Nemrég Írország Európa egyik legszegényebb országa volt, ma – Dánia után – a második leggazdagabb ország a bruttó nemzeti összterméket (GDP) tekintve. Írországot a gazdasági reformok végrehajtásában és a súlyos szerkezeti problémák megoldásában elért eredményeiért gyakran példaként emlegetik a többi tagország előtt. Az EU soros elnökeknént Írországra hárul a bővítés zökkenőmentes megvalósítása, az ország feladata lesz, hogy az alkotmány elfogadása lehetőleg még a júniusában lezajló európai parlamenti választások előtt megtörténjen. A fontos intézményi és politikai mérföldkövek mellett Írország nagy súlyt fektet majd a lisszaboni folyamatra a márciusban tartandó EU-csúcson.

Az európai Alkotmány

Az ír elnökség a kormányközi konferencia (IGC) végső fázisában vette át a stafétabotot Olaszországtól. A tagországokban adott a politikai akarat az új európai Alkotmány létrehozására, amely azonban csak hosszú viták után születhet majd meg. Az ír elnökség álláspontja szerint az Alkotmány végső változatának nem lenne szabad nagymértékben eltérnie az Európai Konvent által 2003 júliusában elfogadott tervezettől. A vita azonban még nem mentes az akadályoktól. Ezek között kiemelt helyen szerepel az Európai Tanácsban alkalmazandó új szavazási rendszer, amelyet Spanyolország és Lengyelország ellenez; vitás kérdés az Európai Bizottság felépítése a 27 vagy még több tagú Unióban valamint vita tárgyát képezi az Unió „közös külügyminiszterének” pontos titulusa, szerepe.

Amennyiben az Alkotmány szövegét pár hónapon belül sikerül elfogadni, az ír elnökség ideje alatt megkezdődhet az alkotmány ratifikációja, amely különösen azokban az országokban okozhat nehézséget, ahol népszavazást kell tartani a kérdésben. Előreláthatóan Írországban, Spanyolországban, Portugáliában, Luxemburgban, Dániában, Hollandiában és a Cseh Köztársaságban tartanak majd népszavazást az Alkotmányról. Az alkotmány akkor lép hatályba, ha valamennyi tagország ratifikálja azt. Amennyiben a szöveget az ír elnökség alatt elfogadják, a szerződés 2005 vége felé léphet életbe.

Bővítés

2004 májusával az EU bővítése még nem fejeződik be. Bulgária és Románia párhuzamosan halad a 2007-re várható EU-tagság felé. Az ír elnökségnek folytatnia kell ezen országokkal a csatlakozási tárgyalásokat a még nyitott fejezetek tekintetében. Ezen felül az elnökség feladata Törökország – a csatlakozási tárgyalások megnyitásának szempontjából döntő fontosságú – fejlődésének monitorozása. Mindezek mellett szerepet kívánnak vállalni Ciprus újraegyesítésében és elő kívánják mozdítani a nyugat-balkáni országokkal való kapcsolatok erősítését is. Valószínűsíthető, hogy a Horvátország csatlakozási kérelméről szóló döntés ugyancsak az ír elnökség ideje alatt fog megszületni. Erről a bizottsági állásfoglalás kidolgozása jelenleg még folyamatban van.

A bővítés új lehetőségeket nyit meg az EU előtt a szomszédos államokkal való együttműködés terén. 2003 tavaszán az Európai Bizottság közleményt adott ki az EU-val szomszédos országokkal kapcsolatos új tervéről. Következő lépésként 2004 elején részletes Akciótervet kíván közzétenni Ukrajnával, Moldáviával, az Orosz Föderációval, Marokkóval, Tunéziával, Japánnal és Izraellel kapcsolatban. A Bizottság az Új Szomszédsági Kezdeményezést várhatóan 2004 májusában terjeszti be a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, amely kezdeményezést az Európai Tanács júniusi ülésén talán el is fogadnak majd.

Versenyképesség és a lisszaboni folyamat

2000 márciusában az Európai Tanács lisszaboni ülésén célul tűzték ki, hogy 2010-re az EU a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává váljon. A 2004 tavaszán rendezendő európai csúcsértekezleten az ír elnökség értékelni szeretné az eddig elért eredményeket, és új lendületet szeretne adni az Unió versenyképességének javításához. Emellett az ír elnökség célja a strukturális gyengeségek azonosítása és korrigálása. A gazdasági növekedés, melyet a "kelta tigris" az utóbbi évtizedben elért, és melyet több európai ország irigykedve néz, sokban köszönhető annak a szociális párbeszédnek, mely a gazdasági ágazatokat összeköti. Írország azt reméli, hogy képes lesz hasznosítani tapasztalatait annak érdekében, hogy előmozdítsa az EU gazdasági reformfolyamatát különösen a tavaszi EU csúcson.

Az ír elnökség célja - a gazdasági növekedés támogatásának fontosságának tudatában - a versenyképességi és az üzleti terjeszkedési kultúra támogatása egész Európán belül. A fő feladat a szolgáltatási szektor erősítése, amely a versenyképesség és a munkahelyteremtés egyik legfontosabb motorja. Várható, hogy az elnökség jelentős lépéseket tesz annak érdekében, hogy létrehozzon egy új direktívát a belső piaci szolgáltatásokról, melynek lényege, hogy a szolgáltatási szektor az országhatárokon keresztül is zökkenőmentesen működjön.


Az ír EU-elnökség teljes programja magyar nyelven a Weber Shandwick - GJW kommunikációs cég oldalán érhető el.