatmunkát igénylő pozíciókban felsőfokhoz közelítő tudásszintre van szükség. A közhiedelemmel ellentétben a megfelelő munkakörökben ezt nemcsak a diplomásoktól, hanem már egyre több szakmunkástól is elvárják” – sorolta a munkaadói igényeket a cégvezető.

Az álláskeresők felkészültsége és elvárásai azonban nagyon gyakran nem találkoznak a piaci igényekkel. Az elsősorban villany, gép- és fémipari szakmákban aktív HR-Rent statisztikái szerint a hozzájuk regisztrálók csak mintegy 30 százalékának megfelelő a szakmai tudása és a nyelvismerete. Sokan nem rendelkeznek nyugaton is piacképes szakmával, vagy éppen nem képesek a megfelelő színvonalú munkavégzésre. „A legnagyobb gond azonban a nyelvismeret hiánya, amely miatt minden egyéb szempontból megfelelő jelentkezőket is el kell időnként utasítanunk” – említette még Feleki.

Megfelelő nyelvtudással azonban a legtöbbször meglepően gyorsan el lehet helyezkedni. Az ügyvezető tapasztalatai szerint például az iparági hiányszakmának tekinthető hegesztők és forgácsolók iránt akkora a kereslet, hogy a náluk jelentkezőknek szinte napok alatt találnak munkát.

Mindenképpen sokk külföldön dolgozni
Amikor az ember külföldre utazik nyaralni, sokszor elviszi magával a fél patikát, aztán kiderül, hogy éppen a nyaraló mellett van a gyógyszertár. Ismeretlen helyre utazni még két hétre sem egyszerű, hát még hosszú távon munkát vállalni külföldön vagy külföldiként Magyarországon.