Kissé elégedetlenek vagyunk

2013. július 02. kedd - 19:10 / piacesprofit.hu
  •    

A magyarok többsége "enyhén elégedetlen" az életével a GKI idén elindított, élet-elégedettséget mérő felmérése szerint. A jövedelem kevésbé befolyásol, a nyaralás annál inkább.

Kép:Flickr

Az általános fejlődés és gazdasági növekedés kapcsán az elmúlt időben tipikusan a bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre eső GDP mutatószámait vizsgálták hazai viszonylatban és nemzetközi összehasonlításokban egyaránt, ugyanakkor ezek önmagukban nem tükrözik hűen egy társadalom jólétét (welfare), illetve tagjainak úgynevezett jól-létét (well-being) sem, amely nem csupán a jövedelem-eloszlástól, a közszolgáltatások minőségétől vagy a környezeti terheltségtől, hanem egyéb szubjektív faktoroktól is függ.

Az Európai Bizottsággal összhangban a GKI Gazdaságkutató Zrt.2013. elejétől elkezdte mérni az élet-elégedettséget, amellyel a szubjektív jól-léti faktorokat igyekszik megragadni Magyarországon. A szubjektív jól-lét számos, egyénenként eltérő tényező mentén alakul ki. Arra a kérdésre, hogy „Összességében, mindent egybevetve Ön mennyire elégedett az életével?” a válaszadási hajlandóság 99% feletti az országosan reprezentatív, 1000 fős mintában. A válaszokat egy 10-es skálán lehetett megjelölni, amelyet egy -4 és 4 között húzódó skálára alakítottunk át. A súlyozott átlag -0,5 körül alakult az elmúlt hónapokban, vagyis a többség enyhén elégedetlen az életével. Megvizsgáltuk az átlagértékek alakulását a jövedelem, az életkor, a nem, a település típusa, a régió és megyék, az iskolai végzettség és a gazdasági aktivitás tekintetében, hogy minél pontosabb képet nyerjünk az élet-elégedettség megoszlásáról hazánkban.

Nem a jövedelem a legfontosabb

Különös módon a megkérdezettek bevallott jövedelme nem áll szoros kapcsolatban az elégedettséggel (ezt a köztük lévő gyenge korrelációs együttható (0,09) is jelzi). A magyar társadalom legszegényebb és legmódosabb 20%-a közel hasonlóan elégedett az életével, bár a második ötödtől kezdve megjelenik egy növekvő tendencia. Noha a jövedelmek önmagukban nem mozognak jól együtt az elégedettségi értékekkel, az elmúlt időszakban és az eljövendő időszakban változó anyagi helyzet (rosszabb vagy jobb) azonban erősen összefügg velük. Tehát azoknál, akik rosszabb helyzetbe kerültek az elmúlt évben vagy a jövőben romló anyagi helyzetre számítanak, az elégedettség értékek is alacsonyabb értéket mutatnak. A fogyasztói bizalom szinte mindegyik összetevőjével összefüggést mutat az élet-elégedettség. Ez arra enged következtetni, hogy nem a konkrét jövedelem, hanem a létbiztonság és az anyagi helyzet várható alakulása a meghatározóak az elégedettség kérdésében.

Nemzetközi felmérések általában azt mutatják, hogy az elégedettség fiatal (29 alatt) és idős korban (65 felett) magasabb, amit azonban hazánkban nem tudunk egyértelműen megerősíteni. Idős korban az egészségügyi problémák szaporodása és a romló egészségügyi ellátási színvonal sokat ronthat a pillanatnyi hangulaton, amely elkerülhetetlenül befolyásolja az elégedettség értékét is. A fiatalokat pedig a fizetős felsőoktatás, a csekély számú és rosszul fizetett munkahely, az önálló életkezdés fokozódó nehézségei tehetik elégedetlenebbé. Ugyanakkor hazánkban tendencia szinten megfigyelhető egy életkori lejtő is: minél idősebb valaki, annál kevésbé elégedett az életével.

A nem és a lakóhely sem döntő

A férfiak és a nők esetében nincs különbség az élet-elégedettségben, ahogy településtípus szerint sem látszik különbség, tehát a városok vagy községek lakói hasonló mértékben elégedetlenek az életükkel. Ugyanakkor a magasabb iskolázottság nagyobb elégedettséggel jár együtt, feltehetően a hozzá kapcsolódó kisebb munkanélküliség, magasabb jövedelem, vonzóbb és jobb körülményű munkalehetőségek miatt. Jobbnak értékelik életüket azok, akik dolgoznak, mint az inaktívak és a munkanélküliek – bár ez alól kivételt képeznek a fiatalabb tanulók. Ebben a stabilabb anyagi helyzet és a nagyobb perspektívák mellett a valószínűsíthetően kiterjedtebb szociális háló is szerepet játszik.

A régiók szerint az ország közepén és nyugati részén élők az elégedettebbek. Ezekben a régiókban átlag alatti a munkanélküliség, az elérhető jövedelmek magasabbak, több lehetőség van kiegészítő jövedelmek szerzésére, s mivel a nagyvállalatok is ide összpontosulnak, nagyobb lehetőség van a munkahelyeken az előre lépésre. A legelégedettebbek Fejér, Bács-Kiskun, Nógrád és Baranya lakói, de nem sokkal követik őket a Zalában és Budapesten élők. A megyék sorrendje azonban a vizsgált hónapokban enyhén eltérő volt.

Ami számít: a munkahely és a pihenés

A fentieken túl egy érdekesség, hogy a pénzügyi, gazdasági szolgáltató szektorban és az energiaiparban dolgozók tendenciaszerűen elégedettebbek a mezőgazdaságban és építőiparban dolgozóknál, ami elsősorban az ágazati kilátásokkal és az iskolázottsággal hozható összefüggésbe.

A másik érdekesség, hogy akik egyszer vagy többször eljutottak tavaly nyaralni, azok jóval elégedettebbek az életükkel, mint akik egyszer sem voltak vakáción (sajnos ez utóbbiak a társadalom mintegy háromnegyedét teszik ki). Mivel a nyaralás lehetősége elsősorban a magasabb jövedelműeknek adatik meg, sokadjára vetődik fel a sejtés, hogy a bevallott és a tényleges jövedelmek között jelentős eltérés lehet. Azonban nem áll módunkban a tényleges jövedelmek és az élet-elégedettség közötti összefüggést több oldalról megvizsgálni, mivel csak a bevallott jövedelmek állnak rendelkezésünkre a felmérés kereteiben.

Összességében így azt mondhatjuk, hogy hazánkban a létbiztonság és a magasabb iskolázottság egyértelműen megjelenik az életünkkel való elégedettségben, aminek okai között a problémákkal való szembenézni tudás, és a hatékonyabb problémakezelési képesség, a jobb munkakörülmények és az anyagi biztonság húzódhat. A munkahely puszta léte, avagy a jövedelemszerző aktivitás szintén elégedettebbé tesz, de a fiatalok (tanulók) is jobbnak érzik életüket a társadalmi átlagnál. Regionálisan is érzékelhetőek eltérések, elsősorban az ország középső részein és Dunántúlon elégedettebbek az emberek életükkel. A legfontosabb szempont, ami az élet-elégedettséget mozgatja, feltehetően az optimista kilátások az élet bármely területén – hogy kiváltképpen melyek ezek, az még további vizsgálatot igényel.