Információs társadalom – tudástársadalom a világban

 

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Amerika
Japán
Finnország

Hollandia
Németország
EU

Elérhető Amerika
A polgárbarát információs társadalom amerikai programját Al Gore alelnök 1996-ban ebben a szlogenben foglalta össze: „Légy járatos minálunk!” Abból indultak ki, hogy a technológiai forradalom minden korábbinál jobb kereteket ad az állam és polgárai közti viszony minőségének javításához.

A program keretében egységesítették, elektronizálták és nyilvánossá tették az állami és a helyi kormányzás adatait és a lakossághoz igazították a hivatalok szolgáltatásait. Ezzel párhuzamosan biztonsági mechanizmusokat építettek ki a személyiségi jogok védelmére és támogatták a közalkalmazottak felkészítését az információ-technológiai eszközök kezelésére. A hivatalok adataihoz gyakorlatilag bárki hozzáférhet. A távoli területekre az Internet-busz házhoz viszi az elektronikus szolgáltatásokat.

Az embereknek csak egyszer kell eljuttatniuk személyi adataikat ahhoz, hogy regisztrálják őket az egészségbiztosítás és egyéb ellátás jogosultjaként, mert a folyósítás elektronikus úton történik, közvetlenül a számlájukra, egyetlen mágneskártya segítségével. A rendőrjárőrök akkor férhetnek hozzá az elektronikus bűnügyi adattárhoz és ujjlenyomat-dokumentációhoz, amikor a gyanúsított még a kezükben van, nem pedig hetekkel később. A szülők tájékozódhatnak egy település környezetének adatairól, mielőtt kiválasztanák lakóhelyüket. A közösségek elektronikus úton kérhetnek segélyt, engedélyeket. A munkaadóknak egyszerűsített adólevonás-igazolási rendszert vezettek be. A vállalkozások korlátlan adattárban böngészve jelölhetik ki fejlesztésük irányát, a termékeiknek piacot keresők egyetlen elektronikus állami kontaktponton igényelhetnek exporttámogatást on-line üzemmódban – elbírálás után a válasz is így érkezik.

Az „Acces America”-ban rögzített programok jelentős része 1997-ben megvalósult, az EU közreműködött a súlyponti területeken: az utca ember is hozzáférhet a kormány szolgáltatásaihoz, napi életének részévé vált a hiteles környezeti információ, tágultak az információs technológiák elsajátításának lehetőségei.

Japán intellektuális társadalma
Az öregedő társadalom, az átalakításra és decentralizációra szoruló gazdaság, az életminőség javításának problémáját Japán az információn-kommunikáción alapuló, intellektuális társadalom infrastruktúrájának kiépítésével akarja megteremteni. Ennek legalsó szintjén az információ-továbbító rendszerek állnak, amelyektől megbízható szolgáltatást, korrekt felhasználást és megfizethető árakat várnak el. Második szintjét az információ-terjesztő rendszerek képviselik (feldolgozó és közvetítő berendezések), amelyeknek alkalmasnak kell lenniük a funkciók variálására. A struktúra harmadik szintjén az oktatás, az egészségügy és a közigazgatás informatizálása foglal helyet. Itt készülnek azok az adatbázisok, amelyektől elvárják, hogy segítsék a kreatív technológiákat. A közszolgáltatásoknak ezen a szinten kell hatékonnyá válniuk. Az info-kommunikációs struktúra legtetején az élet-, és munkastílusok állnak, amelyek emberi értékeket képviselnek és itt fogalmazódnak meg a jogi keretek. Társadalmi feladatnak az egyéni értékek és a gazdasági rendszer megreformálását tekintik.

A program megvalósításának legfontosabb eleme a multimédia-piacok megteremtése. Olyan gyorsan, hogy 2010-re – amikorra kiépül az országos optikai hálózat – a multimédia-ipar – forgalma és a foglalkoztatottak száma tekintetében is – lekörözi a ma még vezető autóipart.

