Hivatali visszaélések e-mailen és interneten

Az elmúlt egy évben a munkahelyi e-mailes és internetes visszaélések száma meghaladta az erőszakos, csalási, valamint biztonsági és egészségügyi szabálysértési esetek számát együttvéve. Ez derül ki abból a felmérésből, amelyet Nagy-Britanniában végzett a Personnel Today magazin és a KLegal, a KPMG társult jogi irodája. Az ellenőrzés erősítése pedig önmagában nem visszatartó erő.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A KLegal és a Personnel Today magazin 2002 júniusában, 212, különböző iparágakban működő cég bevonásával végezte a felmérést Nagy-Britanniában. A vállalatok között volt kevesebb mint 50 főt, illetve több mint 5000 főt alkalmazó cég is. A vizsgálatba bevont cégnél összesen 358 fegyelmi eljárás folyt e-mailes és internetes visszaélés miatt, míg az erőszakos, csalási, valamint biztonsági és egészségügyi szabálysértési kategóriákban összesen 326 esetet vizsgáltak. A hatékony megelőzéshez közvetlen és nyílt internet-használati ellenőrzés, valamint professzionális szoftverek és tűzfalrendszerek szükségesek – javasolják a tanácsadók.

Elbocsátások e-mailekért

Az internethez kapcsolódó leggyakoribb visszaélésnek a világháló és az e-mail túlzott személyes használata (69 fegyelmi ügyben 5 dolgozónak mondtak fel), a pornográf tartalmú e-mailek küldése (64 eset, 25 elbocsátott), valamint pornográf web-oldalak látogatása (53 eset, 9 elbocsátott) bizonyult.
Az elbocsátások egyik leggyakoribb oka a pornográf e-mail-üzenetek küldése, az ilyen esetek 40%-a végződött elbocsátással, ennél csak a csalások (ezek csaknem 100%-ában vált meg a munkáltató dolgozójától), illetve az erőszakos esetek (47%) jártak nagyobb százalékban elbocsátással.
A felmérés arra is fényt derített, hogy a dolgozóknak tízszer nagyobb az esélyük az elbocsátásra, ha pornográf tartalmú elektronikus levelet küldenek, mintha az e-mail árt a cég hírnevének - ez utóbbi miatt 49 eljárás folyt, ám mindössze 2 munkatársnak kellett távoznia cégétől. Ráadásul miközben a pornográf levelet küldők közel felének az ügye elbocsátással végződött, addig a világhálón pornográf web-helyeket felkereső dolgozóknak mindössze 17%-át küldték el a cégek. Vagyis nézni lehet, csak ne küldd tovább?
Egy esetben faji gyűlöletkeltésre alkalmas e-mailt találtak, a dolgozót azonnal elküldték.

Megelőzés, de hogyan?

Mivel ma már a HR-osztályoknak az internethez kapcsolódó visszaélések okozzák a legtöbb fegyelmi gondot, a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a megelőzésre: részletes vállalati internet-használati szabályokat dolgoznak ki megfelelő szankciókkal, ellenőrzik a dolgozók internet-használatát, valamint speciális szoftvereket és tűzfalakat telepítenek.

Bíztató, hogy a cégek nagy többsége szabályokat, magatartási normákat rögzít az internet használatára, amelyek többsége pontosan meghatározza a szabálysértéseket, illetve a súlyos szabálysértéseket, illetve a hozzájuk rendelt szankciókat. A felmérésben részt vett cégek 93%-a rendelkezik ilyen szabályrendszerrel. Ezek 93%-a minden dolgozójával meg is ismerteti a normarendszert, és 87%-uk definiálja a szabálysértéseket, illetve a súlyos szabálysértéseket is.

A vállalati szabályozók jelentősen eltérnek egymástól az internet- és e-mail-hozzáférésben, illetve a személyes használat engedélyezett fokában. A vizsgált cégek 54%-a engedi minden munkatársának az intranet, 49%-a az internet és 63%-a az e-mail használatát. 10%-a tiltja az e-mail, 13%-a pedig az internet személyes célú használatát, miközben 14%-a nem dolgozott ki szabályrendszert az e-mail, 13% pedig az internet használatára. A válaszadók 29%-a nem engedélyezi a dolgozóknak, hogy munkaidőben e-mailezzenek, illetve 35%-a, hogy internetezzenek.

Nyílt kommunikáció

A megfelelő szabályok betartatásához szükség van jól működő ellenőrző rendszerre is. Az ellenőrzés gyakoriságában jelentősek a különbségek, a cégek több mint 20%-a naponta figyeli a munkatársakat, (a KLegal másfél évvel korábbi, hasonló felmérésében még csak a vállalatok 11%-a mondta azt, hogy napi rendszerességgel ellenőrzi a dolgozók e-mail- és internet-használatát.) mintegy 10-10%-a ellenőriz hetente, havonta, illetve negyedévente. Viszont 12%-a egyáltalán nem ellenőrzi a dolgozók internet- és e-mail-használatát, illetve 27%-a nem tudta az ellenőrzés gyakoriságát. Meglepő, hogy ez utóbbi kategóriában a válaszadók 92%-a HR-menedzser volt.

Egyre több cég (73%) közli a dolgozókkal, hogy ellenőrzi őket, ugyanakkor 6%-uk egyáltalán nem tudatja ezt a munkatársakkal, ami ellentétes a brit törvényekkel. (Másfél éve még a cégek ötöde ellenőrzött titokban.) A válaszadók 7%-a nem tudta, hogy cégük közli-e mindezt a dolgozókkal.
Az esetek többségében (42%) a HR-osztály felelős azért, hogy az ellenőrzés ne sértsen személyiségi jogokat, a felső szintű vezetés a cégek 16%-ánál viseli ezt a felelősséget.

Megelőzés

Noha az ellenőrzés egyre szigorúbb és gyakoribb, úgy tűnik, önmagában ez nem tartja vissza a dolgozókat a visszaélésektől. Szükség van pontosan kidolgozott ellenőrzési szabályzatra, majd ennek nyílt és közvetlen közlésére, és érdemes befektetni speciális szoftverek és tűzfalak telepítésébe. Ez utóbbi, technikai fejlesztésekre még kevesen szánják rá magukat: csak a cégek 53%-a alkalmaz olyan szoftvert, amely megakadályozza, hogy a munkatársak illetéktelen oldalakat keressenek fel, míg 71%-uk blokkolja megfelelő szoftverrel a tiltott tartalmú e-maileket. Figyelemre méltó, hogy a szoftvereket és tűzfalakat is alkalmazó cégek 11%-a nem biztos abban, hogy azok jól működnek.

Stephen Levinson, a KLegal munkajogi kérdésekkel foglalkozó partnere a felmérést értékelve elmondta:
- bár látható, hogy a cégek egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek, az alkalmazott eszközök mégsem tűnnek elég hatékonynak. Valószínűleg nagyobb hangsúlyt kellene fordítaniuk a belső kommunikációra, azaz tudatni minden dolgozóval a pontos szabályokat, az ellenőrzés részleteit és a várható szankciókat. Érdemes beruházni megfelelő szoftverekbe, tűzfalrendszerekbe is, különösen, ha figyelembe vesszük a brit foglalkoztatási törvény fegyelmi ügyekre vonatkozó ez évi szigorításait.

Noel O’Reilly, a Personnel Today magazin szerkesztője úgy véli, hogy egyértelműen az internetes és e-mailes visszaélések eredményezik a legtöbb fegyelmi ügyet. Ő is hangsúlyozza a kommunikáció fontosságát. Fontos, hogy a munkáltatók világosan tudassák a dolgozókkal, mi elfogadható és mi nem a vállalati internet- és e-mail-használatban – vallja a szakértő.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo