A Budapest Bank az elszámolást követően felmérést készített az érintett deviza alapú jelzáloghitelesek körében, azt vizsgálva, hogyan változtak a törlesztőrészletek a teljes futamidő során, valamint az elszámolást követően. A kutatás során arra is keresték a választ, hogy mit terveznek az ex-devizahitelesek a törlesztőrészlet csökkenéséből adódó, vagy az elszámolást követően nekik visszajáró összeggel, és hogy az elszámolást követően is élő szerződéssel rendelkezők tervezik-e meglévő hitelük kiváltását. A K&H bank korábbi felmérése szerint a többségnek eszébe sem jut váltani, mert nem vagyunk elég tudatosak a pénzügyekben.
60 ezer az átlagos törlesztőrészlet az elszámolás után
A felmérésben résztvevők közül azok a jelzáloghitelesek voltak többen (66 százalék), akiknek az elszámolást követően is marad még tartozásuk. Ők átlagosan 5,6 millió forint hitelt vettek fel, 18,5 éves futamidőre, amelyből mintegy 10,5 év van még hátra. Az ő törlesztőrészletük a hitel felvételekor átlagosan 41 ezer forint volt, ami a svájci frank árfolyamának tetőzésekor 77 ezer forintra szökött fel – ez 88 százalékos emelkedést jelent. Az elszámolás után a megkérdezettek kicsit több mint felének csökken a törlesztőrészlete; ők átlagosan 33 ezer forinttal fizetnek kevesebbet. Ebben azonban viszonylag nagy szórás mutatkozik, a magasabb összegű hitellel rendelkezők ugyanis nagyobb csökkenést tapasztalnak. A hiteleiket a jövőben is fizető válaszadók elszámolás utáni átlagos törlesztőrészlete (beleszámolva azokat is, akiknek a törlesztője nem csökken) 59 ezer forint.
A kutatás szerint azok, akiknek hitelszerződése az elszámolással egyidejűleg, vagy korábban lezárult (kivéve ez alól a kedvezményes árfolyamon végtörlesztőket), átlagosan 3 millió forintos kölcsönt vettek fel, amelyet 5,5 évig törlesztettek. Ők a kezdeti, átlagosan 39 ezer forintos törlesztőrészlet után szintén jelentős emelkedést tapasztaltak, hiszen a törlesztőjük mintegy 63 ezer forintra nőtt a forint svájci frankkal szembeni árfolyamának leggyengébb időszakában (64 százalékos emelkedés).
Nagyrészt feléljük a „visszajárót”
Azok a megkérdezett devizahitelesek, akiknek alacsonyabb lett a törlesztőrészletük az elszámolás után, a csökkenésből adódó pénz átlagosan felét (mintegy 16 ezer forintot) felélik majd, jellemzően a napi kiadásokra, fogyasztásra költve ezt az összeget. 23 százalékban a jelenlegi hitel előtörlesztésére, 17 százalékban más (jellemzően fogyasztási) kölcsön törlesztésébe forgatják majd az így visszanyert pénzt, míg megtakarítani csak 11 százalék szándékozik ebből.
A kutatásban részt vevő lezárt szerződéssel rendelkező hitelesek az elszámolás nyomán átlagosan 300 ezer forint visszatérítést kapnak, amelyet 57 százalékban felélnek majd: a leggyakoribb cél a napi kiadások, vásárlás, fogyasztás és a lakásfelújítás, de sokan tervezik ebből a pénzből finanszírozni az utazásukat is. 15 százalék mondta, hogy más – jellemzően szintén fogyasztási – kölcsön törlesztésére fordítja ezt a pénzt, míg 28 százalék tervez félrerakni a visszakapott összegből.
Hitelkiváltás-dömping jöhet?
Az elszámolás megmozgathatja a bankpiacot is: a megkérdezett élő jelzálog-hitelszerződéssel rendelkezők közül minden második válaszadó veszi fontolóra, hogy jelenlegi konstrukcióját egy kedvezőbbre cserélje. Ennek során a legtöbben (70 százalék) más pénzintézetek ajánlatait is megvizsgálják, 17 százalék pedig teljesen biztos abban, hogy nem marad jelenlegi bankja ügyfele.
