Nem számítanak a nyugdíjra a fiatalok, de meg fognak lepődni

2016. október 11. kedd - 15:09 / piacesprofit.hu
  •    

A magyar fiatalok várható élettartamukat és nyugdíjba vonulásuk időpontját egyaránt 68,8 évre teszik, vagyis egyáltalán nem számítanak nyugdíjas évekre – derül ki egy friss felmérésből. A tények ugyanakkor mást mutatnak: a KSH adatai alapján a magyar 65 évesek már ma is átlagosan 16 nyugdíjban eltöltött életévvel számolhatnak, és várható élettartamuk az elmúlt negyedszázadban csaknem három évvel emelkedett. A fiatalabb korosztályoknak tehát égető szükségük lenne nyugdíjmegtakarításra, mégsem tesznek lépéseket ennek érdekében.

malacpersely feltörése

Kép: FreeDigitalPhotos.net

Rendkívül pesszimisták életkilátásaikat illetően a legfiatalabb aktív – 20 és 29 év közötti – korosztály tagjai: várható életkorukat és nyugdíjba vonulásuk időpontját egyaránt 68,8 évre teszik, vagyis egyáltalán nem számolnak nyugdíjas évekkel – derül ki az NN Biztosító reprezentatív, online felméréséből. A fiatal korosztály pesszimizmusa azért is szembeszökő, mert a demográfiai adatok szöges ellentétben állnak a várakozásaikkal. A KSH  adatai szerint Magyarországon 2013-ban a nyugdíjas kort megélő, 65 éves férfiak átlagosan plusz 14,5 év, a nők pedig plusz 18,4 év várható élettartammal számolhattak. A tendencia egyértelműen növekvő: 1991 és 2013 között a 65 éves férfiak várható élettartama 2,4, míg a nőké 2,8 évvel növekedett.

Az idősebbek realistábban számolnak. „Talán nem meglepő, hogy minél közelebb érünk a nyugdíjas korhoz, annál pozitívabban ítéljük meg saját életkilátásainkat. A harmincasok a legfiatalabbakhoz hasonlóan pesszimisták, a negyvenesek azonban már 70, az ötvenesek pedig 71 éves várható életkorral számolnak. Azonban még a viszonylag optimista ötvenesek is legalább egy évtizeddel alábecsülik várható életkorukat” – vetette össze a kutatás eredményeit a KSH adataival Bagyánszki Éva, az NN Biztosító kutatási vezetője. A várható élettartam növekedésének pedig komoly társadalmi hatásai is lesznek. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint már 2015 végén is 2,17 millió nyugellátásban részesülő magánszemély élt Magyarországon, ám a várakozások szerint ez a szám – az aktív népesség számának csökkenésével párhuzamosan – tovább növekszik majd. Ezt alátámasztja, hogy az Európai Bizottság előrejelzése szerint már 2060-ban két munkaképes korú (15–64 éves) ember jut majd egy 65 évnél idősebb, nyugdíjas korban lévő emberre, szemben a mai néggyel. Azaz az aktívak számához képest a nyugdíjasok aránya a magyar lakosságon belül megduplázódik.

Nem is akarunk nyugdíjra félretenni?
Az OTP felmérésének eredményei szerint a hazai lakosság 67%-a nem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarításokkal és nem is tervez félretenni idősebb éveire. A demográfiai változások fényében viszont a mai nyugdíjrendszer nem alkalmas arra, hogy csak az állami nyugdíjból lehessen élni.

A várható élettartam miatti – téves – pesszimizmus magyarázhatja azt, hogy a fiatalok nem takarítanak meg nyugdíjas korukra. Az NN Biztosító kutatása szerint a nyugdíjcélú megtakarítással egyáltalán nem rendelkezők aránya a kor előrehaladtával fokozatosan csökken: a 20–29 éveseknél még 67 százalék, a 40–49 éveseknél viszont már csak 46, az 50–65 éveseknél pedig 42 százalék. „Pedig nem csak demográfiai érvek szólnak a mielőbbi döntés mellett. Minél előbb kezdünk el nyugdíjunkra félretenni, annál alacsonyabb rendszeres megtakarítással tudunk jelentős nyugdíjvagyont felhalmozni” – tette hozzá Bagyánszki Éva.

Amire szükség is lesz: Az NN Biztosító szakembereinek az Európai Unió nyugdíj-prognózisán alapuló kalkulációja szerint a demográfiai változások következtében jelentősen csökkenni fog az állami nyugdíj: 2050-ben, mikor egy mai kora harmincas nyugdíjba vonul, a jelenlegi induló átlagnyugdíjnak mindössze 79 százalékát, a ma húszévesek 2060-ban pedig csupán 75 százalékát fogják megkapni. A fizetésekkel összevetve a szakadék még nagyobb: harmincasok esetén az induló nyugdíj az átlagfizetéseknek 65,6 százaléka, húszasok esetén pedig 62,3 százaléka lesz. Azaz a mostani húszasoknak, harmincasoknak az aktív korban megszokott életszínvonalukhoz és a mostani nyugdíjasok életszínvonalához képest is jelentős mértékben meg kell majd húzniuk a nadrágszíjat – legalább másfél évtizeden keresztül.

Ráadásul a fiatalok gondolják leginkább úgy, hogy időskorukban nem kívánják majd visszafogni költéseiket. Az NN kutatása szerint 58 százalékuk nem kíván kevesebbet költeni ruházkodásra, 63 százalékuk nem fogná vissza a szórakozásra és utazásra költött pénzösszegeket, és mindössze 13 százalék költene kevesebbet élelmiszerre, mint aktív korában.

Várjuk a sült galambot
A magyar fiatalok tudatosabban készülnek a nyugdíjas éveikre, véleményük szerint az időskori jövedelmük 40 százalékát már az öngondoskodásból származó források teszik majd ki, egyre kevésbé számítanak az államra. Ezzel együtt az Aegon kutatásának eredményei szerint a magyar lakosság nyugdíjfelkészültségén még mindig sokat kell javítani.