Robotok? Még csak most jön az igazi áttörés

2015. június 27. szombat - 07:30 / kfarkas
  •    

„A számítógépek adatfeldolgozási sebessége exponenciálisan nő, aminek a hatásait az elkövetkező években egyre jobban érezni fogjuk” – állapította meg ötven évvel ezelőtt Gordon E. Moore. És valóban: az egyre gyorsabb számítógépek és egyre ügyesebb robotok mind jobban átalakítják a mindennapi életünket, a cégek működését, a gyártási folyamatokat és a munkaerőpiacot is.

Az idén április 19-én volt ötvenéves Gordon E. Moore tézise, a Moore-törvény, amely szerint a számítógépek adatfeldolgozási sebessége, valamint a chipekbe építhető alkatrészek száma exponenciálisan nő, vagyis minden második évben megduplázódik. Hogy a fejlődés sebességét megérthessük: az Intel 1971-ben jelentette meg a világ legelső kereskedelmi forgalomban kapható mikroprocesszorát, amelynek belsejében összesen 2300 tranzisztor volt. Ennél a processzornál egy jelenleg is kapható, középkategóriás Core i5 lapka mintegy 3500-szor nagyobb teljesítményt nyújt, energiahatékonysága pedig a 90 ezerszeresére nőtt az elmúlt 44 évben. Összehasonlításul: ha ebben az intervallumban a gépjárművek fogyasztása hasonló mértékben csökkent volna, ma már egyetlen tank benzin képes lenne egy emberöltőn át működtetni egy autót.

És még csak most jön az igazi boom! A Gartner kutatócég előrejelzése szerint az elkövetkező években a robotika hoz igazán áttörő eredményeket, aminek a hatására a világ lakosságának éppúgy tagja lesz több milliárd ember és több milliárd robot. Utóbbiak végzik majd a nehéz rutinmunkák nagy részét. Az emberek azon dolgoznak majd, hogy a robotok szoftvereit fejlesszék. Az IT szektort a robotoknak szánt programokat fejlesztő cégek képviselik majd legnagyobb súlyban, míg ma az emberek által letölthető és telepíthető alkalmazások fejlesztésével foglalkoznak.

Mi is robotokká válunk
Nemcsak a robotok jelennek meg az emberek világában, hanem a határok is elmosódnak majd az emberek és a robotok között a Kaspersky Lab előrejelzése szerint.
Az emberi testbe szükség szerint elektronikusan vezérelt mesterséges szervek és protézisek kerülhetnek, a szervezetben közlekedő nanorobotok pedig közvetlenül a beteg sejtekhez juttatják majd el a gyógyszereket, és képesek lesznek mikrosebészeti beavatkozások végrehajtására is. Az emberek egészségi állapotát a testbe telepített speciális érzékelők fogják figyelni, az adatokat pedig felhő alapú tárolóba továbbítják a háziorvosok számára. A gyógyászat digitális fejlődése a lakosság várható élettartamának jelentős növekedéséhez vezethet.
Mindez összességében oda vezet majd, hogy az emberek digitális alteregói együttesen önszabályozásra és az egész bolygó életének az irányítására képes különálló, globális virtuális infrastruktúrát alakítanak ki. Végső soron pedig a harminc évvel ezelőtt a folyamatot megindító személyi számítógép is megszűnik a ma ismert formájában. Minden feladatot célgépek, a legkülönfélébb okos eszközök látnak majd el.

Robotika: mínusz 100 millió állás

Ian Pearson brit jövőkutató szerint a robotok a nehéz gyártási folyamatokban és az egyszerűbb háztartási folyamatokban hódítanak majd, de a legtöbb adminisztratív feladat, a HR tevékenység, az ügyfélszolgálati munka, az alapszintű elemzői munkák, az utazási, ingatlanügynöki tevékenységek, sőt bizonyos mértékig az egészségügyben az ápolói-orvosi feladatok is elgépiesednek. Becslések szerint a következő évtizedben a leginkább érintett irodai munkában, értékesítésben, oktatásban, illetve IT-munkakörökben az automatizálás világszerte 100 millió munkahelyet válthat ki, ami jelenleg évi 5-6 ezer milliárd dollárjába kerül a gazdaságnak és a társadalomnak.

Az iparban a Pioneer Investments múlt hónapban megjelentetett becslése szerint a robotok iránti kereslet évente nyolc százalékkal fog emelkedni az évtized végéig. A jelenségnek számos oka van. Az egyik legfőbb hajtóerő a gyorsan növekvő munkaerőköltség, különösen azokban az országokban, amelyek néhány évtizede még épp az olcsó béreikkel vonzották magukhoz a gyártást. A fejlődés is segíti a robotok terjedését: az új robottechnológiák egyre olcsóbbak, így egyre kisebb beruházással egyre kisebb üzemek is képesek kiváltani az emberi munkaerőt.

Önnek mekkora esélye van dolgozni 20 év múlva? Itt kiderül!

Kép:Fotolia

Együttműködésre programozva

Jóllehet az automatizálás és a robotika megszüntet munkahelyeket, de létre is hoz, ráadásul többet. Sok feladathoz ugyanis egyszerűen kevés lesz a robotok „esze”.

A robotok az elmúlt években imázsváltáson mentek keresztül. A nehéz, hangos, drága és munkahelyeket megsemmisítő gépek helyett a könnyűszerkezetes robotokra ma egyre inkább asszisztensként tekintenek, amelyek kényelmesebbé teszik a munkát, elvégzik az ismétlődő feladatokat, és elősegítik a vállalkozások versenyképességét. A kkv-k is felismerték a kor szellemét: az automatizálás ma már nem azt jelenti, hogy munkahelyeket teszünk feleslegessé, sokkal inkább a dolgozók támogatását, ami hozzájárul a termelékenység növekedéséhez és a tervezhető jövőhöz.

– A robotika legnagyobb felhasználói azok az ágazatok, amelyek nagy darabszámban gyártanak, vagy veszélyes, esetleg nagy precizitású munkafolyamatok a jellemzőik. A sorozatgyártás nálunk leginkább az autóiparhoz köthető, de élelmiszer-ipari és gyógyszeripari alkalmazásokat szintén találunk, sőt a szórakoztatóiparban is megjelennek a robotok – hangsúlyozta Paplogó Zoltán, az ABB Kft. robotikaüzletág-vezetője.

Ez utóbbi persze csak egy speciális felhasználása a robotikának, a gyakorlatban a robotok többsége „szürke eminenciás”, amely átveszi a sötét, piszkos, veszélyes helyeken végzett munkát, kényes feladatokat, és így csökkenthető a munkahelyi balesetek száma, az ismétlődő vagy intenzív folyamatok esetében gyakoribb ártalmak előfordulása.

Megdöbbentő adatok

2014-ben több mint 200 ezer ipari robotot telepítettek a világon.

Ez 15%-kal több mint 2013-ban.

2017 végére a világ gyárai 2 millió robotnak adnak majd otthont,

a megrendelések jelentős része az autóiparból érkezik majd.

Az ipari robotokba való befektetés volumene nő majd az elektromos és elektronikai iparban, a műanyag-, élelmiszer- és italgyártásban, a gyógyszeripari, fém- és gépgyártási szektorokban.

Magyarországon 2014-ben 555 robotot értékesítettek (ez kevesebb, mint 2013-ban),

a megrendelések száma nálunk csaknem minden iparágban csökkent.

Forrás: IFR Statisztikai Részleg – World Robotics 2014, ipari robotok

– A robotokat könnyű kezelni, csökken az áruk, a vállalatok pedig egyre inkább szeretnék javítani versenyképességüket. Ezek vezetnek ahhoz a drasztikus piacbővüléshez, amelyre számítunk – hangsúlyozta a szakember. Szerinte továbbra is az autó- és az elektronikai ipar lesz a legfőbb hajtóerő, és bár a többi ágazatban is nő a vevők száma, ők kisebb tételeket rendelnek majd.

A fejlesztések mostanában az ember–robot együttműködésre koncentrálnak, hogy robot és ember egy térben, egymás mellett, egymást segítve tudjon dolgozni.

– A mai rendszerek korlátait mindinkább az azokat kitaláló emberek, a programozók korlátai jelentik – teszi hozzá a szakember.

És mi marad nekünk?

Nagy kérdés, hogy a gépek munkaerő-kiszorító hatása miatt az emberek végleg a pálya szélére kerülnek – akárcsak a lovak a gőzgép megjelenésekor –, vagy a növekvő jólét új munkahelyeket teremt nekünk. Akárhogy is forduljon a világ, a személyes kapcsolatokat igénylő területeken továbbra is valószínűleg emberek lesznek: a személyi edzők, a gondozók, az esküvőszervezők gondolatait, beszélgetéseit ugyanis nem lehet algoritmusokká formálni, sem kiszervezni Indiába. S bár például az ingatlanközvetítésben is jelentős az internet súlya, mindig lesznek olyan érdeklődők, akik igényelni fogják a személyes kapcsolattartást.

A robotika alapvetően megváltoztatja a cégek szervezetét: jelenleg az ügyfélszolgálatok frontvonalát alkotják a gépek, a programok – automata ügyfélkezelő-rendszeren át jutunk az ügyintézőhöz a bankban –, a jövőben viszont a cég magját alkotják majd az okos programok, és emberek kezelik az ügyfeleket. Nincsenek veszélyben a kétkezi állások sem: nem kell különösebben magyarázni, miért nem lesz soha egy robotból jó kosárlabdázó vagy jó fodrász. A jó kétkezi munkások értéke már most is folyamatosan emelkedik: szakácsokra, kertészekre és egyéb ügyes és jó ízlésű munkásokra mindig lesz igény. Robotok azonban itt is lesznek: a zöldséget felszeleteli a gép.

Ian Pearson szerint a gondoskodó-szolgáltató munkakörök a jelenlegi 15-20 százalékról az összes álláshelyek arányában a teljes munkaerőpiac több mint felét teszik ki majd, a Gartner pedig a negyven százalékot meghaladó arányt prognosztizál 2050-re. A lélektelen, sokszor rutinmunkát jelentő feladatokat tehát a gépek végzik, míg a kreativitást igénylő feladatok maradnak az embereknek. Ők azzal foglalkoznak majd, amivel kell: más emberekkel.

Feliratkozom a(z) Info & tech téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek