Hogyan élnek a magyarok Angliában?

2015. július 25. szombat - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Penészes, lepukkant lakás bérelhető Angliában havi 1200 fontért. Mármint az olcsóbb vidékeken. A brit fővárosban még ennél is drágább az élet. A kint élő magyarok tapasztalatai szerint nyelvtudás nélkül szinte esélytelen munkát találni, de ha találnak, akkor sem biztos, hogy telik luxusra.

Kis Szilvia – Kép: PP

Kiss Szilvia négy éve él Angliában élettársával. Itthon elveszítette lakását. Régebben közterület-felügyelőként, vagyonőrként és BKV-ellenőrként dolgozott. Keresetéből nem tudta fizetni a törlesztő-részleteket, ezért elindult szerencsét próbálni. Most a hazai viszonyokhoz képest jól él Birminghamben, és már azt tervezi, hogy Budapesten lakást vesz a második gyermekét váró lányának. Mint mondja, angliai fizetéséből 10 év alatt képes kifizetni, persze annak köszönhetően, hogy élettársai is dolgozik. Erre itthon esélye sem lenne. Szilvia albérletben él, nem okoznak neki gondot a lakás költségei, és mindennapi élelem beszerzése. (A nők között egyébként nagyobb a kivándorlási hajlandóság Magyarországon.)

Mielőtt bárki munkát vállalhatna Angliában, be kell szereznie az ingyenesen kiváltható NI-kártyáját. Szilvia párja biztonsági őrként helyezkedett el. Magyarországon már megszerezte a képesítést, de azt a britek nem fogadták el, ezért el kellett végeznie egy tanfolyamot. Ennek ára 160 font lett volna, de azt a munkaközvetítő kifizette helyette. „Itt úgy látjuk, van jövőnk. Nem kilátástalan a helyzetünk. Vagyonőrként és takarítóként is megkereshető 1500 font” – mondta a külföldre szakadt hazánkfia a Piac&Profitnak. (A magyarok 93 százaléka úgy érzi, hogy idehaza nincs munkahelyi biztonság.)

Persze Angliában sem mindenkinek könnyű az élete

Szilvia lánya feladta a harcot, ezért inkább hazaköltözik. „Két éve, terhesen jött utánam a párjával. A főnököm megígérte, hogy őket is felveszi takarítani, mondván, ez könnyű munka, áldott állapotban is nyugodtan végezhető. Aztán meggondolta magát. A lányoméknak majdnem fél évig egy font bevételük sem volt, pedig hetente száz munkáltatónak elküldték az önéletrajzukat. Én támogattam őket. A vejem nagy nehezen elhelyezkedett raktárosként két hónappal az unokám születése előtt. Egy havi fizetését nem kapta meg. A cég a munkaügyi központra mutogatott. Azt mondták, hogy a betanítási időt nekik kell kifizetniük. Aztán bejelentették. Heti 250 fontot keresett, de ez Angliában édeskevés” – mesélte Kis Szilvia.

Ellenünk mikor emelnek falat?
Elindult a fal építése a főleg Szíriából, Macedóniából beözönlő menekültek ellen, de vajon ellenünk mikor emelnek falakat? Mert megélhetési bevándorlók vagyunk, csak úgy, mint a hozzánk érkező menekültek egy része, akik a jobban fizetett munkalehetőségek miatt érkeznek, bár nagyobb részük az életét menteni vágott neki a hosszú útnak.

Egy csecsemő havi kiadása kint, 1 éves koráig havi 200-300 fontra tehető. Ennyiből jön ki a pelenka, a tápszer, a babaétel, és a további alapvetően szükséges árucikk. „A játékokat csak használtan tudjuk megvenni, és a baba-, illetve a felnőttruhákat másodkézből vagy áruvásárlási hitelre szerezzük be” – mondta.

Az Angliában élő magyarok néhány havi munka után megigényelhetik a working tax es child tax credit nevű támogatásokat. A child benefit az itthoni családi pótlék megfelelője.  Niki szeretett volna dolgozni, de Angliában nincs ingyenes állami bölcsőde és óvoda. Térítésmentesen csak heti 15 óra ellátást lehet igénybe venni, de nagy a túljelentkezés, ezért gyakorlatilag nincs férőhely. Ha teljes munkaidőre szeretné valaki a gyermekét beadni, 800-900 fontot kell kigazdálkodnia, vagyis egyszerűen nem érné meg.

Fűtés kilenc hónapon keresztül

Angliában az időjárás miatt átlagosan 9 hónapig fűteni kell. Az sem ritka, hogy még május végén is a radiátorokkal érik el, hogy 19 fok legyen a lakásban. Ha valaki elektronikus szolgáltatás, vagyis internetet, televíziót vesz igénybe, 3 havonta 40 fontot kell fizetnie. Ha ezt elmulasztja, 1000 fontos büntetésre számíthat.

– Itt minden ingatlan után adót kell fizetni. Mi 82 fontot utalunk el minden hónapban a hivatalnak. Azok a lakások, melyeket mi ki tudunk fizetni penészesek. A házak ugyanis áznak az állandó esőzéstől, az állam és az önkormányzat pedig nem költ a felújításukra, mint otthon, Józsefvárosban. Az utcák szemetesek, sok a patkány. Az albérleti díj 500 font, a rezsi 300-400. Az élelmiszerek négy főre havi 480-500 fontból jönnek ki. Viszonylag normális ételekre telik, de luxusra nem.

Birminghamben a buszra érvényes napijegyért 4.40 fontot kell fizetni, de ez a tarifa csak egy bizonyos körzetre vonatkozik. A metróra is érvényes napijegy már 6 fontba kerül. Havibérlet ára metróra és buszra 82 font. Londonban az árak magasabbak.

Szakad a család

Sok család azt a megoldást választja, hogy az apa reggel 8-16-ig dolgozik, az anya pedig esti műszakot vállal. Ez a gyereknek semmiképpen sem ideális, hiszen a család nem tud így normálisan együtt élni. „A második unokámat karácsonyra várjuk, addigra Niki szeretne végleg hazaköltözni. Számukra nem jó itt a helyzet, de legalább mindketten megtanultak angolul, ami megkönnyíti az otthoni elhelyezkedésüket. Ha a lányom nem most készülne szülni, Pesten elhelyezkedhetne vezetőnek egy call centerbe 150 ezer forintért. Konkrét ajánlatot kapott” – mesélte Szilvia. Niki tagja egy Angliában élő anyacsoportnak. Népes, vidám társaság, de Szilvia tapasztalatai szerint fogyatkozik, havonta legalább ketten hazamenekülnek Magyarországra.

A fenti történeti is azt mutatja, az, hogy valaki elhagyja az országot még nem garancia arra, hogy minden problémája megoldódik. Fel kell készülni arra, hogy a kinti élet elindítása befektetést is igényel. A vágy a külföldi munka iránt azonban nem csökken. Egy 2014 év végi felmérés szerint a mostani harmincasok fele külföldre menne – vagy már ott is van.

Szerző:
Kóré Károly

Átlépi(k) a határt
Bárki könnyedén összeszed jó pár, az ismeretségi köréből származó példát a magyar munkavállalók kivándorlására a legkülönbözőbb szakágakból műkörmöstől a szakácsig, pénzügyestől az orvosig. Az elmúlt húsz évben sose volt ilyen magas a magyarok körében a migrációt tervezők aránya. Mára minden ötödik felnőtt tervezi, hogy rövid vagy hosszú távon külföldön vállal munkát, vagy véglegesen kivándorol.