Hol a helyünk? A nők szerepe egy igazságos társadalomban

A rendszerváltás óta első alkalommal 2013. november 11-én rendeztek Magyarországon nőkongresszust, 850 nő részvételével. A magyarországi eseményt szervező Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) célja, hogy előmozdítsa a nők és a férfiak társadalmi, gazdasági és politikai egyenlőségének megteremtését egy nyílt párbeszéd segítségével.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép:PP archív

Különösen időszerű ez a téma, hiszen fontos, hogy a nők esélyegyenlősége, helyzete napirenden legyen a 2014-es országgyűlési, európai parlamenti (EP-) és önkormányzati választásokra készülő pártoknál is.

Az eseményen, a nemek közötti esélyegyenlőségtől, a nők elleni erőszakon és a többszörös diszkrimináción át, a politikai szerepvállalásig számos aspektusból vizsgálták a magyar nők helyzetét, továbbá a férfiak és a nők közötti egyenlőtlenségek felszámolásának lehetséges útjait.

Az egyik legizgalmasabb program a „Hol a helyünk? A nők szerepe egy igazságos társadalomban” elnevezésű panelbeszélgetés volt, amelyről Szabó Mónika, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának adjunktusa, Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem TársadalmiNem- és Kultúrakutató Központ egyetemi docense és társigazgatója, Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója és Szabó Eszter, a GE Közép és kelet-európai regionális kommunikációs és Public Affairs igazgatója osztották meg véleményüket. A panelt Bombera Krisztina moderálta.

Egyenlők, de mégsem
Habár jogilag semmiféle diszkrimináció nem létezik Európában a nők és a férfiak között, a gyakorlat mást mutat. Száz európai vállalati vezető közül például mindössze 3 a nő, de még a cégek irányító testületeiben is alig 13,7 százalék az arányuk. Magyarországon a helyzet egy kicsit rosszabb az átlag európainál, de még mindig jobb néhány kontinensbeli országnál.
Szabó Mónika az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának adjunktusa szerint egy nagyon jellegzetes, közös női élményünk, ahogyan sokszor "csalónak" érezzük magunkat; egyetemen, munkahelyen, fontos feladatokat végezve, például vezetőként vagy akár politikusként. Haladunk előre, és közben egyszerre birkózunk magunkkal és a sztereotípiákkal: hogy kerülök én ide? A jó válasz nyilván az lenne erre a kérdésre: mert alkalmas személy vagyok a feladatra. Sajnos a  sztereotípiák  mást mondanak: például azt, hogy "a nők csodálatosak" - de egyszersmind azt is, hogy egyes dolgok egészen egyszerűen nem nekünk valók. És mi gyakran elhisszük, mert belsővé váltak ezek a gátak. Fontos lenne megosztani ezeket a szorongató élményeinket, és stratégiákat kidolgozni arra, hogy el tudjuk hinni - mi nők és persze a férfiak is - hogy nem azért kellenek a nők a politikába vagy az üzleti életbe, mert ők  érzékenyebbek, szorgalmasabbak vagy más témák iránt érdeklődnek; hanem azért, mert ugyanúgy alkalmasak rá, mint a férfiak. Az egyenlőség azt jelentené, hogy egyenlő esélyeket kapunk, előfeltevések, sztereotípiák, nemünkre vonatkozó elvárások és megkülönböztetés nélkül.
"Ha hiszünk abban, hogy a képességek eloszlása egyenletes, akkor el kellene érnünk, hogy a munkaerőpiacon és a menedzsmentben is méltányos és igazságos pozícióhoz jussanak a nők."
A mindennapokban azzal a helyzettel találkozom – mondja Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem TársadalmiNem- és Kultúrakutató Központ egyetemi docense és társigazgatója, hogy egyetemistáink túlnyomó többsége lány, akiket nagyon foglalkoztat a munkahelyi előmenetel kérdése. Ha hiszünk abban, hogy a képességek eloszlása egyenletes, akkor el kellene érnünk, hogy a munkaerőpiacon és a menedzsmentben is méltányos és igazságos pozícióhoz jussanak a nők. Magyarországon jelenleg nem becsülik meg annyira a nők által birtokolt tudást, hogy azt megfelelően kamatoztassák a gazdaságban. Persze az elismerés hiányáért nem csak a munkaerőpiac okolható, hanem a család és az oktatás, továbbá a jóléti rendszer. Ezek együttesen a családban, háztartásban jelölik ki a nők elsődleges helyét, és  kevésbé bátorítják közéleti és gazdasági pozíciók betöltésére. Panelünkben egyetértettünk, hogy ezen a helyzeten változtatni kell, ez a nők és férfiak közös érdeke.

Bombera Krisztina, aki több, mint másfél évtizede dolgozik a magyar elektronikus médiában és egyszerre figyelte meg pozitív és negatív változásokat ezalatt az idő alatt, úgy látja, hogy a nők reprezentációjában és médián keresztüli megjelenítésében. „Meggyőződésem, hogy nem azért látunk és hallunk értékes műsorsávokban kevesebbet a nőket és gyerekeket érintő fontos közéleti problémákról, mint amennyit kellene, mert a "női ügyek" az embereket nem érdeklik. Hanem azért, mert a műsorkészítőket nem érdeklik. Részben azért, mert férfiak, részben azért, mert a hagyományos szemlélet a "nézettség-generálásra" nem megfelelő. Ezen pozitív irányba változtathat esetleg az a negatív tény, hogy az elektronikus médiában kereshető jövedelmek drasztikus csökkenése miatt a szakma éppen elnőiesedik, vagyis több női döntéshozó kerül a tartalmak meghatározói közé. Ugyanakkor azt is látom, hogy ma már sok férfikolléga - legalábbis a jelenlegi munkahelyemen, az ATV-ben - progresszív, tájékozott és elkötelezett amellett, hogy a nőket érintő, jelentős problémákkal érdemben foglalkozzunk. Vagyis én megtaláltam a magam szövetségeseit nőkben és férfiakban is, azért, hogy a média egyre kevésbé egy álságos, konstruált világot tükrözzön, amelyben a nőknek kevesebb és nagyon közhelyes szerepek jutnak, valódi problémáikat pedig hallgatás övezi. Optimista vagyok, hogy ez a korszak letűnőben van.

Szabó Eszter, a GE Közép és kelet-európai regionális kommunikációs és Public Affairs igazgatója a régióban dolgozva figyeli, mi történik a nőkkel kapcsolatos kérdésekben. „Nagyon megörültem, amikor a tehetséges, felsővetető és politikus lengyel nők - közülük sokat ismerek - 2009-ben megrendezték az első lengyel nőkongresszust, és amelyen a kezdetektől GE-s kollégáim is részt vesznek. Örülök, hogy ez a kezdeményezés immár a magyar nők szervezésesben útjára indult. A panelünk után nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk. A konferencia holisztikus felfogása pedig még nekem is, aki 12 éve foglalkozom a témával a cégemen belül, tudott újat mondani.”

"Változást csak a férfiakkal együtt, világos értékválasztás mellett, lassú és kitartó munkával lehet elérni"
„A GE Nők Hálózata közép-európai regionális társelnökeként, meggyőződésem, hogy változást csak a férfiakkal együtt, világos értékválasztás mellett, lassú és kitartó munkával lehet elérni. A GE egy világcég, ahol a nők aránya az elmúlt 15 évben megháromszorozódott a felsővezetésben, köszönhetően annak, hogy a GE elindította a női hálózatát, mint a nők kollektív szervezetét az önmaguk és a cég kultúrájának megváltoztatása érdekében. Saját tapasztalatból tudom, mennyire fontos hogy ne hagyjuk magukra a nőket azon az úton, ami a felsővezetésbe vezet, mert lemaradnak.

„Sem a nők egymást, sem a férfiak a nőket nem hagyhatják magukra a nehézségekkel. Mindkét nem feladata, hogy a közös megoldást találjunk a munkahelyeken, a politikai életben és a magánéletben. Ha boldog társadalomban akarunk élni, és ha szeretnénk megváltoztatni a jelenlegi negatív európai demográfiai trendet egyénileg és együtt is kell cselekednünk. Találkozunk a következő Nőkongresszuson!”

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo