Kemény lesz

Európa vezetői arra figyelmeztetnek, hogy 2012 nehezebb év lesz, mint 2011 volt. Akkor az adósságspirál politikai változásokat kényszerített ki Olaszországban és Spanyolországban, és az euró túlélését is veszélyeztette. Idén is nehéz döntések előtt állnak az egyes országok és maga az unió is.

2012. január 2.

Piac&Profit

A közszolgálati televízióban Nicolas Sarkozy, Franciaország elnöke azt mondta, hogy a második világháború óta a legmélyebb válsággal nézett szembe Európa és ez a válság még nem múlt el, idézi cikkében a The Financial Times. Angela Merkel, Németország kancellárja szintén arra figyelmeztette az országát, hogy 2012 kétségtelenül nehezebb lesz, mint 2011 volt.

99 százalék, hogy szétesik az eurózóna

Az egyik legtekintélyesebb citybeli gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) 2012-re szóló, hétfőn Londonban ismertetett globális előrejelzésében közölte, hogy jelenleg 60 százalékos esélyt lát "legalább egy, de valószínűleg inkább több" tagország távozására az euróövezetből az idei év végéig. A cég londoni elemzői közölték azt is, hogy az eddigi 80 százalék helyett most már 99 százalékos eséllyel jósolják az euróövezet teljes szétesését egy évtizeden belül.

Tavaly az euróválság olyan jelentősen megnövelte Olaszország és Spanyolország számára az államadósság finanszírozását, hogy végül a közép-jobb kormányt vezető Silvio Berlusconi és a szocialista José Luis Rodríguez Zapatero is távozásra kényszerültek.

Az eurónak sem volt könnyű éve: folyamatában második évben veszített az értékéből a dollárral szemben és a jennek szembeni árfolyama az évtized legmélyebb pontjára süllyedt. 2011. december 31-én a közszolgálati televízióban Angela Merkel azt mondta, hogy Európa kétségtelenül évtizedek óta a legnehezebb próbát kellett hogy kiállja az év során, de végül a válság megerősítette a közösséget. Nicolas Sarkozy, aki idén egy nehéz újraválasztási kampány elé néz, úgy nyilatkozott, hogy a francia szavazók az év végére jobban aggódtak saját és gyermekeik sorsáért, mint az év elején, köszönhetően a rendkívüli válságnak.

Európa politikai vezetői valamikor januárban fognak újból tárgyalóasztalhoz ülni, hogy pontosítsák azt a paktumot, amelyet Nagy Britannián kívül a többi uniós ország elfogadott 2011. december 9-én. (Erről itt olvashat bővebben.) Az EU legutóbbicsúcsértekezletén a tagállamok megállapodtak, hogy kormányközi egyezménnyel központosítják az EU egyes gazdasági és pénzügyi folyamatait. Eszerint az Európai Bizottság többek közt közös gazdasági kormányzást valósítana meg, és ellenőrizné a tagállamok költségvetés-készítését és államadósság-kibocsátását. Mivel Nagy Britannia nem írja alá az elfogadott paktumot, az mindössze kormányközi megállapodásként és nem közös jogként léphet életbe. Vagyis a bizottságnak nem lesz joga eljárni a szabályokat be nem tartókkal szemben, csak figyelmeztethet.

Nicholas Sarkozy és Angela Merkel

Mindenesetre Sarkozy és Merkel a tervek szerint január 9-én újból találkoznak, hogy megvitassanak egy sor kérdést, amely az euróválság leküzdésében előrelépést jelenthet. A találkozó egyik sarkalatos pontja lehet az „útikalauz”, amely a fiskális fegyelemről szóló új Európai szerződésben a közösen kibocsátott eurókötvényekhez vezető utat fektetné le.

Az olasz elnök, Giorgio Napolitano újévi beszédének középpontjában az olasz államadósság finanszírozása állt. Európa harmadik legnagyobb gazdaságának elnöke arra szólította fel az olaszokat, hogy vállaljanak áldozatokat az ország finanszírozhatóságának érdekében. „Az áldozatok elengedhetetlenek a fiatalok jövőjének biztosítása érdekében. Ez az érdekünk és a kötelességünk, amit nem kerülhetünk el. Ma senki, egyetlen társadalmi réteg sem maradhat ki az áldozatvállalásból, annak érdekében, hogy megakadályozzuk az ország pénzügyi összeomlását.” Olaszországot nagyon sok befektető tekinti az euróövezeti adósságválság barométerének. Mario Monti, az ország új miniszterelnöke év végi beszédében hangsúlyozta, hogy bár történtek lépések, még többet kell tenni a munkaerőpiaci reformok terén, valamint újból versenyképessé kell alakítani az ország szolgáltatási szektorát.

Görögorszgában Lucas Papademos miniszterelnök szintén nehéz évet jósolt. „Még több erőfeszítést kell tennünk, hogy az eddigiek se legyenek hiábavalóak.”

Csúcs féleredményekkel

A 2011. december 9-én zárult csúcson a tagállamok megállapodtak, hogy 2012 júliusára előrehozzák az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) hatályba lépését, miközben 2013 nyaráig még az európai pénzügyi stabilitási alap (EFSF) is operatív marad. A kettő együtt elvileg 500 milliárd eurót lesz képes mozgósítani a nyomás alá került országok pénzügyi támogatására. Az eurózóna országai kétoldalú kölcsön formájában további 200 milliárd eurót bocsátanak az IMF rendelkezésére. Elmozdult a közösség a piacok által sürgetett gazdasági és fiskális unió irányába is. Főleg német ösztönzésre új költségvetési paktumról döntöttek az államok, amely minden eddiginél szigorúbb: a strukturális deficit nem haladhatja meg a GDP 0,5 százalékát az államadósság GDP-ben mért hatvan százalékos mértéke mellett. Mindennek pedig az alkotmányban is meg kell jelennie és az Európai Bíróság ellenőrizheti a betartását. Vannak kérdések azonban, amelyeket csak óvatosan érintettek a csúcson.

Az eurókötvényt úgy látszik Németország végleg megvétózza és az infláció ellen görcsösen küzdő állam azt sem látná szívesen, ha az Európai Központi Bank (EKB) felvásárolná a bajban lévő országok lejáró államkötvényeit. A csúcson született döntés heti 20 milliárd euró értékben korlátozta az ECB állampapír vásárlását. Inflációs hatástól így vélhetőleg nem kell tartani, kérdés, hogy a probléma megoldásához elegendő lesz-e. Ugyanakkor, Olaszország adósságállománya egyaránt túl nagy, ahhoz, hogy egy hatalmasra duzzasztott mentőalappal „egyszerűen” mögé lehessen állni. Orosz Dániel, az AXA csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója szerint ez újabb kihívások elé állítja az eurozóna, az IMF és az EKB döntéshozót. Elvileg az EKB kötvényvásárlással mesterséges keresletet tud generálni, és a folyamatos piaci beavatkozással a piac által kritikusnak vélt szintek alatt tarthatja a bajbajutott országok állampapírjainak hozamát.

Ugyanekkor az EKB ilyen piaci beavatkozása az újonnan kinevezett jegybank elnök szavai szerint nem feladata a központi banknak. Így Draghi, hasonlóan elődjéhez,Trichet-hez, továbbra is kitart, amellett, hogy az EKB feladata nem az, hogy az amerikai Fedhez hasonlóan helikopterből szórja a pénzt, illetve az eurozóna tagállamainak utolsó mentsvára legyen. – Más szóval, az EKB új elnöke szerinte a jegybank célja az infláció megfelelő szinten való lehorgonyzása, nem pedig az, hogy a jelenlegihez hasonló vészhelyzetben masszív eszközvásárlásokat hajtson végre annak érdekében, hogy stabilizálja a nyomás alá került állampapír piacokat. Véleményünk szerint azonban az EKB nem biztos, hogy sokáig kitart majd ezen álláspontja mellett – írja szakértői kommentjében Orosz Dániel.

Véleményvezér