Kiknek és miért jó Budapesten lakást venni?

A külföldiek jellemzően inkább a kisebb, a magyarok a tágasabb új lakásokat vásárolják – többek között ez is kiderül a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. legfrissebb vevői kutatásából. Ezt az eltérést alapvetően az magyarázza, hogy az elmúlt másfél évben a Budapesten új otthont vásárló külföldiek 80%-a befektetési céllal, azaz kiadásra vett lakást, erre a célra pedig a kisebb, egy- vagy kétszobás ingatlanok jelentik az ideális választást.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Hasonlóan gondolkodnak a magyarok is, de érdekes módon a hazai befektetők körében sokkal népszerűbb a kétszobás lakás, mint a garzon, miközben a külföldiek esetében jóval kiegyenlítettebb a kép. A befektetési szándékkal összhangban a külföldieket elsősorban a városközpontban található projektek vonzzák, így kiugró a Corvin Sétány népszerűsége, de a VI. és a VII. kerület is keresettnek számít.

Kép: Pixabay

A hazai vevők a megvásárolt lakások közel 40%-át vásárolták befektetési céllal. A városközpontban található projektek esetében ez az arány megközelíti a 60%-ot, míg a kertvárosi fejlesztéseknél harmadekkora a befektetők súlya.

A befektetési céllal vásárlók 96%-a hosszú távra tervezi kiadni a lakását, közöttük pedig kiemelkedően nagy, 70% azok aránya, akik a lakás teljes körű kezelését (berendezés, bérlőkeresés, ügyintézés, stb.) professzionális property management cégre bíznák.

Áremelkedés és bevásárlás

A hazai vásárlók körében a lakhatási szándék a domináns, saját maguk számára pedig tágasabb otthonokat választanak: a megkérdezettek közel 80%-a két- vagy háromszobás lakást vásárolt. A külföldiek eddig a Cordia-projektekből fejenként több mint két lakást vettek, a hazai vevők esetében ez az átlag 1,3-en áll – mindez szintén azt jelzi, hogy a külföldiek alapvetően befektetési, a magyarok pedig lakhatási szándékkal vásárolnak.

A szinte folyamatosan növekvő átlagárak sem apasztják a lakásvásárlási kedvet. A megkérdezett magyar lakástulajdonosok harmada tervezi ugyanis további ingatlan vásárlását, ezen belül a jelenleg befektetésre vásárlók 42%-a, míg a saját célra vásárlók 26%-a számolt be ilyen szándékról. Azok, akik további lakást vennének, többnyire a XI., a VIII. és a XIII. kerületben vásárolnának, miközben a városközponttól távol eső külső kerületek egyáltalán nem vonzóak a számukra.

Sokat várunk az első lakásra, ahonnan aztán sose költözünk el
A saját ingatlannal rendelkező magyarok jellemzően 27 évesen jutnak hozzá első saját tulajdonú otthonukhoz, és 65%-uk nem is költözik innen tovább, akik pedig mégis, azoknak csaknem kétharmada ragaszkodik addigi lakóhelyéhez – derül ki a Budapest Bank megbízásából készült reprezentatív kutatásból. Bár az ingatlan megvásárlásához a válaszadók csaknem kétharmada hitelt vesz fel, a hitel kiválasztására mindössze pár napot fordítanak. Sokan ráadásul csak egyetlen bank ajánlatát veszik figyelembe, holott az ingatlan kiválasztására a válaszadók kétharmada hónapokat szán, amely alatt a legtöbben 4 vagy több ingatlant is megnéznek.
Nyugdíjasok és lokálpatrióták

A vásárlók között hasonló, körülbelül egyharmad-egyharmados aránnyal képviseltetik magukat az alkalmazottak, vállalkozók és vezető beosztásúak, közöttük pedig a vállalkozók körében volt a legmagasabb a befektetők aránya. Utóbbiak jellemzően egyéb, nem ingatlanbefektetéssel foglalkozó vállalkozásuk jövedelmét egészítik ki a bérbeadással. A hazai vevők közel tizede már nyugdíjas, harmaduk befektetési céllal vásárolt lakást.

A kutatás eredményei alapján a legerősebb lokálpatriotizmus a zuglói és a dél-budai környéket jellemzi. A Thermal Zugló vásárlóinak 42%-a eddig is a XIV. kerületben lakott, további 10% pedig a szomszédos XVI. kerületben, a madárhegyi és sasadi projektek esetében pedig a vevők 45%-a a XI. vagy a XII. kerületből származik. Hasonló „kerülethűség” nem tapasztalható ugyanakkor a városközpontban található projektek vásárlói között.

CSOK és hitel

A kedvező hitelkonstrukciók ellenére még nem jelentek meg tömegesen a hitelből vásárlók, a megkérdezettek közel 80%-a készpénzes vevő volt. A további vásárlást tervező válaszadók kétharmada a következő lakásához sem tervez hitelt felvenni.

Ehhez hasonlóan a CSOK nyújtotta kedvezményeket is csak a vásárlók kis része használta ki eddig. A válaszadók alig 10%-a veszi igénybe a CSOK-ot jelenlegi vásárlásához, és a jövőben további vásárlást tervezőknek is csupán 5 %-a élne ezzel a lehetőséggel.

Lokáció és bizalom

Még mindig élénken élnek a vevők emlékezetében a válság alatt begyűjtött rossz tapasztalatok, így kiemelt fontosságú, hogy megbízható fejlesztőt válasszanak. Ezt a megállapítást támasztják alá a kutatás eredményei is, hiszen a megkérdezettek szerint a vásárlások elsődleges szempontja az elhelyezkedés mellett a fejlesztő cég márkaneve, megbízhatósága, válságállósága. Az értékesített lakások felében ez befolyásolta a döntést. Mindemellett a vásárlások 16%-ában döntő szerepet játszott az ismerősök, barátok véleménye, megelőzve a felszereltség, az ár és a funkcionális elrendezés szempontjait - olvasható a Cordia Zrt. közleményében.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo