Kékvérű vagyonok: akiknek még az idő is dolgozik

A tekintélyes történelmi hátterű európai arisztokratadinasztiák évszázadok óta fialtatják vagyonukat. Az idő mindig nekik dolgozik. Ez a társadalmi és vagyoni egyenlőtlenség egyik oka.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A városi szlenget szótárazó urbandictionary.com 2008 óta szerepelteti külön címszóban azokat, akik vagyonos családba születtek, s annyi pénzt és értéket örökölnek, hogy életük végéig semmittevéssel tölthetik napjaikat, de jó eséllyel a leszármazottaik is. Tehetős dinasztiák finanszírozták a régi korok uralkodóit, akik aztán arisztokratává avatták támogatóikat. Ezért van tele Európa bárókkal, grófokkal, őrgrófokkal, márkikkal. A magyar történelem azonban mostohán bánt a mi arisztokratáinkkal.

A fertődi Esterházy-kastély - Kép: Depositphotos

Hoppon maradtak

A második világháború után az állam kárpótlás nélkül kisajátította az arisztokraták 1000 holdat meghaladó nagybirtokait. Az összes föld 35 százaléka, 3,2 millió holdnyi terület került a kormány kezébe. Ezeknek több mint fele 350 arisztokrata család tulajdonában állt az 1930-as években. A kastélyokban árvaházak, áfészek, téeszek rendezkedtek be. A kékvérűek túlnyomó többsége külföldre emigrált, akik maradtak, azokat vagy kitelepítették és kulákokkal szorongtak együtt apró lakásokban, vagy rangjukon alul alkalmazták.

A rendszerváltás után hazaérkezők kárpótlási jegyeket igényelhettek 1991-től, de a félmillió forint feletti elkobzott vagyonnál csak az érték 10 százaléka illette meg őket, ráadásul egy személy legfeljebb ötmillió forint értékű jegyet kaphatott, így a kastély-visszavásárlási álmokat nem mindenki tudta valóra váltani. Saját tőke is kellett hozzá. Az Esterházy-család hercegi ága visszautasította a kárpótlást, mert méltatlannak találták ezt az értékszámítási szisztémát.

Így lettek dúsgazdagok a híres üzletemberek
Csak mázlijuk volt, jó helyen voltak, jó helyen, netán a tehetségük és a kitartásuk is hozzásegítette őket, hogy sikersztorikká váljanak. Vagy még ennél is többről volna szó? Akik gazdagok, úgy vélik, másmilyen a pénzhez való hozzáállásuk, mint a többségé. Nem miután megszerezték, hanem mielőtt szert tettek volna rá. Belenéztünk a gazdagok fejébe.
Az Antall-kormány nem helyeselte a kastélyok visszaadását az eredeti tulajdonosoknak. A nádasdladányi Nádasdy-kastélyt a hazatérő Nádasdy Ferenc alapítványa a magyar állammal kötött szerződés értelmében például üzemeltetésre kapta meg, ennek keretében újíthatta fel, de a gondnokság az illetékes állami szervnél maradt. Hasonló koncepcióban újult meg Fehérvárcsurgón a Károlyi-kastély a Fiat párizsi kirendeltségén karriert befutott Károlyi György alapítványának közreműködésével, mely kárpótlási jegyekből vásárolt termőföldeket, amiket a 2000-es évek elején évi hárommillió forintért adott bérbe.

Degenfeld Pál családja a Tokaj főterén álló palotáját vette meg 2001-ben veje segítségével, melyet uniós támogatással Regionális Borászati Kereskedelmi Központtá alakított, ugyanis néhány évvel korábban elkezdte ősei vállalkozásának újraélesztését, a szőlőtermesztést a szomszédos Tarcalon.

A gödöllői Grassalkovich-kastély - Kép: Depositphotos

Nincstelen exkirályaink

Az 1918-ig hatalmon lévő magyar uralkodókat, a Habsburgokat sem kényeztette a történelem, Magyarországon semmilyen kárpótlásban nem részesültek, de a sógoroknál sem jártak jobban. Ausztria először 1919-ben, majd a náci vezetés alatt 1938-ban államosította a Habsburgok kastélyait, s ezt 1955-ben rendeletileg megerősítették. Habsburg Károly 2004-ben beperelte az államot, visszakövetelve az elkobzott ingatlanvagyont. Ő egyébként az Osztrák Néppárt EP-képviselője. A Magyarországon élő Habsburg Györgynek is van állása, egy befektetési céget irányít.

Európa más részeiben viszont jól megy a szekér a nemeseknek: a vén kontinensen a legmagasabb az örökölt vagyon aránya a gazdagok körében. Vagyis itt a legalacsonyabb a társadalmi mobilitás és a régi javak dominanciája. Európa dollármilliárdosainak közel fele örökös. Angliában 1850 óta a gazdag családfők átlagosan vagyonuk háromnegyedét hagyták hátra az utódaiknak. 2015-ben még mindig a földek egyharmadát birtokolták. Szállóigébe illő igazság, hogy a dinasztikus vagyonoknak csak két dolog tud betenni: az öröklési adó – néhol kastélyadónak csúfolják – vagy a házastársak válása, amikor a vagyonba beházasodott férj vagy feleség szép summával lép le.

 

Uralkodóházi legek

A LEGGAZDAGABB

Egyesült Arab Emírségek: Ahmed bin Szaid Al Maktum

Vagyon (2011): 31,7 milliárd dollár

A LEGSZEGÉNYEBB

Norvégia: V. Harald király

Vagyon: 10,5 millió dollár

A LEGGAZDAGABB EURÓPAI

Liechtenstein: II. János Ádám

Vagyon: 5 milliárd dollár

A LEGGAZDAGABB ORSZÁG NÉLKÜLI HERCEG

Németország: Albert von Thurn und Taxis

Vagyon: 1,6 milliárd dollár

A LEGISMERTEBB

Anglia: Windsor-ház

A monarchia vagyona: 30,8–34,8 milliárd dollár (a felbecsülhetetlen értékű Buckingham Palota, a windsori kastély és a két királyi magánrezidencia nélkül); az uralkodóház vagyonát kezelő „The Crown Estate” értéke: 17,71 milliárd dollár

Főbb vagyontárgyak:

  • Lancasteri és cornwalli hercegség: 2 milliárd dollár
  • Műkincskollekció: 15,4 milliárd dollár
  • A londoni The Mall és a Picadilly között elterülő St. James negyed ingatlanjainak közel fele
  • A Falkland-szigeteket környező brit fennhatóságú tengerfenék
  • II. Erzsébet magánvagyona: 518 millió dollár
 

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo