Nem mindenki lelkesedik a 13. havi nyugdíjért

Az elmúlt hetek sajtóértesülései szerint a kormány azt fontolgatja, hogy újra bevezet egy 13. havi nyugdíjszerű ellátást. A Policy Agenda felmérése szerint a lakosság többsége biztosnak tartja a bevezetést, azonban főként a fiatalabbak nem lelkesednek az ötletért.

Talán meglepő, hogy 68 százaléka a válaszadóknak hallott arról, hogy újsághírek szerint a kormány tervezi a 13. havi nyugdíj, vagy ahhoz hasonló egyösszegű ellátás bevezetését. Ez különösen annak fényében magas arány, hogy miután érdemben nem reagált a kormány a hírekre, viszonylag rövid ideig volt a médiában a vezető hírek között ez az ügy - olvasható a Policy Agenda korábban kiadott elemzésében.

Nem övezi osztatlan lelkesedés az ötletet - Kép: SXC

Ennél is érdekesebb, hogy a felnőtt korú lakosság 59 százaléka szerint a választásokig be is vezeti a kormány ezt az ellátást és csupán 30 százalék mondta azt, hogy nem kerül bevezetésére, mivel az ország gazdasági helyzete nem teszi ezt lehetővé. A maradék 11 százalék nem tudott, vagy nem akart állást foglalni a kérdésben. Azok között, akik szerint a kormány meglépi ezt, 44 százalékuk úgy gondolja, hogy bár az ország gazdasági helyzete ezt nem teszi lehetővé, mégis felvállal a kabinet egy ekkora kiadást.

Hagyományosan azt mondják, hogy egy ilyen kérdésben az érintettek a legelfogultabbak, mivel az ő helyzetük javításáról van szó. Ugyanakkor ebben az esetben éppen a fordítottját tapasztalhatjuk. A középkorúak (főképpen 40-49 év közöttiek) hiszik leginkább, hogy bevezetésre kerül egy ilyen fajta egyszeri nyugdíj-kiegészítés, és a legkevésbé (35 százalék) a 70 év felettiek.

Szeretnénk a plusz nyugdíjat, sokan bármilyen áron

A felmérésben rákérdeztek, hogy amennyiben bevezetésre kerülne a 13. havi nyugdíj, vagy ahhoz hasonló egyösszegű ellátás, akkor egyetértene-e ezzel a lépéssel? A lakosság többsége (54 százalék) támogatná ezt, sőt 13 százalékuk még akkor is, ha ezt az ország gazdasági helyzete nem teszi lehetővé. A 41 százalék azonban azt hozta fel érvként, hogy csökkent a nyugdíjak értéke, ezért szükséges egy „kompenzálás”. Ez azért figyelemfelkeltő adat, mert a jelenlegi kormány a többi társadalmi csoporthoz képest talán igyekszik is végrehajtani az inflációkövető emeléseket, és nem csorbítja a nyugdíjasok kedvezményeit. Ezzel szemben majdnem abszolút többsége van azonban annak a véleménynek a társadalomban, hogy még az inflációkövetés sem valósul meg, ezért kell többet adni az időseknek.

A katás vállalkozónak is lesz nyugdíja
A kisadózók tételes adóját (kata) választó főállásúaknál a katás időszak 100 százaléka számít be a szolgálati időbe a résznyugdíjhoz szükséges legalább 15 éves, a teljes nyugdíjhoz szükséges legalább 20 éves szolgálati idő megállapításakor – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A közleményben az NGM felhívja a figyelmet arra, hogy az öregségi nyugdíj összegének kiszámításakor viszont a katások esetében arányosítani kell. Tehát a főállású kisadózó nyugdíjának számításakor havi 81 300 forintot lehet keresetként figyelembe venni, és – mivel az 2013-ban kevesebb, mint a minimálbér – arányosítást kell alkalmazni rá a leendő nyugdíj összegének kiszámításakor.
Azok között, akik elutasítják a plusz nyugdíjkiadást (az összes válaszadó 20 százaléka) többségben azok vannak, akik szerint, ha van többletforrás, akkor azt a gazdaság élénkítésére kell fordítani, és nem a jóléti kiadásokat kell növelni.  A válaszadóknak szinte azonos nagysága (17 százalékuk) gondolja azt, hogy ha van pluszpénze az országnak, akkor azt minden társadalmi csoport között meg kell osztani, és további 9 százalékuk szerint nem a nyugdíjasoknak kell adni, mert a nyugdíjak értékét őrizze meg a kormány az évenkénti emelésekkel.

Látható a generációs törés

Örökölhető, rugalmas, lehetőség adójóváírásra
Érdemes az önkéntes pénztári megtakarításokra is gondolni az év végén, hiszen a tagi befizetésekhez kapcsolódó adókedvezmény idén is igénybe vehető, a hosszú távú megtakarításokat ösztönző állami támogatások egyik elemeként. Életkortól függően évi 100, vagy 130ezer forint lehet a maximális adójóváírás összege. Az önkéntes nyugdíjpénztárak megőrizték vonzerejüket, továbbra is élvezik a megtakarítók bizalmát – derül ki az ING Nyugdíjpénztár felméréséből. A válaszadók 45 százaléka tervezi, hogy a jövőben önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást indít. Az önkéntes pénztári megtakarítás már minimális havi tagdíjjal elindítható, a befizetések összege pedig ezen túl a lehetőségekhez képest rugalmasan alakítható.
Az elosztható többletjövedelem kérdését is megnézték a válaszadók életkora alapján. Ebben az esetben talán természetes módon is, de érezhető egy un. generációs konfliktus. A 60 év felettiek körében 64 százalékos támogatottsága van a nyugdíj-kiegészítésnek, míg 30 év alatt már kisebbségben vannak azok, akik szeretnének egy ilyen lépést. A 30-60 év közöttiek hasonlóan vélekednek, és 52 százalékuk egyetértene azzal, ha a kormány bevezetné az extra juttatást.

Akik elutasítanának egy ilyen lépést, azok között a 30 év alattiak, és a nyugdíj előtt állók (50-59 évesek) 22-23 százalékuk inkább azt tartaná igazságosnak, ha mindenki részesülne a plusz pénzből. Szinten minden korosztálynak a negyede azt gondolja, hogy inkább a gazdasági növekedésre kellene áldozni több pénzt, és nem egy ilyen kiadásra. A nyugdíjas korúak esetében minden ötödik inkább a jövőbe fektetnék az ország többlet pénzét, és nem a napi gondokat orvosolná.

A kutatás azt mutatja, hogy a társadalom többsége szeretné, ha a kormány valóban bevezetné a 13. havi nyugdíjat, vagy azzal hasonló ellátást. De azzal politikai értelemben számolnia kell a kormánypártoknak, hogy ez a fiatal szavazók körében inkább elutasítással találkozik, valamint a nyugdíj előtt állók számára sem feltétlenül bír átütő üzenettel.

Véleményvezér

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo