Fiatal és iskolázott? Akkor Ön szerencsés!

2009. január 31. szombat - 14:24 / Sajtóközlemény
  •    

Minden harmadik magyar szerencsés embernek érzi magát (31%), a szerencsések azonban valamivel kevesebben vannak azoknál, akik nem tartják magukat szerencsésnek (36%). Minden harmadik válaszadó pedig nem sorolja magát sem a szerencsések, sem a kevésbé szerencsések táborába (33%). Minél fiatalabb és minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál szerencsésebbnek érzi magát - derül ki az Image Factory és a Tárki legfrissebb Társadalmi Klíma Riportjából.

Az 1.000 fős reprezentatív mintán végzett kutatás eredménye szerint a lakosság három, nagyjából azonos méretű csoportra osztható aszerint, hogy szerencsésnek érzi-e magát. A Tárki és az Image Factory sajtóközleménye szerint minden harmadik magyar szerencsés embernek érzi magát. A szerencsések valamivel kevesebben vannak azoknál, akik nem tartják magukat szerencsésnek, minden harmadik válaszadó pedig nem sorolja magát sem a szerencsések, sem a kevésbé szerencsések táborába.



Galéria, kattintson!

Az iskolai végzettség erősen meghatározza, mennyire tarjuk magunkat szerencsének. Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál inkább szerencsésnek érzi magát. Az iskolai végzettséghez hasonlóan a kor is befolyásolja, hogy mennyire érezzük magunkat szerencsésnek. Minél fiatalabb valaki annál szerencsésebbnek érzi magát. Meglepő eredmény, hogy a megyeszékhelyen élők kiemelkedően szerencsésebbnek érzik magukat a többi településtípuson élőkhöz képest.

Szerencsejáték a fiataloké

A magyarok egyharmada soha nem próbált ki, még semmilyen szerencsejátékot. A szerencsejáték iránt közömbösek felülreprezentáltak a nők (38%), a maximum 8 általánossal rendelkezők (44%), az idősek (42%) és a községben élők (41%) körében. A szerencsejátékok iránt fogékonyakat a férfiak (72%), a diplomások (79%), a fiatal középkorúak (73%) és a budapestiek (78%) között találunk az átlagosnál nagyobb arányban. A diplomások azonban megrekednek a kipróbálók, az alkalmanként játszók szintjén, hiszen egyetlen játékformában sem felülreprezentáltak a rendszeres játékosok között. A szerencsejátékot valaha kipróbálók között a lottó a legnépszerűbb, amelyet a válaszadók 91 százaléka játszott már. Szintén népszerű a kaparós sorsjegy, illetve az egyéb sorsolásos játékok.

Akik játszottak valaha szerencsejátékot, azoknak közel kétharmada nyert is a játékon. A nyertesek háromnegyedének 10 ezer forintnál kisebb összeggel kellett beérnie. Igazán szerencsének csak a játékosok 4%-a mondhatja magát, ők azok akik életük során 100 ezer forintot meghaladó összeghez jutottak valamilyen szerencsejátékon. A 10 ezer és 100 ezer forint közötti nyereményeken a játékosok egyötöde osztozott. Az eddig bezsebelt alacsony nyeremények ellenére a válaszadók közül minden ötödik úgy gondolja, hogy még is a szerencsejáték az egyetlen lehetőség a gyors meggazdagodásra.

A válaszadók 58%-a szerint az államnak szigorúbban kellene ellenőriznie a szerencsejátékokat, míg 17%-uk ellenzi ezt, illetve egyötödük nem foglal állást a kérdésben. Az emberek háromnegyede tisztában van azzal, hogy a szerencsejátékokból befolyó adó fontos költségvetési tétel az államnak.