Hatalmas a szakadék gazdagok és szegények között

2016. június 16. csütörtök - 09:19 / PP/MTI
  •    

Óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb, és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között: vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 271, illetve 46 százalékát tette ki tavaly - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által kiadott jelentésből.

nem lesz egységes áfabevallás

Kép: Pixabay

Magyarország mindkét kategóriában a lista utolsó negyedébe került 68, illetve 62 százalékos eredménnyel. Az egy jutó főre tényleges egyéni fogyasztást és az egy főre jutó bruttó hazai terméket is a 28 uniós tagállam átlagában 100 százalékra vették a statisztikában. Az uniós átlagot az euróövezet 19 tagállamában az egy főre jutó GDP 6, az egy főre jutó AIC pedig 5 százalékponttal haladja meg.

Továbbra is Luxemburg az Európai Unió leggazdagabb tagállama, és messze kiemelkedik a mezőnyből, míg a legszegényebb Bulgária lemaradása óriási még a középmezőnyhöz képest is. Tavaly Luxemburgban az egy főre jutó GDP 271 százaléka volt az uniós átlagnak. Jócskán lemaradva, a második helyen áll Írország, az átlag 145 százalékával. Az utolsó helyezett Bulgáriában ez az arány mindössze 46 százalékot tesz ki.

Mind megfizetjük a tanulatlanság árát
Milyen következményekkel jár, ha a szegénységben élő fiatalok megfelelő képzés hiányában nőnek fel? Megfelelő oktatás nélkül nem lehet kitörni a szegénységből és ez az egész országnak káros, hosszú távon mindannyian megfizetjük az árát.

Összesen 11 tagállamban – Luxemburg és Írország mellett Hollandia (129 százalék), Ausztria (127 százalék), Németország (125 százalék), Dánia (124 százalék), Svédország (123 százalék), Belgium (117 százalék), Nagy-Britannia (110 százalék), Finnország (108 százalék), és Franciaország (106 százalék) – haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP.

Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriába ugyancsak 11 ország került be. Megközelítette az átlagot Olaszország (95 százalék) és Spanyolország (92 százalék), majd sorrendben Málta (89 százalék), Csehország (85 százalék), Szlovénia (83 százalék), Ciprus (81 százalék), Portugália (77 százalék), Szlovákia (77 százalék), Észtország (74 százalék) Litvánia (74 százalék) és Görögország (71 százalék) következik. A maradék hat ország közül Lengyelországban az egy főre jutó GDP az uniós átlag 69 százaléka volt. Magyarországon 68, Lettországban 64, Horvátországban 58, Romániában 57, Bulgáriában pedig 46 százalékra rúg ez az arány.

Egyre kevesebb ember kezében egyre nagyobb vagyon
Egyre nagyobbra nyílik a jövedelmi olló: a gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek lettek az elmúlt években – derül ki egy friss kutatásból. A világ 62 leggazdagabb embere annyi vagyont birtokol, mint az emberiség fele.

Az egy főre jutó GDP ugyan gyakran használatos az országok jóléti szintjének mutatójaként, azonban nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére. Ez utóbbi célra jobban megfelel az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás. Az AIC-mutatót nézve is Luxemburg az első, az EU-s átlag 137 százalékával, és Bulgária az utolsó, 51 százalékkal.

Az átlag fölött tíz ország teljesített: Luxemburg mögött Németország (124 százalék), Ausztria (119 százalék), Nagy-Britannia (116 százalék), Dánia (114 százalék), Finnország (113 százalék), Belgium (112 százalék), végül Hollandia (111 százalék), Franciaország (111 százalék) és Svédország (111 százalék). Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriában 12 ország szerepel: Olaszország (97 százalék), Írország (95 százalék), Ciprus (90 százalék), Spanyolország (88 százalék), Portugália (83 százalék), Litvánia (82 százalék), Görögország (81 százalék), Málta (81 százalék), Szlovákia (77 százalék), Csehország (76 százalék), végül Lengyelország (74 százalék) és Szlovénia (74 százalék).

A maradék hat ország csoportját Észtország vezeti 69 százalékkal, majd Lettország következik 66 százalékkal, Magyarország 62, Horvátország 58, Románia ugyancsak 58, végül Bulgária 51 százalékkal.

Az internet lehet a kiút a szegénységből?
Az internet globális elterjedése a világ népességének hét százalékát, azaz félmilliárd embert emelhetne ki az abszolút szegénységből, és 6,7 billió dollárral növelhetné a világgazdaság teljesítményét.