Fölgyorsulhat a pályázatok elbírálási ideje, s a döntnököktől azt is elvárják, hogy a beérkező anyagokat, ha abban hibát, pontatlanságot találnak, ne utasítsák el élből, hanem a benyújtókkal azonnal közöljék: hogyan tehető befogadhatóvá produktumuk. A kormányzat, mely első olvasatban tárgyalta az európai pénzalapok jelenlegi felhasználási helyzetét, illetve az EU 2007-2013-as időszakra vonatkozó pénzügyi tervezetének előkészületeit, elfogadta a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) idevágó indítványait. Baráth Etele politikai államtitkár ezen javaslatokat ismertetve tért ki egyebek között a korábbi 60 napos pályázati határidők 30 naposra csökkentésére, illetve a bírálók empátiakészségének javítására.

Az bizonyos, hogy a lehetséges források legalább 30-35 százalékát elnyerik a magyar pályázók, s ezzel eredményességünk megegyezik az EU-s átlaggal. Csakhogy Magyarországnak ezt az arányt saját jól felfogott érdekéből célszerű jelentősen felülmúlni. A központi pénzalapok esetében például azt indítványozta a kormánynak, s azon keresztül a tárcáknak az NFH, hogy előzzék meg tanácsaikkal a pályázatírókat. Informálják őket arról, hogy a közbeszerzési szabályozás mennyiben másabb, mint korábban. Az EU-ban igen sok esetben kötelező a környezeti hatástanulmányok mellékelése a pályázatokhoz. Az adott projekt foglalkoztatási kérdéseinél az esélyegyenlőség megteremtésének, meglétének részletezése is „hivatalból” elkíséri a beadványokat. Baráth Etele a központi projektek felgyorsítását sürgetve a jogi háttérre is utalt, arra, hogy az új államigazgatási törvényben már szerepeljenek a döntéshozatalt gyorsabbá tevő lehetőségek. Arra is módot lát az államtitkár – javaslata alapján pedig a kormány -, hogy több évre előre, azaz ne csak a tárgyévi keretek, kiírások terhére engedjenek be pályázatokat az abban illetékes intézmények. Ugyanis azt tudni lehet, hogy hosszabb távon milyen feltételek és források állnak majd rendelkezésre. Legalább ennyire fontos az, hogy tanulhassanak a sikeres projekttervezőktől az újak, s ehhez a nyilvánosság adja meg a keretet. Az, hogy – ha a pályázók érdekei nem sérülnek – legyen megismerhető a beadványuk.

Azt már ma is tudni lehet, hogy 2007-től meghétszereződhet a pénzek volumene. Az egyelőre még csak tervezés szintjén létező források majdani megszerzéséhez az elkövetkező két évben kell megtenni az előkészületeket. Baráth Etele a kormányülésen is annak adott hangot, hogy a koordinációs és kooperációs képességünket alapvetően javítanunk kell. A címzettiek közé sorolta az államtitkár az államigazgatás intézményeit, a gazdasági és szociális szférát, az önkormányzatokat, régiókat, s a politikát. Ez utóbbit kommentálva a konszenzuskeresést már csak azért is fontosnak tartja, mert a már előkészítés alatt álló, de 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi periódus három kormányzati időszakot ölel fel.

A kormányzat külön hangsúllyal kezeli az Európa Tervet, amelybe beleágyazódik a második nemzeti fejlesztési terv. A kettő között az a különbség, hogy az előbbiben azon stratégiai célok is szerepelnek, amelyeket az EU nem, vagy csak szerény mértékben finanszíroz, az utóbbi azonban az a program, amely a strukturális és a kohéziós alapok forrásaival, azaz az unió pénzeivel működik. Ugyanakkor az EU kíváncsi az ország fejlődését felvázoló teljes programra. Több nagy stratégiai tervet „görget” tovább a kormányzat, s bár még nem tudni, hogy azokat a jövőben hogyan kezeli az Európai Unió, de azt igen, hogy azok részben kiegészülnek, részben a meglévők egyes területei önállósodnak. Baráth Etele ezekből is kiemelt néhány példát, így azt, hogy az egészséges társadalom, az aktív társadalom, az okos társadalom kategóriák önálló tervezési, fejlődési pályán futnak majd. A gazdasági versenyképesség néven szereplő stratégiából „kilépve” önállóvá válik az informatika, az innováció, a turizmus, az agráriumból pedig a vidékfejlesztés, a természetvédelem. Új és önálló stratégiai iránynak szánja a kormányzat az urbanizációt. A kormányzat együtt kezeli és dolgozza ki az Európa Tervet, illetve a második nemzeti fejlesztési tervet, decemberre készülnek el a fő stratégiai irányelvek. A cél az, hogy az EU-nak ne egy izolált programot mutasson be az ország, hanem a teljes fejlesztési tervet, függetlenül attól, hogy abból nem mindent finanszíroz az unió. Baráth Etele azt fontosnak tartotta leszögezni, hogy nem 7 éves terven, hanem stratégiai fő irányokon dolgoznak, s egyfajta gördülő tervezés folyik. Az államtitkár szerint egymásnak nem mond ellent az, hogy – például – egészséges társadalom címen születik stratégia, ugyanakkor az államháztartási reform keretében, a nagy elosztó rendszerek egyikeként a pénzügyi tárcának az egészségügyi finanszírozási rendszert új alapokra kellene helyeznie. Az utóbbi feladatot nem megkérdőjelezve az egészséges társadalom stratégiája a horizontális fejlesztésre helyezi a hangsúlyt.