Az Európai Unió 27 tagállamában június 4-e és 7-e között tartják a választásokat. A 375 millió választójogosult között 36 millió első szavazót várnak az urnákhoz. Az Európai Unió minden tagállama maga dönthetett arról, milyen szabályok szerint és melyik napon választja meg saját EP-képviselőit. A magyarországi választáson tíz párt nyolc pártlistájára lehet szavazni; két-két párt közös listát állított.
A szavazólapon a pártok az alábbi sorrendben szerepelnek majd: első helyen a Fidesz-KDNP közös listája, ezt követi az SZDSZ, az MCF Roma Összefogás Párt, a Magyar Kommunista Munkáspárt (Munkáspárt), az MSZP, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a Politika és a Humanista Párt (LMP-HP) közös listája, végül az MDF. (Az Országgyűlés nem szabályozta, hogy az európai parlamenti választáson induló pártok mennyit költhetnek a kampányukra. Az EP-választási kampányhoz állami költségvetési támogatást nem kapnak a pártok, saját belátásuk szerint dönthetnek arról, mennyit költenek jelöltjeik, illetve pártjuk népszerűsítésére.)
Június 7-én az ország 11 ezer szavazókörében adhatja le voksát a mintegy 8 millió választópolgár. A szavazókörök reggel 6 és este 7 óra között lesznek nyitva, a szavazás előtti nap 0 órától kampánycsend lesz. Csak az a pártlista szerezhet magyar európai parlamenti mandátumot, amelyik elérte az összes érvényesen leadott szavazat öt százalékát. A mandátumokat a leadott szavazatok arányában osztják szét a választáson listát állító pártok között.
A gazdagabbak szívesebben szavaznak
Nagyobb az európai parlamenti választási részvételi hajlandóság az Európai Unió azon tagállamaiban, ahol a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP meghaladja az EU-átlagot - derül ki az EU Statisztikai Hivatala, az Eurostat és az Eurobarometer felméréseiből. Vannak azonban olyan tagállamok, amelyek kivételt képeznek, a képet tovább árnyalja, hogy Belgiumban, Luxemburgban, Görögországban és Cipruson is törvény kötelezi a választópolgárokat az európai parlamenti választásokon való részvételre - jegyzik meg.
Az áprilisban publikált felmérés szerint a június elején esedékes európai parlamenti választásokon való részvételről a belgák 70, a luxemburgiak 62, a máltaiak és a dánok 56-56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg részt vesz a voksoláson - az EU-átlag 34 százalék. Ugyancsak átlag feletti, 45-49 százalék közötti részvételi hajlandóságot mértek Svédországban, Cipruson, Franciaországban, Hollandiában és Írországban. A nagyobb szavazási hajlandóságot tanúsító országok többségében az Eurostat által előre jelzett adatok szerint a közösségi átlag felett volt 2008-ban a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP: Belgiumban 18,4, Dániában 17,1, Svédországban 20,2, Franciaországban 8,1, Hollandiában 32,2, Írországban 43,1 százalékkal haladta meg az EU-átlagot.
A magyarok is a kevésbé érdeklődők között
Az EU-átlagnál alacsonyabb részvételi hajlandóságot mért az Eurobarometer Bulgáriában, Olaszországban, Spanyolországban, Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Portugáliában, Nagy-Britanniában, Ausztriában. A legkevesebben - 13 százalék - Lengyelországban valószínűsítették, hogy részt vesznek az EP-választásokon, míg a britek 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan nem megy el szavazni. Nagy-Britanniában több mint 18 százalékkal haladta meg a közösségi átlagot az egy főre jutó GDP 2008-ban, a szigetországban azonban tradicionálisan alacsony az EP-választási részvétel: 1979 óta egyszer sem haladta meg 39 százalékot.
