Rendkívül vegyes képet mutatott 2011 a lakossági díjfizetések szempontjából. Jellemző, hogy egy éven belül előfordult az utóbbi évtized legrosszabb, illetve legjobb beszedettségi adata is. Ez a tény jól illusztrálja, mennyire kiszolgáltatott a lakosság a külső hatásoknak. A kép még bizonytalanabb 2012-re nézve, amikor várhatóan nőnek itthon a lakossági terhek és a bizonytalan nemzetközi környezet sem használ a gazdaságnak.
2011 februárjában 64,35 százalék volt a lakossági közüzemi díjak beszedettségi mutatója, ez a legrosszabb adat az elmúlt 10 évben. Feltételezhető, hogy a 2011. március 31-i kilakoltatási moratóriumot megelőzően februárban volt a legalacsonyabb a háztartások motivációja a közüzemi díjak befizetésére. A mélypont után fokozatos javulás következett, majd augusztus és szeptember a legerősebb befizetési adatokat (70,98 százalék és 71,43 százalék) produkálta az utóbbi években. (Energiatakarékos megoldások alkalmazásával akár az irodában is megtakarításokat érhetünk el.)
– A jelek szerint a lakosság nagy része az ekkortájt érkező nyugdíjpénztári reálhozamokat nem csak fogyasztásra, nem is csak megtakarításra, hanem jelentős mértékben adósságrendezésre fordította, ez lehet az oka, hogy a válság harmadik évében ilyen pozitív hatást érzékelhettünk – állítja Kovács Zoltán, a közüzemi szolgáltatók díjbeszedési feladatait ellátó Díjbeszedő Holding Zrt. vezérigazgatója.
Az szja változás is rontja a fizetési képességet
2012 nem csak gazdasági, de ennek következtében szociálpolitikai értelemben is fordulópont lehet. Az adóváltozások nem érintik jól azt a réteget, amelyik a fizetésképtelenség határán billeg. Az emberek felélték a tartalékaikat, nincsenek elérhető banki hitelek, amelyekkel esetleg be lehetne tömni a lyukakat a családi költségvetésben. A lakossági hitelállomány és a gyenge forint is tovább rontja a helyzetet. A külső kilátások sem rózsásak: a hazai gazdasági növekedést meghatározó német gazdaság a legutóbbi előrejelzések szerint várhatóan 0,5 százaléknál kisebb mértékben bővül 2012-ben.
– Nem tudjuk, hogy ez milyen hatással lesz a hazai termelésre, lesz-e üzembezárás, vagy –áthelyezés, ami azért fontos kérdés, mert a lakosság közüzemidíj-fizetési hajlandóságát legnagyobb mértékben meghatározó tényező a munkanélküliség – fejti ki Kovács Zoltán. A hazai háztartások további 5-7 százaléka billeg ma azon a határon, hogy bekerül-e valamilyen adósságcsapdába, amelyből csak közös rendezéssel lehet kijönni. (Sokan úgy vélik, az áramszámlán csak a téli hónapokban, a fűtési szezonban lehet spórolni, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy néhány egyszerű tanács megfogadásával a fogyasztás a melegebb hónapokban is jelentősen mérsékelhető.)
– Ez brutális szám, és több mint egymillió magyar ember elszegényedésének a kérdését veti fel a közeljövőben – figyelmeztet a Díjbeszedő első embere. Ráadásul mivel az áfa mértéke a mostani 25 százalékról 27 százalékra módosul, ennek következtében a közüzemi számlákon is magasabb összeg fog jövőre szerepelni, mint idén.
Ha a külső tényezőket befolyásolni nem is tudjuk, a látszólag kilátástalan helyzetek kezelésében kiemelt jelentőségű az adósok felkészítése. Tudniuk kell, hogy ha már egy következő fázisba kerülnek, belecsúsznak az adósságba, akkor jobb, ha maguk kezdeményezik a helyzet megoldását és a valóban vállalható és fenntartható megoldás kialakítását. A legtöbb esetben lehetőség van részletfizetésre, de szociális alapon is elérhetőek támogatások a legszegényebb rétegek számára. Ebben a helyzetben a legfontosabb, hogy ne menjenek bele bármilyen azonnali megoldásba, amely újabb terheket róhat rájuk hosszú távon. Kérdezzenek, tájékozódjanak, és ne válasszanak azonnal, kétségbeesésből.
Leszakadóban
A hazai helyzet súlyosságát a legutóbbi Eurostat-adatok is érzékeltetik, amelyek az európai tagállamokra jellemző közüzemidíj-tartozásokat mutatják a lakosság arányában. A fejlett nyugat európai országokban ez az arány évek óta jellemzően 6 százalék körüli (a lakosság 6 százaléka nem tudja közüzemi díjait fizetni). Ezzel szemben az újonnan csatlakozott 12 tagállamban ugyanez az átlag a 2007-es 13 százalékról indulva fokozatosan közel 17 százalékra növekedett 2010-re. Az igazán rossz hír ebben a folyamatban számunkra az, hogy Magyarország még ebben a csoportban is a második ligába került. A 2005-ös közel 16 százalékról 2010-re 22 százalék fölé kúszott a közműtartozásoknak a lakosság arányában mért értéke.
Míg az elmúlt években jelentős mértékben csökkent a tartozások mértéke Lengyelországban, Szlovákia kordában tudta tartani számait, Csehország pedig folyamatosan a nyugat-európai államokra jellemző mutatókat produkált, hazánk Bulgáriával, Görögországgal, Lettországgal és Romániával került egy csoportba ezen a téren. Ez kedvezőtlen tendencia és a külső tényezők várható romlásával mindenképpen romolhat. A helyzet felkészülést és megoldást kíván, mivel a hazai lakosság láthatóan nem rendelkezik már tartalékokkal a további negatív hatások kivédésére, figyelmezet a szakember.
