Nem csökken a nyugdíj - egyelőre

A nyugdíjszámítás módja változatlan marad jövőre, vagyis alapja továbbra is a nettó átlagkereset. A nyugdíjak ezután sem adóznak és a helyettesítési ráta sem csökken. Összességében így valóban nem lesz kevesebb a havonta utalt nyugdíj összege, a hosszú távú fenntarthatóságot szolgáló szempontok azonban nem látszanak a kormány stratégiájában.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága közleményében ez áll: az 1997-ben a szocialista-liberális kormány alatt elfogadott nyugdíjszámítási szabályok 2013-tól megváltoztatták volna a nyugdíjszámítás módját, ennek következtében a jövőre újonnan megállapítandó nyugdíjak az előző évhez képest jelentősen csökkentek volna. A törvényi szabályok szerint ugyanis a bruttó átlagkeresetből történő nyugdíjszámítás a nyugdíjak adóztatását is feltételezte. Ehhez tartozott még egy csökkentett szolgálatiidő-szorzó is. Együttesen így jelentős mértékben romlott volna a nyugdíj összegének értéke, hangsúlyozták a dokumentumban.

Marad a ráta

Amennyiben a Kormány nem változtatta volna meg a Horn-kormány idejében hozott nyugdíjtörvényt, jövőre egy szolgálati év már csak 1,65 százalékot ért volna. Ez azt jelenti, hogy – a ledolgozott 40 évvel szorozva az 1,65-öt – a helyettesítési ráta 66 százalékra zsugorodik a mostani 70-80 százalékról. A 2013-tól nyugdíjba menőknek ezzel a rátával kellett volna számolniuk, vagyis a jelenlegi nyugdíjaknál alacsonyabb járadékot remélhettek volna. Amúgy az alacsonyabb helyettesítési ráta összhangban van az európai gyakorlattal, ugyanakkor más országokban működik – sőt, számtalan helyen az állami juttatásnál hangsúlyosabb – a második és harmadik pillér, esetenként a negyedik pillér is fontos eleme a rendszernek.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek azt is elmondta, hogy 1997 óta a bruttó nyugdíj megállapításához kapcsolódó jogszabályok nem készültek el, a magánnyugdíj-pénztárakra vonatkozó szabályozás átalakításával pedig indokolatlanná vált a 2013-ra vonatkozó szabályok fenntartása.
A dokumentumban kitértek arra is: a törvénymódosítás néhány kiegészítő szabályt is tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy egyszerűbb és gyorsabb legyen a szolgálati idő megállapítása, és pontosabbá váljon a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás. Azokat, akik 1955-1959-ben születtek, a nyugdíjbiztosítás szervei hivatalból fogják megkeresni adategyeztetésért, de 2013. január 1-jétől bárki kérhet adategyeztetést, írja az MTI közleménye. Az Emmi közleménye szerint: „mindazoknak, akik a nyugdíjak csökkenésével riogattak, bocsánatot kellene kérniük”

Még mindig fenntarthatatlan

„A nyugdíjrendszer folyamatban levő átalakítása részben a rendszer hosszú távú finanszírozhatóságának javítását, részben a munkaerő-piaci aktivitás növelését célozza”, áll a Széll Kálmán Terv 2.0-ban. A számítási mód változatlanul hagyása miatt tényleg nem csökken a nyugdíjak összege jövőre, ám az eddigi lépések azonban számtalan kérdést vetnek fel, amelyekre a válaszok még nem körvonalazódtak. (Az eddigi lépések célja, úgy tűnik, sokkal inkább a pillanatnyi költségvetési lyukak befoltozása, semmint a hosszú távon fenntartható és majdan védelmet, megélhetést nyújtó rendszer kialakítása.)

A második pillér – kötelező nyugdíjpénztárak – megszüntetése, az öregségi nyugdíjra jogosultak körének szűkítése, vagy a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata még nem garantálja, hogy a mai fiatalok időskorukban tisztességes járulékot kapnak majd. A nyugdíjkorhatár emelése sem elég önmagában, különösen figyelembe véve a hazai foglalkoztatási mutatókat. Ezen pedig sem a közmunkaprogram, sem a foglalkoztatási szövetkezetek létrehozása nem fog segíteni, jóllehet a segélyezettek és a tartós munkanélküliek száma papíron csökkenhet.

Több pénz folyik be, de nőtt azoknak a száma is, akik száz százalékban az államtól várják majd a nyugdíjukat egyszer

A nyugdíjjárulék egy csatornába terelése az egyszeri bevételen túl hosszú távon is csak látszólagos siker: több pénz folyik be, de nőtt azoknak a száma is, akik száz százalékban az államtól várják majd a nyugdíjukat egyszer. (Az állami nyugdíj mellett ugyan számtalan hosszú távú megtakarítási forma létezik a hazai piacon, a lakosságnak azonban csekély százaléka takarékoskodik idős korára. Ebben a jövedelmi viszonyok mellett komoly szerepe lehet a kiszámíthatatlan szabályozásnak.)

A szociális hozzájárulási adó bevezetése sem a rendszer fenntarthatóságát szolgálja. Nyugdíjfizetési kötelezettség mindössze a 10 százalékos járulékkal szemben keletkezik, az adóvá átnevezett 27 százalék más célokra is felhasználható. Mivel nem járulék, a befizetésből nem következik nyugdíjjogosultság, elméletileg így bármikor lehet a nyugdíjakat csökkenteni nem csak reálértéken, hanem nominálisan is.
A nyugdíjrendszerben évek óta ígért egyéni számlavezetés, illetve az egyéni várománynyilvántartás továbbra is terv. A kormány ettől várná a nyugdíjtudatosság fokozódását, a járulékfizetési hajlandóság növekedését, amely hatás a foglalkoztatottak és foglalkoztatók teljes körére kiterjed, írja a Széll Kálmán 2.0.

Korábban Dr. Kovács Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára a Piac&Profitnak elmondta: „Várhatóan egy alacsonyabb szintre zsugorított rendszert fog az állam fenntartani, mert pénzügyi értelemben nincs más alternatíva. A mostani nyugdíjasoknak is csökkeni fog a járadékuk, igaz magasabb értékről kiindulva, mint azoknak, akik a jövőben fejezik be az aktív munkát.”

Az átalakítás egyik hatása

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 2012 első negyedévében is veszteségesek voltak a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes kasszákból pedig rohamosan távoznak a tagok. Úgy tűnik, hogy a magánpénztárak államosítása, valamint a cafeteria rendszer átalakítása – megemelt cafeteriadó, illetve az 500 ezer forintos plafonösszeg bevezetése – negatívan hatott az önkéntes pénztárakra is. A kasszákból az év első három hónapjában több mint 11 ezer fő távozott, illetve több mint 7000 tagot tagdíjnemfizetés miatt zártak ki a kasszák. Az új belépőkkel együtt március végén 1 245 483 főre apadt a taglétszám, és ebből rekordmértékű a szüneteltetés. Több mint 27 ezren döntöttek úgy, hogy kivárnak, ami háromszáz százalékos bővülést jelent a 2011. év végén szüneteletetők számához képest, írta a Multi-Pay júniusi hírlevelében. A nyugdíjrendszer körüli bizonytalanságok és a gazdasági helyzet valószínűleg együttesen eredményezik, hogy az új belépők száma – jóllehet meghaladja az előző két negyedévit – jelentősen elmarad a tavalyi év első féléhez képest, holott mind több média és fórum hangsúlyozza az öngondoskodás fontosságát. Az önkéntes nyugdíjágba újonnan belépők alig voltak 13 ezren, míg a korábbi években éppen az év elején érkezett a legtöbb új tag. A tagok által fizetett tagdíj viszont a 2010 és 2011 első negyedévében fizetett összeget jócskán meghaladja, vagyis úgy tűnik: akik továbbra is pénztártagok maradtak, jelentős összeget tudnak félretenni nyugdíjas éveikre. A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás ugyan kismértékben csökkent, de a pénztárak befizetésekből eredő bevételei összességében inkább stagnálnak.

Véleményvezér