Kiment a divatból az eltartási szerződés

2017. június 21. szerda - 15:00 / piacesprofit.hu
  •    

A magyarok szinte egyáltalán nem rendelkeznek tartási vagy életjáradéki szerződéssel, és nem is terveznek ilyet kötni – derült ki a 4Life Direct biztosításközvetítő országos reprezentatív kutatásából. Az 50 felettiek körében végzett felmérés szerint e korosztály többsége havi 100 ezer forintot, vagy annál kisebb összeget várna el életjáradékként ingatlanáért cserébe. A válaszadók közel fele ugyanakkor nincsen tisztában azzal, hogy pontosan milyen kötelező szolgáltatások járnának neki a tartási szerződés alapján. Magyarországon nemcsak e két, az időskori ellátásban fontos jogintézmény népszerűsége kiugróan alacsony, az idősotthon sem divat a magyarok körében, közel kétmillió hazai időskorú mindössze 3,1 százaléka él ilyen intézményben.

A 4Life Direct felmérésében arra kereste a választ, hogy mennyire népszerű és ismert az 50 év felettiek körében a tartási és életjáradéki szerződések jogintézménye, illetve életjáradékként mekkora összeget tartanának megfelelőnek a megkérdezettek.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

A kutatásból kiderült, hogy a tartási és életjáradéki szerződések száma elenyésző Magyarországon, a megkérdezett ezer alanyból mindössze két fő rendelkezett ilyen típusú szerződéssel, továbbá rendkívül alacsony – mindössze négy százalék – azok aránya is, akik tervezik ilyen szerződés megkötését a jövőben.

Nem ugyanaz a tartási és az életjáradéki szerződés

Az időskori ellátást megkönnyítő jogintézmények alacsony népszerűségének egyik kiváltó oka a kutatás alapján az lehet, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége (88 százaléka) nincsen tisztában a tartási és az életjáradéki szerződés közötti különbségekkel. A válaszadók 43 százaléka pedig azt sem ismeri pontosan, hogy a tartási szerződés milyen szolgáltatásokat biztosítana számukra kötelezően. A megfelelő ápolás, élelmezés és lakhatás biztosításának jogával a többség tisztában van (92, illetve 86%), azt azonban már jóval kevesebben tudták, hogy a tartási szerződés alapján orvosi kezelés és gyógyszerek is járnának nekik (68%), sőt, a tartásra kötelezettnek illő eltemettetésükről is gondoskodnia kellene.

A válaszadók többsége (43%) havi 100 ezer forintot várna el életjáradékként, 10 százalékuk ugyanakkor már egy 50 ezer forint alatti összeggel is megelégedne, 12 százalékuk 50 ezer forintot várna el, míg 13 százalékuk szerint 150 ezer forint lenne ideális. Ennél többet mindössze a válaszadók 1 százaléka tartana reálisnak. Érdekesség, hogy a nyugdíjasok nagyjából 9 százalékkal magasabb összeget várnának el, mint azok, akik még aktívak.

A kutatás alapján életjáradéki szerződés keretében havi maximum 100 ezer forintos életjáradékért nemcsak vidéken, hanem a fővárosban is hozzá lehetne jutni egy ingatlanhoz, a budapesti válaszadók 78, a vidéki városokban élők 84, míg a községekben élők 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ekkora vagy ennél kisebb összegre tartana igényt életjáradékként. 150 ezer forintnál többet a budapestieknek is csak a 19 százaléka kérne, a fővárosiak negyede (24%) pedig 50 ezer forint, vagy az alatti összeggel is elégedett lenne.

Egy lakásért nem is olyan sok

Az elvárt összeg egyébként egyáltalán nem áll távol a valóságtól – a 99 százalékban ingatlanért cserébe adott –, életjáradékként itthon a havi százezer forint körüli vagy annál valamivel kisebb összeg a jellemző, ez az ingatlan értékétől függően lehet magasabb vagy alacsonyabb is. A tartási és életjáradéki szerződések mellett/helyett ugyanakkor egyre jellemzőbb az úgynevezett öröklési szerződés, amelynek előnye, hogy a tartásért/életjáradékért cserébe adott vagyontárgy tulajdonjoga csak a tartásra jogosult halálával száll át a kedvezményezettre.  Az öröklési szerződés preferálásának elsősorban érzelmi okai vannak, az időseket ugyanis erős érzelmi kötelék fűzi a lakásukhoz, amelynek tulajdonjogától nehezen válnak meg.

Vidéken igazán népszerű a CSOK
Több mint 4500 CSOK-igénylés érkezett a K&H-hoz 2017 áprilisáig. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény jelenleg is elérhető feltételrendszerét 2016 januárban módosították, az azóta befogadott kérelmek összege meghaladta a 12 milliárd forintot – közölte a bank. A legtöbben még mindig használt lakás vásárlásához igénylik, a támogatások többségét pedig vidéken folyósítják. A K&H a CSOK-igénylések számának és összegének további növekedését várja az idén.

A magyarok körében egyébként nem csak a tartási szerződések, az idősotthonok sem igazán népszerűek, az 1,8 millió magyar 65 év feletti mindössze 3,1 százaléka (55 ezer fő) él tartós, illetve átmeneti elhelyezést nyújtó idősek otthonában vagy időskorúak gondozóházában, és mindössze a magyarok 10 százaléka lát arra valós esélyt, hogy időskorára otthonba költözzön.  Egyre többen kötnek viszont halálesetre szóló biztosítást Magyarországon, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) adatai szerint 2010–2015 között 143 százalékkal (16 milliárdról 39 milliárd forintra) növekedtek az ehhez a biztosítási típushoz kapcsolódó díjbevételek hazánkban. A haláleseti életbiztosítások a biztosítást kötő halála esetén annak családtagjai, rokonai, vagy bármely megjelölt kedvezményezett számára jelentenek előre meghatározott összegű anyagi segítséget – például hagyatéki, temetési költségek vagy bankkölcsön megfizetésének fedezésére.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor