Ha Trump bezárja a NASA-t, Kalifornia saját műholdat lő fel

Amerika nem fogja hagyni, hogy az ország elnöke ignorálja a klímaváltozást és a hanyagolja a szükséges klímavédelmi teendőket - Kalifornia kiáll a környezetvédelem mellett. De miért olyan fontosak ehhez a műholdak?

fotó: flickr/NASA Goddard Space Center

Trump megválasztása után elindult egy mozgalom (vagy inkább mondhatnánk azt, hogy erőre kapott egy mém) a neten, amely azt szorgalmazta, Kalifornia szakadjon ki az Egyesült Államokból, és váljon önálló országgá. Elvégre ez az ország egyik leggazdagabb állama, gazdasága éves GPD-je 2424 milliárd dollár volt 2015-ben. (Összehasonlításképpen: csak New York és Texas államoknak van ezermilliárdos bruttó összterméke, a többié mind százmilliárdos nagyságrendű, 883 milliárd alatt van. Az USA GDP-je 17 947 milliárd, a világgazdaságé 73 170 milliárd, az EU-é 16 220 dollár.)

Ha Kalifornia önálló ország lenne, nagyjából egy súlycsoportba kerülne Franciaországgal (2421 Mrd) vagy Indiával (2090 Mrd). Kaliforniáénál csak a következő országoknak nagyobb a GPD-je: Anglia (2849 Mrd), Németország (3357 Mrd), Japán (4123 Mrd), Kína (6567 Mrd). Vagyis Kalifornia a G20 (sőt G8) államok körében foglalna helyett, ha önálló ország lenne.

Az állam gazdasági ereje sok szempontból fontos lehet akkor is, ha a fenti ötletet nem vesszük komolyan. Mivel Kaliforniában komolyan veszik a klímaváltozást – a 4-5 éven át tartó kaliforniai aszály fényében nagyon nehéz lenne megfeledkezni róla –, a tagállam vezető szerepet játszhat abban, hogy erősítse a zöldek mozgalmát, és ellentmondjon Trump klímaszkeptikus döntéseinek.

Ennek máris jelét adta Jerry Brown demokrata párti kormányzó, aki a sajtónyilvánosság előtt figyelmeztette Trumpot: ha megszünteti az USA műholdprogramját, Kalifornia fel fogja lőni a saját nyavalyás műholdját. „Vannak hozzá tudósaink, ügyvédeink, és készek vagyunk felvenni a harcot. Az együttműködés és a bátor politikai előrehaladás útját fogjuk követni, attól függetlenül, hogy mit csinálnak Washingtonban. Ez nem egy nap vagy egy választás körüli harc, hanem a jövőre kiható csapás lesz.”

A dolog előzménye, hogy Trump űrügyekben illetékes tanácsadója, Robert S. Walker novemberben azt mondta, a Trump-kabinet megfontolja a NASA tudományos részlegének bezárását. A földi időjárási és természeti viszonyok figyelésére fordított állami pénzeket mindenképpen csökkentené az új kormány, jelezte a tanácsadó.  A dolog mögött feltehetően az áll, hogy a légköri adatok ne mondjanak ellent Trump klímaváltozást tagadó retorikájának. (Bár újabban már annyit elismert, hogy valamiféle kapcsolat van az emberi tevékenység és a globális felmelegedés között.)

Sorra szólalnak fel a megavállalatok vezetői Trump ellen
Tízezer menekültet szerződtetne a Starbucks, a Microsoft és az Amazon másokkal együtt bíróságra megy, a Google alapítója az utcán van a tüntetőkkel, sok más cég pedig felajánlásokkal és nyilatkozatokkal tiltakozik Donald Trump bevándorlóellenes rendelete ellen. A cégvezetők a befogadás fontosságát és a kultúrák sokszínűségének erejét védik. És a szép elvek mellett valószínűleg a hasznukat is.
Brown az American Geophysical Union konferenciáján úgy nyilatkozott, Kalifornia nem fogja hagyni, hogy az ország műholdrendszere, mely monitorozza az időjárási viszonyokat és a klímát, egyszerűen a semmivé legyen. Brown és elődje, Arnold Schwarzenegger kormányzósága idején már zöld törvénycsomagot fogadott el a kaliforniai képviselő-testület, az állam pedig legutóbb azzal hívta fel magár a figyelmet a klímafronton, hogy főügyésze, Kamala Harris vizsgálatot indított az Exxon Mobil olajmulti ellen annak gyanújával, hogy az elhallgatta a klímaváltozásnak a cég üzleti működését érintő kockázatait.

