Nagy nyalóka nap Nagy-Britanniában

Hatvanöt évvel ezelőtt minden brit legszebb álma teljesült: Winston Churchill kormányfő aláírásával kikerültek az édességek a jegyre kapható élelmiszerek közül. Egy évtizedig vártak erre a napra az angol fogyasztók.

Elsőként a nagy piros nyalókák, majd a nugátrudacskák fogytak ki a boltokból: alig hallották meg a britek, hogy Winston Churchill kormánya feloldotta az édességek árusításának korlátozását, máris megrohanták a boltokat. Nyolc évvel a háború vége után, 1953 február ötödikén kerültek le az édesipari termékek a csak jegyre árusítható termékek listájáról.  A dél-kelet londoni Clapham kerületben egy nyalókagyár úgy ünnepelte a nagy napot, hogy 69 kilónyi nyalókát osztott ki az iskoláskorú gyerekek között.

A háború utáni Anglia első igazi vásárlói rohamában nem csak a gyerekek álltak a sorokban: aki csak tehette, vásárolt az édes nyalánkságokból, nem véletlenül jellemezte a Guardian másnapi kiadása a briteket „19. század óta csokifüggőnek”, míg a BBC cukorsokkban eszméletüket vesztő felnőttekről tudósított.

Kép: Pixabay

A britek nem véletlenül voltak kiéhezettek: a jegyrendszer szinte a háború elejétől, 1940. január nyolcadikától életbe lépett a legtöbb importált élelmiszerre, 1942 júliusa után vonatkozott a csokoládéra és minden „édesség” jelzővel illetett magas cukortartalmú élelmiszerre is.

A kormányzat először a zöldségek élvezetére kísérelte meg átszoktatni a lakosságot: már a negyvenes évektől kezdve megjelent a boltokban Répa doktor, azaz Doctor Carrot. A szemüvegben, cilinderben és A-vitamin feliratú orvosi táskával ábrázolt gyökérzöldség az egészségtudatosság mellett a hazafias érzelmekre is apellált: az egyik központi jelszava „a répafogyasztással nyerhetjük meg a háborút”. A kormányzat a Brit Királyi Légierőre hivatkozott, szerintük az angol pilóták sok répát fogyasztottak ezért jobbak voltak a reflexeik és élesebb a szemük, mint a német támadóké.

A háború után még rosszabb lett

Habár Nagy-Britannia győztesen került ki a háborúból, gazdaságilag mégis a vesztes oldalon: az ország nyakig úszott az adósságban. A kormányzat példátlan szigorúságú takarékossági programot vezetett be, így 1946-tól még a kenyeret is csak jegyre adták a szigetországban. Így fordulhatott elő az is, hogy a britek még 1953-ban is a jegyrendszerrel küzdöttek, míg a háborút elveszítő Németországban 1950-ben, Magyarországon 1951-ben számolták fel végleg a jegyrendszert. Ezzel szemben a britek még a nemzeti italnak számító teát is csak jegyre kaphatták 1952-ig.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a lakosság nyomására 1949. áprilisában egyszer máj feloldották az édességkorlátozást, de a lakossági igény olyan nagy volt, hogy a brit édesipar nem tudta kielégíteni az igényeket, ezért néhány hét múlva újra korlátozták a csokoládé-hozzáférést.

Hatvan éve csapott le Londonra a “Nagy szmog”
Hatvan évvel ezelőtt, 1952. december ötödikén vastag, korom és pára nyelte el Londont. A „Great Smog” öt teljes napig tartotta fogságában a várost, a sokmilliós metropolisz iparosítás utáni történetének legsúlyosabb környezeti katasztrófáját okozva. A tömegközlekedés összeomlott, a mérgező ködben emberek ezrei vesztették életüket.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo