Kevesen fizetnék hitelből az egyetemet

2015. február 01. vasárnap - 16:02 / piacesprofit.hu
  •    

Tovább csökken a felvételiző diákok között a terveik szerint állami ösztöndíjas képzésre jelentkezők aránya. Az önköltséges helyekre pályázó tanulók 35 százaléka szülei segítségével szeretné finanszírozni tanulmányait, 26 százalékuk munkát vállal, 10 százalék pedig várhatóan diákhitelt vesz fel.

Kép: Pixabay

Az idén induló duális képzést a felvételiző diákoknak csupán egyharmada ismeri. Választott pályájára a diákok alig 18%-a készül legalább egy éve tudatosan, a felvételizők többsége továbbra is elsősorban a képzési terület elismertsége, és a megszerezhető diploma munkaerő-piaci értéke alapján dönt – többek között ezekre az eredményekre világított rá a Budapesti Gazdasági Főiskola Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon végzett kutatása.

A BGF vizsgálata szerint a tavalyi 79%-ról idén tovább csökkent 75%-ra azoknak a diákoknak az aránya, akik állami ösztöndíjas képzésre szeretnének jelentkezni. Ezzel párhuzamosan pedig a tavalyi 19%-ról 27%-ra nőtt a várhatóan önköltséges képzést megjelölő felvételizők aránya. Az önköltséges képzésre jelentkező hallgatók mintegy 35%-a szülei segítségével szeretné finanszírozni tanulmányait, 26%-uk a tanulás mellett ezért munkát is vállal. A leendő önköltséges elsőéves hallgatók 10%-a tervezi, hogy diákhitelt vesz fel, 15%-uk bízik abban, hogy jó tanulmányi eredményei miatt az első félévet követően átsorolhat állami ösztöndíjas képzésre, és csupán 4%-uk nem tudja, miből fogja előteremteni a tanulmányaihoz szükséges összeget.

Alapképzés a legnépszerűbb

Alapképzésen a diákok 49%-a, felsőoktatási szakképzésen 25%, szakirányú továbbképzésen 12%, mesterképzésen 7% szeretne tanulni, a kiállításra kilátogató fiatalok 8%-a érdeklődött a doktori képzések iránt.  Ősszel több egyetemen és főiskolán is indulnak duális képzések, ugyanakkor a felvételi előtt álló középiskolás diákoknak csupán egyharmada tudta, mit is jelent ez a képzési forma.

Tetszik a cégeknek a diákmunka
A kétezres évek óta gombamód szaporodnak a diákszövetkezetek, a tapasztalatok pedig vegyesek. A kkv-k és a multik is szívesen alkalmaznak diákmunkásokat, szezonális kapacitásnövelésre és gyakornokként.

A kérdésre, hogy mi alapján döntenek arról, melyik felsőoktatási intézményben szeretnének továbbtanulni, a tanulók közel azonos arányban említették a képzési terület (24%) és a megszerezhető diploma munkaerő-piaci elismertségét (22%). Valamelyest kisebb súllyal esik latba döntésükben az intézmény földrajzi elhelyezkedése (17%), szüleik, barátaik véleménye (13%), illetve az intézmény hírneve (11%). A felsőoktatással kapcsolatos elemzések, statisztikák (6%), középiskolai tanáraik javaslatai (5%) és a reklámokban, hirdetésekben hallottak (2%) pedig már csak elhanyagolható szerepet játszanak választásukban.

Harmaduk azt se tudja hová menne

A felvételi előtt álló diákok alig 18%-a készül tudatosan, legalább egy éve a választott pályára, 14%-uk pedig néhány hónappal ezelőtt döntött a továbbtanulását illetően. További 29%-uk csak nemrég jutott elhatározásra, 30%-uk pedig még nem döntött arról, végül hova is jelentkezik.

A megkérdezett diákok majdnem fele (41%) tervezi, hogy külföldön is folytat majd tanulmányokat; a külföldi utat tervező diákok 34%-a szakmai gyakorlatra, 25% ösztöndíjjal, diákcsereprogrammal részképzésre utazna külföldre, 12% a mesterképzését, 7% pedig a teljes tanulmányi időt külföldön töltené. A válaszadók 18%-a viszont biztos benne, hogy a teljes tanulmányi idejét Magyarországon tölti; 33% még nem határozott ebben a kérdésben.

Nem számítanak magas nyugdíjra az egyetemisták
Az egyetemisták négyötöde szerint 10 millió forintnál nagyobb megtakarításra lenne szükségük ahhoz, hogy tisztességes megélhetést tudjanak maguknak biztosítani a nyugdíjas évekre. Több mint kétharmaduk gondolja, hogy az életszínvonala megőrzése érdekében a nyugdíjba vonulás után is dolgoznia kell.