Az idén április 19-én volt ötvenéves Gordon E. Moore tézise, a Moore-törvény, amely szerint a számítógépek adatfeldolgozási sebessége, valamint a chipekbe építhető alkatrészek száma exponenciálisan nő, vagyis minden második évben megduplázódik. Hogy a fejlődés sebességét megérthessük: az Intel 1971-ben jelentette meg a világ legelső kereskedelmi forgalomban kapható mikroprocesszorát, amelynek belsejében összesen 2300 tranzisztor volt. Ennél a processzornál egy jelenleg is kapható, középkategóriás Core i5 lapka mintegy 3500-szor nagyobb teljesítményt nyújt, energiahatékonysága pedig a 90 ezerszeresére nőtt az elmúlt 44 évben. Összehasonlításul: ha ebben az intervallumban a gépjárművek fogyasztása hasonló mértékben csökkent volna, ma már egyetlen tank benzin képes lenne egy emberöltőn át működtetni egy autót.

És még csak most jön az igazi boom! A Gartner kutatócég előrejelzése szerint az elkövetkező években a robotika hoz igazán áttörő eredményeket, aminek a hatására a világ lakosságának éppúgy tagja lesz több milliárd ember és több milliárd robot. Utóbbiak végzik majd a nehéz rutinmunkák nagy részét. Az emberek azon dolgoznak majd, hogy a robotok szoftvereit fejlesszék. Az IT szektort a robotoknak szánt programokat fejlesztő cégek képviselik majd legnagyobb súlyban, míg ma az emberek által letölthető és telepíthető alkalmazások fejlesztésével foglalkoznak.

Ian Pearson brit jövőkutató szerint a robotok a nehéz gyártási folyamatokban és az egyszerűbb háztartási folyamatokban hódítanak majd, de a legtöbb adminisztratív feladat, a HR tevékenység, az ügyfélszolgálati munka, az alapszintű elemzői munkák, az utazási, ingatlanügynöki tevékenységek, sőt bizonyos mértékig az egészségügyben az ápolói-orvosi feladatok is elgépiesednek. Becslések szerint a következő évtizedben a leginkább érintett irodai munkában, értékesítésben, oktatásban, illetve IT-munkakörökben az automatizálás világszerte 100 millió munkahelyet válthat ki, ami jelenleg évi 5-6 ezer milliárd dollárjába kerül a gazdaságnak és a társadalomnak.

Az iparban a Pioneer Investments múlt hónapban megjelentetett becslése szerint a robotok iránti kereslet évente nyolc százalékkal fog emelkedni az évtized végéig. A jelenségnek számos oka van. Az egyik legfőbb hajtóerő a gyorsan növekvő munkaerőköltség, különösen azokban az országokban, amelyek néhány évtizede még épp az olcsó béreikkel vonzották magukhoz a gyártást. A fejlődés is segíti a robotok terjedését: az új robottechnológiák egyre olcsóbbak, így egyre kisebb beruházással egyre kisebb üzemek is képesek kiváltani az emberi munkaerőt.

Önnek mekkora esélye van dolgozni 20 év múlva? Itt kiderül!

Kép:Fotolia

Együttműködésre programozva

Jóllehet az automatizálás és a robotika megszüntet munkahelyeket, de létre is hoz, ráadásul többet. Sok feladathoz ugyanis egyszerűen kevés lesz a robotok „esze”.

A robotok az elmúlt években imázsváltáson mentek keresztül. A nehéz, hangos, drága és munkahelyeket megsemmisítő gépek helyett a könnyűszerkezetes robotokra ma egyre inkább asszisztensként tekintenek, amelyek kényelmesebbé teszik a munkát, elvégzik az ismétlődő feladatokat, és elősegítik a vállalkozások versenyképességét. A kkv-k is felismerték a kor szellemét: az automatizálás ma már nem azt jelenti, hogy munkahelyeket teszünk feleslegessé, sokkal inkább a dolgozók támogatását, ami hozzájárul a termelékenység növekedéséhez és a tervezhető jövőhöz.

– A robotika legnagyobb felhasználói azok az ágazatok, amelyek nagy darabszámban gyártanak, vagy veszélyes, esetleg nagy precizitású munkafolyamatok a jellemzőik. A sorozatgyártás nálunk leginkább az autóiparhoz köthető, de élelmiszer-ipari és gyógyszeripari alkalmazásokat szintén találunk, sőt a szórakoztatóiparban is megjelennek a robotok – hangsúlyozta Paplogó Zoltán, az ABB Kft. robotikaüzletág-vezetője.

Ez utóbbi persze csak egy speciális felhasználása a robotikának, a gyakorlatban a robotok többsége „szürke eminenciás”, amely átveszi a sötét, piszkos, veszélyes helyeken végzett munkát, kényes feladatokat, és így csökkenthető a munkahelyi balesetek száma, az ismétlődő vagy intenzív folyamatok esetében gyakoribb ártalmak előfordulása.

A fejlesztések mostanában az ember–robot együttműködésre koncentrálnak, hogy robot és ember egy térben, egymás mellett, egymást segítve tudjon dolgozni.

– A mai rendszerek korlátait mindinkább az azokat kitaláló emberek, a programozók korlátai jelentik – teszi hozzá a szakember.

És mi marad nekünk?

Nagy kérdés, hogy a gépek munkaerő-kiszorító hatása miatt az emberek végleg a pálya szélére kerülnek – akárcsak a lovak a gőzgép megjelenésekor –, vagy a növekvő jólét új munkahelyeket teremt nekünk. Akárhogy is forduljon a világ, a személyes kapcsolatokat igénylő területeken továbbra is valószínűleg emberek lesznek: a személyi edzők, a gondozók, az esküvőszervezők gondolatait, beszélgetéseit ugyanis nem lehet algoritmusokká formálni, sem kiszervezni Indiába. S bár például az ingatlanközvetítésben is jelentős az internet súlya, mindig lesznek olyan érdeklődők, akik igényelni fogják a személyes kapcsolattartást.

A robotika alapvetően megváltoztatja a cégek szervezetét: jelenleg az ügyfélszolgálatok frontvonalát alkotják a gépek, a programok – automata ügyfélkezelő-rendszeren át jutunk az ügyintézőhöz a bankban –, a jövőben viszont a cég magját alkotják majd az okos programok, és emberek kezelik az ügyfeleket. Nincsenek veszélyben a kétkezi állások sem: nem kell különösebben magyarázni, miért nem lesz soha egy robotból jó kosárlabdázó vagy jó fodrász. A jó kétkezi munkások értéke már most is folyamatosan emelkedik: szakácsokra, kertészekre és egyéb ügyes és jó ízlésű munkásokra mindig lesz igény. Robotok azonban itt is lesznek: a zöldséget felszeleteli a gép.

Ian Pearson szerint a gondoskodó-szolgáltató munkakörök a jelenlegi 15-20 százalékról az összes álláshelyek arányában a teljes munkaerőpiac több mint felét teszik ki majd, a Gartner pedig a negyven százalékot meghaladó arányt prognosztizál 2050-re. A lélektelen, sokszor rutinmunkát jelentő feladatokat tehát a gépek végzik, míg a kreativitást igénylő feladatok maradnak az embereknek. Ők azzal foglalkoznak majd, amivel kell: más emberekkel.