Nem vagyunk elégedettek az otthonainkkal

Az elmúlt évtizedben folyamatosan javultak a magyarok lakhatási körülményei. Mára a lakosság háromnegyede él legalább összkomfortos lakásban. Mégis az emberek csak kevesebb, mint 40 százaléka elégedett otthonával. A legtöbben változtatni szeretnének, ám pénzhiányra hivatkozva a törekvések elakadnak. Pedig létezik olyan hitelfelvétel nélküli pénzügyi konstrukció, amelynél a legnépszerűbb felújítási munkálatok költségeinek hozzávetőleg negyedét fedezi az állam.

A lakások minőségi jellemzői 2003 óta töretlenül javulnak a KSH adatai szerint. Mára 12 százalékuk duplakomfortos, közel kétharmaduk összkomfortos. A félkomfortos, komfort nélküli, szükség- és egyéb lakások adják pedig a hazai lakóingatlanok 7 százalékát. Azon lakások aránya, amelyekben nincs vezetékes víz, fürdőszoba vagy WC 3 százalék alá csökkent, továbbá 13 százalékra mérséklődött a közcsatorna nélküliek aránya is - olvasható az OTP közleményében.

Kép: Pexels

Az ingatlanok feléhez tartozik kert vagy udvar, szintén feléhez pince vagy tároló helyiség, harmadukhoz pedig garázs. A hazai lakóépületek tizedében van már klímaberendezés.

A magyarok kétharmadának nincs problémája a lakásmérettel, ám összességében a többség mégis elégedetlen a lakhatási körülményeivel, és szükségesnek tart legalább egyféle felújítási vagy karbantartási munkát. A városi bérházak lakóinak háromnegyede véli például úgy, hogy tatarozásra szorulna otthona. „A felújítást elodázók 84 százaléka a pénzhiányra hivatkozik, mint akadályra” – emelte ki az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese.  Köntös Péter szerint a felújítási szándék főleg a hőszigetelési megoldásokra, fűtés- és energetikai korszerűsítésre vonatkozik. Ezeknek a munkálatoknak a zöme a legelterjedtebb társasház méretnél másfél-kétmillió forintból megvalósítható, aminek hozzávetőlegesen negyedét állja az állami támogatás a lakástakarékpénztári megtakarítással rendelkezők esetében.

Így rakjuk rendbe a lakást
A festés és tapétázás ma a leggyakoribb lakásfelújítási cél, a lakosság átlagosan 1,8 millió forintot szán lakásfelújításra – derül ki a Fundamenta országos reprezentatív kutatásából. Az eredmények szerint a felújítási célok között a második és harmadik helyen a nyílászárók cseréje és a fürdőszoba felújítása szerepel. Azok, akik rendelkeznek lakáscélú megtakarítással, a kutatás alapján az átlagnál többet fordítanának renoválásra, így még több kreatív átalakításra nyílik lehetőségük. A magyarok többségének, közel 55 százalékának van valamilyen lakással kapcsolatos jövőbeni szándéka, közülük a legtöbben (25%) a saját ingatlan felújítását, modernizálását tervezik. A Fundamenta országos reprezentatív kutatásának eredményei alapján a 30-as és 40-es korosztályban a legjellemzőbb, hogy végső otthonként gondolnak a meglévő lakásukra, így ebben az életkorban, és az első gyerek megszületését követően válik hangsúlyossá az ingatlan „rendberakásának” kérdése is.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo