Manapság az unió minden területen keresi az „európai" megoldást, amely kevésbé függ az egyes tagországok hozzájárulásától. Ez történik az eladósodott államok mentőcsomagjai esetében, ha megszületik az Stabilizációs Pénzügyi Alap 2013-ban, és ebbe az irányba mutat a következő pénzügyi időszak költségvetésének szellemisége is: az unió európai adókból páneurópai programokat finanszírozna, akár európai kötvények révén. A változás nem váratlan, hiszen a 2007-2013-as költségvetés elfogadásának egyik kitétele volt, hogy a bizottság megreformálja mind a bevételi, mind a kiadási oldalt. José Manuel Barroso, a bizottság elnöke szerint az unió történetében először az uniót valóban egységes egészként kezelő, „integrációs" büdzsé született, a pénzügyi programozásért és a költségvetésért felelős biztos, Janusz Lewandowski pedig úgy fogalmazott: kiadási oldalon evolúciós, a bevételek szerkezetében revolúciós a változás.
Mai ráfordítás, holnapi növekedés
Az uniós költségvetés tárgyalása évek óta heves tagállami reakciókat vált ki. Három vitás pont van: a büdzsé nagysága, az egyes országok hozzájárulásának mértéke, és az, hogy melyik nemzet nyer, és melyik veszít. Most, amikor a tagállamok többsége hatalmas adóssággal és megszorítási kényszerrel küzd, különösen érzékeny mindhárom felvetés.
Barroso a javaslat benyújtásakor azzal érvelt, hogy a relatíve kis büdzsé okos elköltésével jelentős hatásokat érhet el Európa. Szerinte az új támogatási struktúra egyik legfontosabb hozama, hogy minden egyes elköltött euró több célt szolgál: erősíti a kohéziót, növeli az energiahatékonyságot, harcol a klímaváltozás ellen, és támogatja a szociális célokat is, az agráriumnak juttatott pénzekből pedig nyer a zöldgazdaság.
- Nem az a lényeg, hogy mekkora forrás áll rendelkezésre, hanem az, hogy végül annak mekkora része hasznosul - érvelt a bizottság elnöke, aki szerint akár 5-10 százalékkal is emelkedhet az uniós társfinanszírozási ráta azokban az államokban, amelyek a költségvetési konszolidáció miatt egyébként nem lennének képesek lehívni a pénzeket. Lewandowski szerint a költségvetés intelligens átcsoportosítása új prioritásokat tett finanszírozhatóvá. A programok egyszerűsítésével és a források felhasználására vonatkozó kibővített feltételrendszer bevezetésével pedig valamennyi szakpolitikát korszerűsítették.
A javaslat a pénzügyi kötelezettségvállalás szintjén a 2014 és 2020 közötti időszak átlagában a tagországok nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,05 százalékával számol, ami hét évre összegszerűen 1025 milliárd eurót jelent. A tényleges kifizetések a GNI 1 százalékát 972,2 milliárd eurót érik el.
Összehangolt nemzeti és uniós célok
Az uniós eurók legnagyobb hányada az emberek munkához jutását támogatja, és segíti a növekedést az országok közötti együttműködések ösztönzésével, valamint az uniós és nemzeti erőfeszítések összehangolása révén. Barroso szerint a kontinens országaiban most szigorra van szükség, miközben növekedni kell. Ehhez a nemzetállami invesztíciókat európai szintű befektetésekkel kell kiegészíteni, így a javaslat szerint az uniós támogatások 70 százaléka a jövőben nem nemzeti szintű, hanem páneurópai fejlesztéseket segít. Létrejön az európai összekapcsolódási alap (Connecting Europe Facility), amely az energia, a közlekedés és az információtechnológia (IKT) területén támogatja a ma hiányzó határokon átnyúló együttműködések kiépülését. A 40 milliárd euróból plusz a Kohéziós Alapból átcsoportosított 10 milliárdból gazdálkodó alap kontinens szerte fokozni fogja az összekapcsolhatóságot, ami a belső piac könnyebb elérhetőségéhez és bizonyos gazdasági „szigetek" elkülönülésének felszámolásához vezet.
- Innovatív finanszírozási eszközökkel felgyorsíthatjuk a források előteremtését, és megnövelhetjük az összegüket ahhoz képest, mint ha csupán közfinanszírozási eszközök állnának a rendelkezésünkre. A megvalósítás érdekében a bizottság támogatni fogja az uniós projektkötvények használatát is nagyobb, határokon átívelő infrastrukturális beruházások esetén, amelyek közép-, illetve hosszú távon rentábilisak - hangsúlyozta a bizottság elnöke.
A Magyarország számára legfontosabb, a gazdasági, szociális és területi kohéziót támogató keretben 376 milliárd euró szerepel a következő hétéves tervezési időszakra. Újdonság, hogy csak az Európa 2020 stratégiához szorosan kapcsolódó projektek kapnak támogatást. Ez garantálja az uniós pénzek eredményes elköltését, érvelt a bizottság. A tervezet szerint a tortából nagyobb szelet jut az új tagállamoknak, amelyek a jelenlegi 51 százalék helyett a források 55 százalékára számíthatnak. Bár az „átmeneti régiók" kategória létrehozása - ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75-90 százaléka - a szegényebb országok felzárkózását szolgálja, a magyarországi régiók támogatása nem változik, néhány keletnémet tartomány viszont jól jár.