Finnország
Az információs társadalomstratégia előkészítését 1994-ben kezdték meg a minisztériumok saját programjuk közzétételével. Elsőként a közlekedés és a távközlés dolgozott ki országos hálózatfejlesztési tervet 1998-ig. A műszaki fejlesztési központ elindította a digitalizálással és a multimédiával kapcsolatos akcióprogramjait. Az államtanács 1996 májusában országos bizottságot állított fel a hivatalok, a magánszféra és a kutatók képviselőiből, ők, valamint egy társadalmi fórum irányítja az ország-stratégiát.

1997-től 41 programot támogattak, köztük a számítógép-vezetői jogosítvány megszerzését, az elektronikus személyi igazolvány bevezetését, „Ismerje meg gyermekei jövendő életkörülményeit!”, a távmunka fejlesztését, kommunikációs hálózat kiépítését 2002-re a belügyi közigazgatásban, a digitális tanulási környezet megteremtését a matematikához és a természettudományokhoz, a népjóléti és egészségügyi közigazgatás statisztikai adatbázisának kialakítását, a lakosságnak szóló Internet-kézikönyv megjelentetését, elektronikus kommunikációt a törvényszéken, elektronikus postacímet mindenkinek, egy országos munkahely-fejlesztési programot, a világméretű elektronikus kereskedelem akadályainak elhárítását. Külön programok foglalkoztak az információs társadalom biztonsági kérdéseivel, a nők, a munkavállalók megváltozott helyzetével. A programok három évre szóltak.

Hollandia
A holland kormány 1994-ben indította el az elektronikus szupersztrádák kiépítését szolgáló országos programot. Első lépésként – az EU-ajánlásnak megfelelően - liberalizálták a távközlés infrastruktúráját és a médiatörvényt. Ezt követően meghúzták a határt a köz-, és magántulajdon feladatai között és kidolgozták az információs társadalom jogi kereteit. Az állami szektorban indították el a kísérleti projekteket és ösztönözték a magángazdaságot az egyéni kezdeményezésekre.

Az állam 1997-től segítette az oktatási intézmények Internet-csatlakozását, az információ-technológia és az elektronikus kommunikáció lehetőségeinek teljes integrálását az oktatásban. Képezte a tanárokat és gondoskodott az információs és szolgáltatási háttér megteremtéséről. Közintézményekbe, könyvtárakba Internet-hozzáférési lehetőségeket telepítettek, hogy a lakosság legszélesebb rétegei is megismerjék és alkalmazzák. Ezzel párhuzamosan a vezető nagyvállalatok egy része – a kormány ösztönzésére – a megvalósítandó infrastrukturális fejlesztésekről állapodott meg egymással, a másik vállalati kör pedig a hálózatokon továbbítandó – elsősorban a közösségi ügyeket érintő – információs alapszolgáltatásokról egyezett meg.

Megállapodtak abban, hogy az infrastruktúrában érintett cégek több milliárd guldent fognak beruházni, hogy hálózatukat alkalmassá tegyék interaktív szolgáltatásokra. A bankok rendelkezésre bocsátják chipkártya-technológiájukat a felhasználó-azonosításhoz és a fizetések lebonyolításához. Egyetlen dekódoló eszközt kínálnak fel az előfizetéses tv-csatornák vételéhez és az interaktív televíziózáshoz, a szolgáltatók pedig gyorsan bővítik ilyen jellegű szolgáltatásaikat. A munkaadói szövetség és a holland információszolgáltatók szervezete megalapította az elektronikai szolgáltatások szakértői fórumát, hogy közös tapasztalataikat népszerűsítse. Utrechtben megnyílt az elektronikus piactér, a Media Plaza, ahol az üzleti döntéshozók megismerkedhetnek az elektronikus szupersztráda eredményeivel.

Ezzel egyidőben indultak a regionális akciók. 1996 végén több mint száz „digitális” várost, régiót, tartományt tartottak nyilván.

Németország
A szövetségi kormány, a tartományok, a térségi és a helyi önkormányzatok 1997-ben indították akcióikat az információs társadalom megteremtése érdekében.
Figyelemreméltó például Brandenburg kezdeményezése, a F.O.N.T.A.N.E. program, amely az oktatást, a szakképzést, a közigazgatást és a fogyasztóközpontú marketinget érintette. Tájékoztatta a vállalatokat és a felhasználókat a multimédia technológiáról, hogy az új lehetőségekkel modernizációs előnyt érhetnek el és javíthassák versenyképességüket. Az volt a céljuk, hogy a régió társadalmában a lehető leggyorsabban verjen gyökeret az érdeklődés az új médiatechnológia iránt, a vállalkozások igényeljék ezeket az alkalmazásokat és éljenek is velük.

1996 nyarán alapították meg a Media Forumot a freiburgi regionális kezdeményezés megvalósítására, amelynek célja a multimédia gazdasági, közigazgatási, oktatási, kutatási és egyéni alkalmazásának támogatása volt, illetve felkarolta az ilyen jellegű regionális, a térségi kereteken túllépő projekteket is. Baden-Württemberg tartománynak a freiburgi kezdeményezés azt a lehetőséget kínálta, hogy kísérleti jelleggel egyetlen központi helyen fogja össze a térség összes multimédia-tevékenységét és azok szereplőit, és onnan indíthasson el ilyen akciókat.

1997 márciusában indult az oktatási, tudományos, kutatási és technológiai minisztérium és a Deutsche Telekom AG távközlési cég közös országos programja kis- és középvállalatok távmunka-támogatására, kapcsolódva a szövetségi kormány távmunka-kezdeményezéséhez. Céljuk az volt, hogy bemutassák a kis-, és középvállalatoknál megvalósítható távmunka lehetőségeit, demonstrálják a tapasztalatok átadhatóságát, az ismeretek kölcsönös cseréjét, végső soron tehát ösztönözzenek a foglalkoztatásra a távmunkahelyek elterjesztésével. Első lépésként ötszáz cégnél dolgozták ki a távmunka egységesített szempontú követelményeit.


Tudástársadalom az Európai Unióban
Az információs társadalom és a tudástársadalom pusztán az információ és a tudás alapértelmezése alapján válik el egymástól.
Az információs társadalom feladata az új információ beépítése a meglévő tudásba. Működésének középpontjában a technológiai fejlesztés áll, legjellemzőbb ipara a hálózatépítés. Kialakul az információgazdag elitréteg és velük szemben azok, akik nem akarnak, vagy nem tudnak hozzáférni a technológiai lehetőségekhez. A demokratikus intézményi modell a hagyományos keretek között működik.

Az Európai Unió programjában ezek az információs társadalom kulcsakciói:
1. Az európai ifjúság a digitális korszakban
2. Olcsóbb Internet-hozzáférés
3. Az elektronikus kereskedelem terjedésének felgyorsítása
4. Gyors Internet a kutatók és a diákok részére
5. Intelligens kártyák (smart card) a biztonságos elektronikus hozzáféréshez
6. Kockázati tőke a high-tech kis- és középvállalatok számára
7. A fogyatékosok részvétele az információs társadalomban
8. On-line egészségügy
9. Intelligens közlekedés és szállítás
10. On-line kormányzat

Amíg nem volt globalizáció, senki nem foglalkozott a tudástársadalommal. Az OECD szerint a „tudásalapú gazdaság” kifejezés abból a felismerésből született meg, hogy a tudás és a technológia erősen hat a gazdasági növekedésre. A gazdasági növekedés és a termelékenység legfontosabb mozgatóereje a tudás, amely a technológiában és az emberben testül meg, mint szellemi tőke.

A gazdasági teljesítmények szempontjából alapvetően fontos a befektetés a tudásba, valamint az ismeretek elosztása a hivatalos és a nem hivatalos csatornákon – a megszülető információs társadalomban a számítógépes és a távközlési hálózatokon keresztül.

A tudásalapú gazdaságokat a műszaki beruházások nagy értéke, a magas színvonalú gyáripar, az információs technológiák nagyarányú felhasználása, az egyre magasabban képzett munkaerő és az ezeknek köszönhető termelékenységi eredmények jellemzik.

A tudásközpontú társadalomban egyenrangú egymással a nemzeti és a regionális stratégia, amelyek lényege maga a tudás. Ekkor már a középrétegek is felzárkóznak az információgazdag elit mellé, és megszületik a demokrácia új, hálózati modellje.

Összeállította: Szikora Katalin

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo