“Isten, áldd meg a magyart”

2011. április 22. péntek - 08:58 / PP/MTI
  •    

Elfogadta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét hétfőn az Országgyűlés. Az új alkotmányra 262-en szavaztak igennel, 44-en nemmel, egy képviselő pedig tartózkodott. Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a független Pősze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban nem, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP. A szavazás eredményét vastaps fogadta a kormánypárti padsorokból.

A jobbikos képviselők "Áruló nem leszek !" feliratot formáztak betűkből. Kövér László házelnök a döntés után mondott beszédében úgy fogalmazott: "történelmi pillanatnak lehettünk részesei az imént, amikor a Tisztelt Ház elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Ezzel lezárta azt az előkészítő szakaszt is magában foglaló 11 hónapos folyamatot, amellyel létrehoztuk az alaptörvény szövegét. Lezárta az átmenetiség 1989. október 23-a óta számított több mint két évtizedét, és lezárta az elmúlt 67 évet is, legalábbis amennyiben azt alkotmányos tekintetben a legitim alkotmány érvényesülésének hiányával írjuk le".

Múlt és jövő

Az Országgyűlés elnöke szerint Magyarország új alaptörvénye visszakapcsolja a jogalkotást a történeti alkotmány folyamatába. "A múltunkból, a hagyományainkból építkezik, de a jövőt is szem előtt tartva a jelen problémáira keres és tartalmaz válaszokat" – mondta.

Az új alaptörvény a nemzeti érdekekből indul ki, de azok érvényesítését a XXI. század együttműködő Európájában tartja lehetségesnek – hangsúlyozta. Mint fogalmazott, az új alkotmány magyar, de mint a magyar nemzet ezer esztendeje, befogadó; egyenjogú államalkotó közösségeknek tekinti a velünk élő nemzetiségeket.

"Az új alaptörvény történelmünk és civilizációnk alapjaként fogadja el a kereszténységet, biztosítva ugyanakkor mindenki számára a lelkiismereti szabadságot" – mondta Kövér László, emlékeztetve, hogy az elfogadott alkotmány az Európai Unió alapjogi chartájára épít, az emberi és polgári jogokat eszerint állapítja meg.

"Ez az alaptörvény legitim, nemzeti, nem kirekesztő, ellenben integráló, hagyománytisztelő, de jövőbe tekintő, tiszteletreméltó alkotás" – zárta szavait a házelnök, aki úgy fogalmazott, "a gondviselő kegyelmének tekintem, hogy részese lehettem ennek a folyamatnak". A képviselők ezt követően elénekelték a Himnuszt.

A voksoláson jelen volt mások mellett Schmitt Pál köztársasági elnök, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint a konzultációs és tanácsadó testület több tagja, így Boross Péter volt kormányfő, Pozsgay Imre, a Németh-kormány egykori államminisztere és Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő.

Lázár: minden magyar büszke lehet az új alkotmányra

A Fidesz frakcióvezetője szerint minden magyar büszke lehet az Országgyűlésben hétfőn elfogadott új alkotmányra, amely 2012. január 1-jén lép hatályba. Lázár János a parlamenti szavazás után tartott sajtótájékoztatóján – utalva a nemzeti konzultációra – úgy fogalmazott: valószínűleg még nem született olyan törvény Magyarországon, amelyről több mint nyolcmillió választót kérdeztek volna meg. "Minden magyar honfitársunk büszke lehet erre az alkotmányra, (…) ez az alkotmány mindenkié lesz" – mondta, hozzátéve, hogy az új alaptörvény egy húszéves adósságot törleszt, de "talán megérte a húszéves a várakozás", mert a volt kommunista, rendszerváltó országok alkotmányai közül a legjobb született meg, igaz utoljára.

A politikus kérdésre szólt arról is, hogy minden magyar választópolgárnak meg kell kapnia az alkotmány teljes szövegét.

Az elfogadott alaptörvényből nyolc pontba foglalva kiemelte: garantálja a gazdasági biztonságot; megvédi a nemzeti vagyont, azt, ami megmaradt "az elmúlt húsz esztendő rabló privatizációi után"; megteremti a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás feltételeit, megakadályozza a politikai szereplőket abban, hogy választási kampányok közeledtével felrúgják a jó gazda gondosságának követelményét; biztosítja a szolidaritást; valódi elismerést, támogatást biztosít a gyermeket vállaló családok számára; kiemelten foglalkozik a közbiztonság kérdésével; világosan kimondja az állam erőszak-monopóliumát; és egy új munkakultúrát érvényesít.

Az európai szokásokat tiszteletben tartó alaptörvény született – hangsúlyozta Lázár János.

Sólyom László volt köztársasági elnök alkotmányozással kapcsolatos kritikájára a frakcióvezető úgy reagált: a nemzet egységének korábbi megtestesítőjétől elvárható lett volna, hogy először Magyarországon ismertesse az álláspontját. Egészen megdöbbentő és sajátos, hogy külföldi sajtóorgánumból kellett megismerni a volt államfő kritikáját – tette hozzá, megjegyezve, hogy a bírálatot nagy tisztelettel fogadták, megfontolták, de véleménye szerint nem interjúrészletekben kell a volt köztársasági elnöknek, a nemzeti egység korábbi szimbólumának közölnie az álláspontját. "Sokat vesz a kritika erejéből, a kritika hitelességéből, hogy ha valaki külföldön szidja a hazáját vagy a hazájának egy részét, mert hát azért néhányan ránk is szavaztak" – mondta. (A Frankfurter Allgemeine Zeitung múlt pénteki számában közölt interjút Sólyom Lászlóval az alkotmányról.)

A Fidesz-frakcióvezető példaként említette, hogy a Sólyom László által tett észrevételek figyelembevétele után változott meg az Alkotmánybíróság jogköre, az ombudsman pedig utólagos normakontrollra kapott lehetőséget. Lázár János szólt arról is, szeretnék ha az MSZP és az LMP visszatérne a parlamenti munkába a sarkalatos törvények megalkotásánál. Erről már jövő héten tájékozódni is fog.

Szavazás:

Mit szól az új alkotmányhoz?

 

Alkotmányos puccs
Mesterházy Attila szerint az új "egypárti" alaptörvény elfogadásával április 18. az ország szétszakításának napja lett, a szocialisták pedig azon lesznek, hogy visszaállítsák az egységét, "a demokrácia, a jog és a bizalom Magyarországát". Az MSZP elnöke hétfő délután a Magyar Köztársaság kövénél beszélt erről, amelyet a szocialisták állítottak a budapesti Újpesti rakparton. Mesterházy Attila hangsúlyozta: a kő nem emlékmű, hanem az újrakezdés, a változás szimbóluma, amely azt is jelképezi, hogy a demokrácia híveinek össze kell fogniuk. Kitért arra, hogy az elmúlt húsz évben a magyarok számos reménye beváltatlan maradt, és az elégedetlenség is hozzájárult a Fidesz "alkotmányos puccsához". De – folytatta – a teljesületlen vágyakért, hibákért nem a demokrácia a felelős.