Trump időközben bejelentette, hogy a Exxon Mobil vezérigazgatója, Rex Tillerson lesz a külügyminisztere, ami tulajdonképpen a zöldek újabb arculcsapásának is értelmezhető. Tillerson többször látogatott el az ENSZ New York-i székházába, hogy a klímavédelmi törvények visszafogása mellett ágáljon. Választásában elemzők szerint az is közrejátszott, hogy Tillerson jó kapcsolatokat ápol Putyinnal.

De miért olyan fontos a műhold?

A NASA december elején jelentette be, hogy megkezdi a földi növényzet figyelését egy Föld körül keringő műholddal. Az új program bázisa a Geostationary Carbon Cycle Observatory (GeoCARB) nevet kapta, és a University of Oklahoma professzora, Berrien Moore vezeti majd. A program küldetése, hogy megfigyeljék az amerikai kontinens (tehát nem csak Észak-Amerika) növényzetére gyakorolt ökológiai nyomást, vagyis hogy az ember által okozott környezeti terhek hogyan járulnak hozzá az őshonos növények pusztulásához vagy a növények vándorlásához (a sivatagosodás és a klímaváltozás miatt a növényzetek az eddigi otthonuktól egyre távolabbi tájakon kapaszkodnak meg).

Egy döntéssel két darázsfészekbe is belenyúlt Trump
Donald Trump amerikai elnök kedden, a Fehér Házban aláírta azt az elnöki rendeletet, amely két olajvezeték építési tervének felgyorsítását írja elő. Ezzel a döntéssel a környezetvédő szervezetek mellett az indiánokat is sikerült magára haragítania.
A műhold arról is adatokat szolgáltat majd, hogy a növényzet hogyan dolgozza fel a szén-dioxidot, a szén-monoxidot és a metánt. A klimatológusok nagymértékben támaszkodnak nagy horderejű trendeket jelző műholdas adatokra, mert ezeket a megfigyeléseket a Földön nem lehetne megtenni.

Nem is spórolna

Ugyanakkor mivel a NASA kormányzati szerv, tevékenységének irányvonalát a mindenkori kabinet szabja meg – pontosabban az elnök tudománypolitikája. A NASA elnökét is az elnök nevezi ki. Egy autokrata elnök tulajdonképpen a NASA minden fontosabb projektjét beszüntethetné anélkül, hogy hallgatna a tanácsadóira, vagy egyeztetne az érintett külső csoportokkal.

A NASA műveleteiben és projektjeiben azonban tagállami és nemzeti szintű érintettek is részt vesznek, ezért nem valószínű, hogy a kongresszusban a szenátorok és a képviselőház (a tulajdonképpen alsó ház) tagjai támogatnák a NASA feloszlatását. A NASA büdzséjét ugyanis az elnök Menedzsment és Költségvetés Irodája (OMB) javasolja, de jogilag az állami pénzek szétosztásáért a kongresszus felel.

Igaz, ez sem feltétlenül jó hír, mert a NASA költségvetése 1966 óta szinte minden évben csökkent. Akkoriban, a Szovjetunióval folytatott űrbéli versengés fénykorában a teljes állami költségvetés 4,41 százalékát tette ki. Jelenleg mindössze 0,5 százalékot. A GeoCARB költségvetése 166 millió dollár. Ez 8,6 százaléka a NASA teljes, 1,93 milliárd dolláros, 2016-os költségvetésének.

A folyamatban lévő projektek beszüntetése is problémás, mivel ez annyit tesz, hogy a kormány nem tett eleget szerződéses kötelezettségeinek a stakeholderek felé, ami perek százainak lavináját indíthatná el. A beszállítókat és alvállalkozókat gyakran akkor is ki kell fizetni, ha a projekt nem valósul meg. A NASA bezáratása valójában tehát az elemzők szerint nem jelentene megtakarítást a költségvetésnek. Rövid távon legalábbis mindenképpen jelentős kiadásokkal járna.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo